Vissza
A csoki, ahogy szeretjük
2017.12.01. | Szabó Hajnalka
Másfél tonna virágszirom évente… Ki gondolná, hogy ezt egy magyar csokoládémanufaktúrában használják fel a szemet gyönyörködtető csokicsodák díszítésére? És ez csak egy adat a sokból, amire rácsodálkozunk a chocoMe-nél tett látogatásunk során…
Csodálkozásból jutott bőven, ahogy hallgattuk a bűvös hét éve indult vállalkozás mesébe illő történetét. Mészáros Gábor, a chocoMe kitalálója, csokoládémestere, tulajdonosa azt mondja, hogy amikor a gazdasági világválság kirobbanásakor elbocsátották a multis állásából, még egyáltalán nem gondolta, hogy ilyen fordulatot vesz az élete. Miután sokáig nem talált munkát, a gasztronómia meg mindig is vonzotta, így végiggondolt néhány lehetőséget, és ezek közül a csokoládékészítés tűnt a legészszerűbbnek. A belgiumi Callebaut csokoládéakadémián elvégzett egy intenzív kurzust, és közben a saját konyhájában kísérletezgetett, hiszen már akkor is azt szerette volna, hogy az ő csokija legyen a legjobb.
Nyolc éve még csak néhányan foglalkoztak itthon csokoládéval, ők is többnyire bonbonokat készítettek, táblás verzióban volt talán mogyorós, mandulás meg vörös áfonyás. Gábor úgy gondolta, hogy ha másnak lehet 30-40-féle bonbonja, akkor neki lesz 30-40-féle táblás csokija. Mivel itthon nem igazán talált követendő példát, a külföldön beszerezhető csokoládétáblákat kezdte elemezni íz, illat, csomagolás és megjelenés alapján. Olyan alaposan és megszállottan, hogy a barátai már őrültnek tartották, és próbálták meggyőzni, hogy ha ez akkora üzlet lenne, akkor már biztosan megcsinálta volna valaki, ne ő akarja ezt kitalálni, aki soha életében nem foglalkozott ilyesmivel. Nem adta fel, és 2010 nyarán útjára indult a chocoMe – a csokoládé, ahogyan én szeretem…
Miközben körbevezet bennünket a „csokigyáron”, Gábor arról beszél, hogy a chocoMe tulajdonképpen az ő megtestesülése – csokoládé formájában. Folyamatosan figyeli, hogy merre halad a világ, milyen újdonságok vannak külföldön, és mindig olyan édességeket igyekszik kreálni, amikkel tökéletesen azonosulni tud. Éppen úgy, ahogyan a csokiüzem minden négyzetcentiméterével.
Minden munkafolyamatot, minden alapanyagot megmutat, mi meg elalélunk a liofilizált (fagyasztva szárított) gyümölcsök koncentrált ízétől, az ehető aranyportól, a magvaktól – amikből tíz tonnát használnak el minden évben, szóval nemcsak a virágszirmokat rendelik nagy tételben. Ottjártunkkor 133-féle chocoMe termék volt éppen kapható, de ez a szám folyamatosan változik, és a kreációk minden képzeletet felülmúlnak. Mi például teljesen beleszerettünk a szőkecsokoládéba, amit a világhírű francia csokoládégyár, a Valrhona dobott piacra 2012-ben, és a minden újdonságra nyitott Mészáros Gábor természetesen ezzel is elkezdett kísérletezni. Mára ebből egy egész szőkecsoki-kollekció lett, olyan ízkombinációkkal például, mint a szőkecsokoládé-füstölt só-pekándió-liofilizált karamell, ami valami egészen elképesztő. Ennek a csokinak hihetetlenül jól áll, ha sóval párosítják. Van emellett kávés, fűszeres, magvas, virágos tábláscsokoládé-kollekció is, de a termékpaletta már messze nem csak erről szól.
A drazsék például annak köszönhetően születtek, hogy a 2010-ben újdonságnak számító virágos-magvas feltétes táblás csokoládék sikerén felbuzdulva sok új csokikészítő kezdett hasonlót gyártani, és nekik akarták megmutatni, hogy a sokkal bonyolultabb drazsékból is ki lehet hozni egyedi ízkombinációkat – például egy szicíliai mandula Arabica kávéval ízesített étcsokoládéval bevonva, kardamommal. Ugye, milyen izgalmasan hangzik? Szerencsénk volt bepillantani a drazsékészítő boszorkánykonyhába is, és megértettük, hogy valóban nem olyan egyszerű az előállítása, nem csoda, hogy ebben már kevesen követik őket.
Készítenek még csokoládéba mártott, kandírozott citrushéjakat, csokoládéval bevont gyümölcszseléket, és a napokban készült el a szaloncukor-válogatásuk, amiben van többek között mandula- és mogyorópraliné szárított palacsintatésztával.
Számtalan különlegesség van tehát a chocoMe édességpalettáján, és mind-mind az elérhető legjobb alapanyagból. A maximalizmus ráadásul az íz mellett a külső megjelenésre is jellemző. Nem csoda, hogy az elmúlt hét évben több mint 50 nemzetközi díjat gyűjtöttek össze, és a nemzetközi versenyeken bíráló csokoládékészítő szakemberek és kritikusok mára a chocoMe-t tartják a világ egyik legjobb csokoládéjának. Kérdeztük Gábort, hogy milyen tervekkel indult. Azt mondja, az első kalkulációk szerint úgy gondolta, hogy havi ezer darab csokit jó lenne eladni. Az idén a csúcsidőszakban nagyjából havi 150 ezer csokoládé készül az angyalföldi üzemben…
Arra a kérdésre, hogy mire a legbüszkébb, pillanatnyi gondolkodás után rávágja: arra, hogy mindezt a semmiből hozta létre. Hogy nem egy többgenerációs csokoládékészítő családba született, mára mégis – nemzetközi szinten is – ott említik a legjobbak között. Meg arra, hogy az emberek nap mint nap boldogok attól, ami kikerül a kezei közül. Ezt mi is tanúsíthatjuk. Ha valaki a boldogságot keresi, ezeket a csokicsodákat felírnánk neki receptre!
Fotó:
Dancsecs Ferenc / FurmintPhoto
-
weboldal
