2017.11.10. | Szabó Edit
Az egész egy vidéki cukrászdával indult a 90-es évek elején. A cukrászdából aztán csokiműhely lett, és a Demeter Chocolate kézzel készített szaloncukrai és különleges bonbonjai egy csapásra meghódították az újdonságra éhes vásárlók szívét…
A kakaóvajillatba burkolózó kiskunlacházai üzem udvarán mosolygó pár fogad. Demeter Zoltán cukrász és felesége, Zsuzsi szívesen mesél a kezdetekről. „Volt két ambiciózus fiatal, akik többet akartak, mint a szüleik. A férj cukrász volt, hát nyitottak egy cukrászdát, és szorgalmasan látogatták a szakkiállításokat, vásárokat, hogy minél több újdonsággal lephessék meg a vásárlóikat” – kezdi a mesét a feleség. „1999-ben egy német kiállításon rátaláltam egy konyakmeggyet gyártó gépre – folytatja a történetet Zoltán. – Megvettük, és nekiálltunk a kísérletezésnek. Az általunk készített konyakmeggy végül olyan népszerű lett, hogy nem győztük a munkát, be kellett zárnunk a cukrászdát, és édesipari üzletet nyitottunk a helyén.”
A technológiát folyamatosan tökéletesítették, újabb és újabb berendezéseket szereztek be, de az igazi váltás csak 2011-ben történt. „Elmentünk az első Édes Napok rendezvényre – mondja Zsuzsi – és tátva maradt a szánk. Attól a perctől a csoki a mindenünk.” Tanultak mindenhol és mindenkitől, ahol és akitől csak lehetett. A csokoládékészítés csínját-bínját Budapesten és Belgiumban sajátították el, és megértették, hogy mindennek a titka a minőségi alapanyag. Jó csokoládé nélkül nincs jó bonbon, szaloncukor, de még konyakmeggy se, az ember el se hinné, hogy csoki és csoki között mekkora lehet a különbség.
A konyakmeggy azóta is nagyon kedves számukra, tizenhat éve készítik töretlen lelkesedéssel, ám öt éve megjelent az újabb szerelem, a szaloncukor, amelynek gyártási folyamatába is volt szerencsénk bepillantani.
A csoki pasztilla formájában érkezik külföldről, a legjobb nevű forgalmazóktól. A megolvasztott csokipasztilla átható, édes illata megül a teremben, alig várjuk, hogy kóstolhassunk. A folyamat egyszerű: a formákba öntött, megszárított csokihüvelybe kerül a töltelék, aztán egy újabb csokiréteggel bezárják a formát, végül újra szárítják, és már kezdődhet is a csomagolás. Minden munkafolyamatot kézzel végeznek, így nem csoda, hogy a karácsony közeledtével 16 ember dolgozik két műszakban, hogy ki tudják elégíteni az igényeket.
A 21-féle ízesítéssel készülő szaloncukorból mindenki ki tudja választani a számára legkedvesebbet. Demeter Zoltán azt mondja, a legnagyobb kedvenc még mindig a zselés, de egyre többen keresik a különlegességeket. Sós karamellás, mákkrémes, fahéjas szilvás, vörösboros, zserbós, de még szatmári szilvapálinkás variáció is szerepel a kínálatban, nem könnyű dönteni.
Demeter Zoltán folyton keresi, kutatja, milyen ízkombinációkkal lehetnének bonbonjai még egyedibbek, még különlegesebbek. A szokatlan variációkat a szakemberek is nagyra értékelik: nem véletlen, hogy a zserbós bonbont 2017-ben, a szatmári szilvapálinkás bonbont pedig 2016-ban jutalmazta csillaggal a Great Taste Awards zsűrije.
Az egzotikus hatású, rendkívül frissítő málnás-citomfüves bonbon tavaly kapott bronz minősítést az International Chocolate Awards versenyen, az almasajtos szaloncukor pedig a Magyar Kézműves Remek minősítést érdemelte ki. Az étcsokoládé burokban fűszeres almasajt bújik meg, amelyet a monori Csúzi Szabolcs készített. Nagyon kellemes ízű, érdemes megkóstolni, akárcsak a liofilizált virágokkal és gyümölcsökkel megbolondított táblás csokoládékat, amelyek nemcsak finomak, de rendkívül látványosak is.
A Demeter Chocolate igazi családi vállalkozás. Ma már Zsuzsi és Zoltán mindkét gyermeke ott dolgozik az üzemben, ottjártunkkor Ádám épp a csokihüvelyeket készítette nagy műgonddal.
A kézzel készült csokoládé nem olcsó mulatság, de a minőségnek bizony ára van. Viszont szerencsére egyetlen kocka csokoládé, egyetlen precízen elkészített bonbon is elég, hogy a különleges ízeknek, a váratlan, ám szokatlan harmóniáknak örülni tudjunk. Engedjünk a kísértésnek!
Fotó:
Borsmenta
-
honlap