2016.11.01. | Raab Zsuzsanna
Már az étlap sem hagyományos! A felkínált alapanyagok listáján mindenki bejelölheti, hogy miből készüljön a vacsorája. A Maharaja Lounge főzőpartnerré avatja a vendéget…
Jócskán benne járunk az őszben, és ahogy hűvösödik az idő, egyre szívesebben fordulunk a lélekmelengető, tartalmasabb ételek felé. Az indiai fogásokban eddig sem csalódtunk: az egészséges fűszerek, a forró zöldséges szósz és az ízletes naan (indiai kenyérféle) a nagykabát mellett megbízható társunk lehet egy hideg napon. Igazán örültünk hát, amikor meghívást kaptunk a belvárosi Maharaja Lounge étterem megnyitójára.
Nagy a nyüzsgés a Nagymező utcai étteremben. Sok a vendég, mindannyian a Jham család legújabb éttermének megnyitójára érkeztek. Szívélyes a fogadtatás: érkezésünkkor mangó lassit és saját készítésű gyümölcsleveket kínálnak a pincérek. A lassi annyira finom, hogy azonnal kérünk még egyet. Ehhez a klasszikus indiai italhoz ritkán jutunk hozzá, és ez most különösen ízlik: lágy, karakteres és nem túláradóan édes. Mellé frissen sült előételek érkeznek, pakora és szamosza, vagyis bundás zöldség és töltött, sült táskácska, a hozzájuk illő jellegzetes, fűszeres szószokkal.
Az előételek majszolgatása közben indiai táncbemutatóban is gyönyörködhetünk, a suhogó selymek, a padlón dobbanó mezítlábas talpak, az ékszerek finom csörrenése, a kezek és a szemek sokat jelentő, beszédes mozdulatai tökéletes hangulatot teremtenek az estéhez.
Étlapot kapunk, de nem hagyományosat ám! A felkínált alapanyagok listáján mindenki bejelölheti, hogy miből készüljön a vacsorája. Először úgy gondoljuk, hogy ez a gesztus csupán a megnyitó vendégeinek jár, ám hamarosan kiderül, hogy erre a merőben új koncepcióra épül az étterem. A Maharaja Lounge főzőpartnerré avatja a vendéget.
Amíg a vacsoránkra várunk, Jham Kulvinder Singh (Kuki) és felesége, Földesi Tünde arról mesél, milyen utat tettek meg együtt, míg eljutottak idáig. A házaspár a kilencvenes évek elején Bécsben találkozott, onnan a szerelem. Kuki úgy meséli, hogy gyakran kaptak meghívást Tünde szüleihez Magyarországra, és olyankor mindig fejedelmi vendéglátásban volt részük. Szerette volna mindezt viszonozni, de legnagyobb megdöbbenésére akkoriban egyetlen indiai étterem sem működött Budapesten. Azonnal úgy gondolta, hogy nincs más hátra, nyitni kell egyet. A Jham család generációk óta éttermet vezet Indiában, volt kitől begyűjteni a tapasztalatokat.
Nagy a nyüzsgés a Nagymező utcai étteremben. Sok a vendég, mindannyian a Jham család legújabb éttermének megnyitójára érkeztek. Szívélyes a fogadtatás: érkezésünkkor mangó lassit és saját készítésű gyümölcsleveket kínálnak a pincérek. A lassi annyira finom, hogy azonnal kérünk még egyet. Ehhez a klasszikus indiai italhoz ritkán jutunk hozzá, és ez most különösen ízlik: lágy, karakteres és nem túláradóan édes. Mellé frissen sült előételek érkeznek, pakora és szamosza, vagyis bundás zöldség és töltött, sült táskácska, a hozzájuk illő jellegzetes, fűszeres szószokkal.
Az előételek majszolgatása közben indiai táncbemutatóban is gyönyörködhetünk, a suhogó selymek, a padlón dobbanó mezítlábas talpak, az ékszerek finom csörrenése, a kezek és a szemek sokat jelentő, beszédes mozdulatai tökéletes hangulatot teremtenek az estéhez.
Étlapot kapunk, de nem hagyományosat ám! A felkínált alapanyagok listáján mindenki bejelölheti, hogy miből készüljön a vacsorája. Először úgy gondoljuk, hogy ez a gesztus csupán a megnyitó vendégeinek jár, ám hamarosan kiderül, hogy erre a merőben új koncepcióra épül az étterem. A Maharaja Lounge főzőpartnerré avatja a vendéget.
Amíg a vacsoránkra várunk, Jham Kulvinder Singh (Kuki) és felesége, Földesi Tünde arról mesél, milyen utat tettek meg együtt, míg eljutottak idáig. A házaspár a kilencvenes évek elején Bécsben találkozott, onnan a szerelem. Kuki úgy meséli, hogy gyakran kaptak meghívást Tünde szüleihez Magyarországra, és olyankor mindig fejedelmi vendéglátásban volt részük. Szerette volna mindezt viszonozni, de legnagyobb megdöbbenésére akkoriban egyetlen indiai étterem sem működött Budapesten. Azonnal úgy gondolta, hogy nincs más hátra, nyitni kell egyet. A Jham család generációk óta éttermet vezet Indiában, volt kitől begyűjteni a tapasztalatokat.
Az első Maharaja 1994 áprilisában nyílt a Bécsi úton. Az emberek a csodájára jártak, nézegették az ételeket is, na meg a tulajdonost is, aki indiai viseletében, turbánnal a fején meglehetősen szokatlan látványnak számított a kilencvenes évek Budapestjén. A falatnyi vendéglő gyorsan népszerűvé vált, Kuki egyszerű főztjéért rajongtak az emberek, és sokszor hosszú sorok kígyóztak a Bécsi úti üzlet előtt. Látszott, hogy kinőtték, nyitni kell még egyet. A következő étterem a Csengery utcában nyílt a kétezres évek elején, ott nepáli konyhát visznek, de van már Maharaja Szentendrén, sőt Ljubljanában is.
A család nemrég keresni kezdett egy nagyobb üzlethelyiséget Budapest belvárosában. Két év kutatás után bukkantak rá a 120 vendég befogadására alkalmas Nagymező utcai helyre. A kétszintes étterem látványkonyhával, gyereksarokkal és gazdag ételválasztékkal várja a vendégeket. Az árakat igyekeznek nem túl magasra szabni, hogy minél többen megkóstolhassák India ízeit.
A Maharaja Lounge-ban nem a szokásos mederben zajlik a rendelés. Itt az étlapon nem ételek vannak, hanem választható alkotóelemek: zöldségek, húsok, halak, szószok. A szakácsok a vendégek által kiválasztott összetevőkből komponálják meg a fogást, és a látványkonyhában állítják össze, így bárki végignézheti, hogyan készül a vacsorája. Igény szerint kreálhatunk magunknak vegetáriánus, esetleg tej-, cukor- vagy gluténmentes fogást is, méregerősen, csípősen vagy teljesen szoftosan. Mi egy bárányos, zöldséges curryt állítottunk össze. Megkóstoljuk, és nagyon büszkék vagyunk magunkra. Az étel zamatos, friss, és kiadós – nem győzzük tunkolni mellé a naant.
India távoli kultúrája érdekes és sokszínű. Vacsora után Tünde arról mesél, hogyan étkeznek ennek a földrésznyi országnak a lakói. A szeme csillog, és szívből jövő mosolyán látszik, mennyire megszerette férje hazáját, és milyen fontos számára, hogy ezt az egzotikus világot másokkal is megismertesse. Megtudjuk, hogy az indiaiak mindent egy nagy közös tálról szednek, és hogy a főzelék, mely olyan ritka más országokban, Indiában kedvelt fogás, csak éppen sabjinak hívják, és habarás nélkül készítik.
Aztán Kuki lép az asztalokhoz, a kezében tálca, rajta rengeteg fűszer. Ezek a titkos csodák adják mindennek az alapját. Kuki gyerekkora óta jó barátságban van a fűszerekkel, és pontosan tudja, hogy többségük nemcsak a konyhában, de a gyógyításban is jól használható. Az egyik a testre, a másik a lélekre hat, az egyik a vérnyomást csökkenti, a másik a fogfájást enyhíti, a harmadik a sebek gyógyulását segíti elő. Mandula, hagymamag, szezámmag, mustármag, köménymag, száraz menta, görögszéna, kurkuma, koriander, csili, feketebors és még ki tudja, hányféle fűszercsoda illatával, ízével ismerkedünk, de valódi hatásukat megtanulni bizonyosan kevés egy élet.
Az este családias hangulatban folytatódik, bőven sötét van már, mire hazaindulunk. Jó lesz ide visszatérni néha, beszaladni egy gyors ebédre, vagy elhozni gluténmentes étkezésre kényszerült barátnőnket egy kellemes vacsorára. Mondják, hogy Kuki gyakran áll a konyhában, így ha szerencsénk van, láthatjuk, milyen csodálatos szenvedély árad minden mozdulatából. Az indiai konyha szerelmeseinek kötelező kör. Ki ne hagyjátok!
A család nemrég keresni kezdett egy nagyobb üzlethelyiséget Budapest belvárosában. Két év kutatás után bukkantak rá a 120 vendég befogadására alkalmas Nagymező utcai helyre. A kétszintes étterem látványkonyhával, gyereksarokkal és gazdag ételválasztékkal várja a vendégeket. Az árakat igyekeznek nem túl magasra szabni, hogy minél többen megkóstolhassák India ízeit.
A Maharaja Lounge-ban nem a szokásos mederben zajlik a rendelés. Itt az étlapon nem ételek vannak, hanem választható alkotóelemek: zöldségek, húsok, halak, szószok. A szakácsok a vendégek által kiválasztott összetevőkből komponálják meg a fogást, és a látványkonyhában állítják össze, így bárki végignézheti, hogyan készül a vacsorája. Igény szerint kreálhatunk magunknak vegetáriánus, esetleg tej-, cukor- vagy gluténmentes fogást is, méregerősen, csípősen vagy teljesen szoftosan. Mi egy bárányos, zöldséges curryt állítottunk össze. Megkóstoljuk, és nagyon büszkék vagyunk magunkra. Az étel zamatos, friss, és kiadós – nem győzzük tunkolni mellé a naant.
India távoli kultúrája érdekes és sokszínű. Vacsora után Tünde arról mesél, hogyan étkeznek ennek a földrésznyi országnak a lakói. A szeme csillog, és szívből jövő mosolyán látszik, mennyire megszerette férje hazáját, és milyen fontos számára, hogy ezt az egzotikus világot másokkal is megismertesse. Megtudjuk, hogy az indiaiak mindent egy nagy közös tálról szednek, és hogy a főzelék, mely olyan ritka más országokban, Indiában kedvelt fogás, csak éppen sabjinak hívják, és habarás nélkül készítik.
Aztán Kuki lép az asztalokhoz, a kezében tálca, rajta rengeteg fűszer. Ezek a titkos csodák adják mindennek az alapját. Kuki gyerekkora óta jó barátságban van a fűszerekkel, és pontosan tudja, hogy többségük nemcsak a konyhában, de a gyógyításban is jól használható. Az egyik a testre, a másik a lélekre hat, az egyik a vérnyomást csökkenti, a másik a fogfájást enyhíti, a harmadik a sebek gyógyulását segíti elő. Mandula, hagymamag, szezámmag, mustármag, köménymag, száraz menta, görögszéna, kurkuma, koriander, csili, feketebors és még ki tudja, hányféle fűszercsoda illatával, ízével ismerkedünk, de valódi hatásukat megtanulni bizonyosan kevés egy élet.
Az este családias hangulatban folytatódik, bőven sötét van már, mire hazaindulunk. Jó lesz ide visszatérni néha, beszaladni egy gyors ebédre, vagy elhozni gluténmentes étkezésre kényszerült barátnőnket egy kellemes vacsorára. Mondják, hogy Kuki gyakran áll a konyhában, így ha szerencsénk van, láthatjuk, milyen csodálatos szenvedély árad minden mozdulatából. Az indiai konyha szerelmeseinek kötelező kör. Ki ne hagyjátok!