Vissza
A Holdvölgy napos oldala
2016.02.03. | Szabó Edit
Találkozás Gincsai Tamással, a Holdvölgy Pincészet főborászával
Minden jó történetben van egy szerelmes nő. Esetünkben egy francia asszony, anya és feleség, aki a házasság 32. évében úgy dönt, hogy néhány sor tokaji szőlővel lepi meg hegyaljai születésű férjét...
Minden jó történetben van egy szerelmes nő. Esetünkben egy francia asszony, anya és feleség, aki a házasság 32. évében úgy dönt, hogy néhány sor tokaji szőlővel lepi meg hegyaljai születésű férjét...
Minden jó történetben van egy szerelmes nő. Esetünkben egy francia asszony, anya és feleség, aki a házasság 32. évében úgy dönt, hogy néhány sor tokaji szőlővel lepi meg hegyaljai születésű férjét. Az ügyek intézésével elsőszülött fiukat, Pascalt bízza meg, aki lelkiismeretesen eleget is tesz a mama kérésének. Elutazik a borvidékre, ahol annyira magával ragadja a Mádi-medence megejtő szépsége, hogy azonnal meg is vásárolja az első parcellát a Dorgó-tetőn.
Mindez 1998-ban történt, és akkor valószínűleg még nem sejtették, hogy az ezt követő években Mád történelmi dűlőinek egyre több területébe szeretnek bele. 2004-ben már hét dűlő 19 parcelláját, összesen 25 hektárnyi szőlőterületet mondhatott magáénak a család. Így kezdődött a Holdvölgy Pincészet cseppet sem regényes, ám mindenképpen izgalmas története. Mert valami újat létrehozni, megteremteni a semmiből, nos, az valóban izgalmas vállalkozás.
A borok készítésével kezdetben a kiváló francia származású hegyaljai borászt, Berecz Stéphanie-t bízta meg Demko Pascal, és a borkészítésben is franciás eleganciájáról híres hölggyel a Holdvölgy – akkor még Moonwalley – rá is lépett a siker útjára. Az ott folyó munkát mindig valami misztikus köd lengte körül, főleg azért, mert az első néhány évben a borokat kizárólag külföldön értékesítették. Berecz Stéphanie munkáját 2013-ban a nyíregyházi születésű fiatal borász, Gincsai Tamás vette át, aki korábban a Vylyan Pincészetnél, Ipacs Szabó István mellett csiszolta szakmai tudását. Az új főborász megtiszteltetésnek érezte, hogy Berecz Stéphanie nyomdokaiba léphet, és az azóta eltelt két év alatt igyekezett a megrajzolt irányok mentén haladva még inkább tökéletesíteni a Holdvölgy borait.
A pincészet mára kilépett az ismeretlenség homályából, és a külföldi piacok meghódítása után a magyar közönség felé is nyitott. Gincsai Tamás pedig újabb nemzetközi aranyérmes bort tett le a régebbiek mellé, biztosítva a folytonosságot a dicsőségtáblán is. A Holdvölgy múltjáról, jelenéről, a titokzatos pincelabirintusról és a jövőbeli tervekről Gincsai Tamás mesélt a Borsmentának.
Bár a Holdvölgy első borai közel egy évtizede elkészültek, a pincészetről sokáig alig lehetett hallani. Mikor indult meg a kereskedelem, mikor kóstolhatták a vásárlók először ezeket a borokat?
Az értékesítés 2011-ben kezdődött el. Eleinte csak Angliába és Kínába szállítottunk, de mostanra már sok világvárost tudhatunk a partnereink között. A boraink ott vannak London, Párizs, Szingapúr és Hongkong Michelin-csillagos éttermeiben, és ma már a magyar fogyasztó is találkozhat velük.
Miért kellett az itthoni megjelenésre ilyen hosszú ideig várni?
Addig nem akartunk nyitni a magyar fogyasztók felé, amíg nem tudjuk az érdeklődő vendégeket méltóképpen fogadni a borászatban. A pince felújítása 2013 elején kezdődött, és ma már szívesen látunk mindenkit, aki szeretné tudni, hogy hol és milyen körülmények között születnek a Holdvölgy-borok. Jelenleg a boraink 10%-a kerül a magyar vásárlókhoz, de úgy tervezzük, hogy ez a szám hamarosan megháromszorozódik.
Milyen szőlőfajtákkal dolgoznak?
Mind a hat Tokajban engedélyezett szőlőfajtából találunk az ültetvényeinken. Furmintból és hárslevelűből szüretelünk a legtöbbet, de van sárga muskotály, kövérszőlő, zéta és kabar is. Ezekkel szeretnénk dolgozni a jövőben is, nem tervezzük a helyi fajták világfajtákkal történő házasítását. A termékpalettánk erősen szűkített, szamorodniból már csak édeset készítünk, és az aszú nálunk mindig 6 puttonyos.
Hét mádi dűlőben, 25 hektáron gazdálkodnak. Mennyi bort zárnak palackba évente?
Sokkal kevesebbet, mint amennyit az ültetvényünk lehetővé tenne. Nagyon szigorú terméskorlátozással dolgozunk, évi 65000 palack csúcsminőségű bor kerül tőlünk a fogyasztókhoz. Területeink Mád ismert dűlőiben fekszenek, a Holdvölgy, a Nyúlászó, a Dorgó, a Király, a Kakasok és az Úrágya termi a gyümölcsöt, a szőlészeti munkákat kiváló kollégám, Hornyák László irányítja. Neki köszönhetően tökéletes alapanyaggal dolgozhatunk minden évben. Az új borászat 2012-ben készült el, az akkori legmodernebb technológiával felszerelve. Minden feltétel adott ahhoz, hogy tökéletes bor készüljön a pincénkben.
Az új feldolgozóban csodaszép kóracél tartályok sorakoznak…
Ráadásul mindegyik hűthető és fűthető, de én annak örülök a legjobban, hogy van 16 tízhektós tartályunk is. A segítségükkel nemcsak a dűlőszelektálást tudjuk megvalósítani, de akár parcellánként is el tudjuk különíteni a borokat. Ez nagyon izgalmas kísérlet, és különösen a nagy formátumú száraz furmintok esetében fontos. Szeretjük figyelni, hogyan érnek, milyen fázisokon mennek keresztül a különböző termőhelyről érkező borok. Így döntjük el azt is, hogy mit tartunk meg fajtaborként, és mit mivel házasítunk.
Azt hallottam, hogy van egy egészen különleges, 1800 méter hosszú pincelabirintus az épület alatt. Ott tartják a hordókat?
Az első 300 méteren sorakoznak a hordók, a többi része egyelőre turisztikai célokat szolgál. Eredetileg kilenc különálló pince volt itt, amiket 1955-ben, a tokaji borkombinát időszaka alatt nyitottak össze, így érte el a mai hosszát, ami egészen pontosan 1830 méter. Ez Mád leghosszabb és legkifejlettebb pincerendszere, és az öt legnagyobb tokaji borospince között tartják számon. Mi egy 800 méteres szakaszt újítottunk fel belőle, imádnak itt sétálgatni a vendégeink.
A kóstoláson, pincejáráson kívül kapnak extra szolgáltatást is a látogatók?
A játékos kedvű vendégeinknek kincskereső túrát szoktunk szervezni a pincében. Kapnak egy rajzolt térképet, amelynek segítségével meg kell találniuk az elrejtett borospalackokat. Ha sikerül, természetesen kóstolás a jutalom. Bár ez a feladat nem könnyű, azért a végére senki sem marad szomjas.
Milyen kincsekre bukkanhatnak a vadászok?
Az utóbbi években beneveztünk néhány rangos borversenyre, és több borunkról is a legmagasabb elismerés hangján nyilatkoztak a bírák. Így tehát a szerencsés kincsvadászok több aranyérmes tételre is rátalálhatnak a túra során. A 2013-as birtokborunk, a furmint, hárslevelű, kabar házasításával készült Vision például tavaly a Decanter Asia Wine Awards aranyérmese lett, a 2009-es, Becsek dűlős hárslevelűnket, az Expressiont a 2012-es Pannon Bormustra csúcsborává választották, a Culture fantázianevű 2011-es 6 puttonyos aszúnk pedig a Decanter World Wine Awards aranyérmével és regionális trófeájával büszkélkedhet. De nemcsak a díjazottakat érdemes kóstolgatni. Mi minden évben arra törekszünk, hogy kifogástalan minőségű borokat mutathassunk a vásárlóinknak, ezért kifejezetten örülünk a visszajelzéseknek – szeretjük, ha kialakul köztünk egyfajta párbeszéd.
A Vision aranyérme azért is meglepő, mert a legtöbb tokaji borászat szerint leginkább a furmint fajta tudja megmutatni, hogy milyen nagy formátumú száraz borokat képes teremni ez a borvidék. Önök viszont egy házasításban találták meg a siker kulcsát. Mi teszi különlegessé a Visiont?
A házasítás gerincét itt is furmint adja, 65%-ban, ehhez jön 25% hárslevelű, eddig még nincs benne semmi szokatlan. Adtunk viszont hozzá 10% kabart, és ettől válik valóban különlegessé ez a tétel. Úgy tudom, száraz boroknál ez a kombináció egyedülálló a borvidéken. A bor azért kapta a Vision nevet, mert ez a Holdvölgy pincészet víziója az új generációs száraz tokaji borokra. A díj igazolt bennünket, és biztos vagyok benne, hogy néhány borásznak meg fog majd tetszeni ez a variáció, és remélhetőleg követőnk is akad. Ám a dicsőség, hogy az első ilyen bort mi készítettük el, már örökre a miénk marad.
Ha a kabar ennyire megváltoztatja egy házasítás karakterét, akkor hogyan lehet az, hogy ennyire ritkán hallunk róla?
Ezt a fajtát 1970-ben nemesítették, még csak most van elterjedőben. Egyelőre a borvidék 5%-án terem, és nem gondolom, hogy meghatározó szerephez jut a jövőben. Viszont kellemes színfolt, ezért érdemes odafigyelni rá.
Akad egyéb ritkaság is a tarsolyukban?
Szerintem elég izgalmas a zéta szamorodnink, ilyet se készítenek túl sokan. Csak a különlegesen jó évjáratokban jövünk ki vele, most a 2007-es van forgalomban, de van utánpótlás 2008-ból, ’12-ből és ’13-ból is.
A dűlőszelektált késői szüretelésű sárga muskotály se mondható éppen gyakorinak…
Valóban nem. A sárgamuskotály-ültetvényünk nagy része a Nyúlászó-dűlőben van, Mádon ott a legmagasabb a napsütéses órák száma. Nagyon izgalmas, ásványos terület, ezért a populáris muskotályos aromák mellett az eleganciát adó ásványok is megjelennek a borban, ez adja a különlegességét. A zöme külföldön talál gazdára, és nemcsak a fogyasztók, de a borbírák is nagyra értékelik. A 2012-es Holdvölgy Exaltation fantázianevű sárga muskotályunk tavaly nyáron aranyérmet kapott a bordeaux-i Muscat du Monde-on.
A területek tehát megvannak, a borászatban komoly műhelymunka folyik, a feldolgozó új és modern, a pince nemcsak érlelésre, de vendégek fogadására is kiválóan alkalmas. Mi a következő lépés?
Mára elmondhatjuk, hogy a lelkiismeretes szakmai munkának köszönhetően évjárattól függetlenül szép borok születnek a Holdvölgyben. Most a stabil minőség megőrzése a legfontosabb. Hogy a mennyiség növekszik-e, azt egyelőre nem tudjuk. Abban viszont biztosak vagyunk, hogy szeretnénk a borainkat évről évre tovább tökéletesíteni, csiszolni, hogy mindig egy kicsit jobb, izgalmasabb, emlékezetesebb lehessen minden korty. Szeretjük ezt a helyet, és büszkék vagyunk a pincénkre, ezért jó lenne, ha minél több látogató megismerhetné. Örülnénk, ha pár év múlva a Holdvölgy pincetúrája kihagyhatatlan programpont lenne a Tokaji borvidékre zarándokoló borkedvelők számára.
