Ilyen volt az Olaszrizling szerintünk – 2.

Kétrészes írásunk záró részében a Szent Donát Borkúriában felvonult pincészetek számomra legkedvesebb tételeiről mesélek. (Aki kíváncsi, hogy milyen volt a felhozatal a Jásdi Borteraszon, feltétlenül olvassa el az első részt is!)

Ami már van, de nem lesz sokáig

A Kékajtó Borászat 2025-ös olaszrizling pét-natja imádnivalóan őszibarackos, csilingelően tiszta és annyira vonzó, hogy szívesen letáboroztam volna mellette egy kis időre. Egyszerű, őszinte, barátságos bor; a baj csak az, hogy mindössze 300 palackot töltöttek belőle. 

Először a Baricskáról

A Dobosi Birtok 2023-ban készített először dűlőválogatást a balatonfüredi Baricska-dűlő 2019-ben telepített tőkéiről. A bor felerészben acéltartályban, felerészben 500 literes fahordókban érett hat hónapon át, utána házasították, és 2024 nyarán palackozták. Gazdag, intenzíven gyümölcsös bor selymes textúrával, körtés, birses, őszibarackos jegyekkel, enyhén sós lecsengéssel. Egy jó sült csirke méltó párja lehet. 

A meglepően kedves

A Gilvesy Pincészet PIXU sorozatában azok a borok kaptak helyet, amelyek bioművelésű szőlőterületről, a lehető legkevesebb emberi beavatkozással készülnek. A 2024-es PIXU Olaszrizling spontán erjedt, és durva szűrés, minimális derítés után került palackba. Kedves, majdhogy azt nem mondom, behízelgő bor, friss, kirobbanóan gyümölcsös és nagyon-nagyon szerethető.

Amit a vörös homokkő adott

Az organikusan gazdálkodó csopaki Szent Donát Pincészet már évekkel ezelőtt az olaszrizling fajtára irányította a fókuszt, és dűlő-, valamint parcellaszelekciókban is megmutatja, hogy mire képesek az idős tőkék és a helyi terroir. Ezen a kóstolón azonban nekem mégis a Hematit nevű birtokbor volt a kedvencem, mert üde, virágos, kedves és jól fogyasztható, ugyanakkor tökéletesen hordozza a vasban gazdag vörös homokköves csopaki dűlők sajátos karakterét. A Slikkert vagy a Szent Donátot meghagynám a filozofikus estékre, a Hematitot viszont örömmel nyitnám ki bármikor egy sült hal mellé. 

Szóláton is szép

Noha nem balatoni borász, Gál Lajost nem kell bemutatni az olaszrizling kedvelőinek. Egerszóláti birtokáról számos nagy formátumú bort volt már szerencsénk kóstolni, és ezek közé tartozik a 2021-es dűlőszelektált Gratiae is. A szőlőt a magas mésztartalmú, riolittufás Kántor-tag adta, egyebek között ennek köszönhető a bor elegáns, ásványos karaktere. De nem is ez a lényeg, hanem az a kedves, virágos, őszibarackos hangulat, amitől az embernek azonnal mosolyogni támad kedve. Könnyed és elegáns, de ne tévedjünk: nagy bor, ünnepekre való, és értékét csak emeli, hogy a borász unokája töltötte a poharunkba. Ha ez így megy tovább, még bő másfél évtized, és Gáléknál színre lép a harmadik generáció. 

Kicsit sem vénség

A Balaton környékének varázslatos hangulata mindenkit lenyűgöz. Szeretünk a víz mellett vagy a part menti dombokon sétálni, túrázni, aztán kiülni egy teraszra, és egy pohár hűs fröccsel a kezünkben elrévedni a tájban, nem gondolva semmire. Ha már terasz, akkor Istvándyéké az egyik kedvencünk, és nemcsak azért, mert parkolás közben jól megbámulhatjuk a legelésző szürkemarhák hosszú szempilláját. Jólesik elmerülni a Balaton víztükre felé futó szőlőtőkék, maga a tó vagy a túloldali dombok látványában – kár, hogy ritkán jut osztályrészül ilyen pillanat. Istvándyéknál persze bor is van, csakhogy én általában vezetek, amikor arra járunk, ezért igyekszem a kóstoláshoz más alkalmakat találni. Ilyen volt például ez a nap is, amikor egy egészen meglepő tétel, egy 2015-ös olaszrizling került a poharamba. Ennek már fele sem tréfa, a bor túl van az első ikszen, mégis áll, mint a cövek, az idő múlása alig hagyott rajta nyomot. Köves és sós, virágos és gyógynövényes, még mindig frissnek tűnik, összetett és gazdag. Minden elismerésem!

A különc

Megszokhattuk már, hogy Gyukli Krisztiánnál mindig kóstolhatunk valami szokatlant. Ezen a rendezvényen „az olaszrizling négy arcát” mutatta be, kezdve a könnyű ivóborral, folytatva egy reduktív, dűlőszelektált tétellel a Berekszélből, majd a Töppedt nevű bor következett, szintén a Berekszélből, és a végére jött a vermut, ami gyógynövények egész tárházát rejti egyetlen kortyban. Lebilincselő a hatás, most mégsem erről mesélek – bár kétségkívül izgalmas téma, és egyszer még biztosan sort is kerítek rá –, hanem a Töppedtről, amihez virágzás után kerek 130 nappal szüretelték a szőlőt. Sűrű, koncentrált, aszalt gyümölcsös illata után ízben is édességet várnánk, de tévedés: a bor száraz. A késői szüretes, töppedt szőlős jegyek birsalmás, fügés, aszalt barackos asszociációkat keltenek, de a savak olyan jó alapot adnak, hogy édességérzetnek nyoma sincs. Komplex, gazdag, nagyon izgalmas bor; aki teheti, feltétlenül kóstolja meg. 

Izgalmas délután volt, sok jó találkozással, szép borokkal, remek hangulatban. Az időmbe ennyi kóstolás fért, és őszintén sajnálom, hogy nem jutottam el mindenkihez. Köszönjük Jásdiéknak és Kovács Tamáséknak, hogy évről évre lehetőséget teremtenek erre a különleges eszmecserére borász és borász, borász és fogyasztó, fogyasztó és fogyasztó között, hiszen az idő kevés, az ágazati problémák pedig egyre szaporodnak. Bízom benne, hogy egyszer majd a péntek esti szakmai programra is meghívást kaphat néhány újságíró – lenne mit mondanunk egymásnak. 

A kiállító borászatok:

Jásdi Pince és Borterasz:
2HA Szőlőbirtok és Pincészet
Figula Pincészet
Guden Kisbirtok
Haibach Pincészet
Homola Pincészet
Káli Kövek Borászat
Kislaki Bormanufaktúra
Öreg-hegyi Kispince
Pálffy Pince
Veszprémi Érseki Pincészet
Villa Tolnay

Szent Donát Borkúria:
Dobosi Birtok
Gál Lajos Pincészete (Eger)
Gilvesy Pincészet
Gyukli Pince
Istvándy Birtok
Kékajtó Borászat és Szőlőbirtok
Koralevics Pince
Petrányi Pince és Borterasz
Villa Gyetvai Borbirtok
Zelna Borászat

A cikk első részét itt lehet elolvasni: Ilyen volt az Olaszrizling szerintünk 2026 - 1.