Vissza
Nyolc érdekesség a kolumbiai kávéról
2016.11.11. | Burai László
Lehet, hogy Kolumbia kapcsán elsőként nem a kávé jut az eszünkbe, pedig a világ egyik legjelentősebb kávétermelő országáról beszélünk!
1. Hosszú éveken keresztül Brazília mögött Kolumbia volt a második legnagyobb termelő, az utóbbi időben azonban a kedvezőtlen klimatikus változások következtében Vietnam megelőzte. Azért nagyon nem kell aggódni, így is kulcsjátékos a kávés piacon, főleg ha minőségi szempontokat is figyelembe veszünk. Évi 10-12 millió zsák a termés, aminek egyötödét meg is isszák a helyiek.2. Az országot az Andok három párhuzamos vonulata tagolja, ez természetesen hatással van a kávéra is, az észak-déli fekvésű területekről kerül ki a termés jelentős része. A három vonulat a klímát is befolyásolja, így a legtöbb helyen két alkalommal szüretelnek. A különbség csak annyi, hogy míg a déli részeken május-június környékén van a jelentősebb szüret, és novemberben a kisebb, addig északon ez pont fordítva van.
3. Az első kávébabokat jezsuita szerzetesek hozták magukkal a 18. században, az első ültetvényeket Santander régióban hozták létre. Hamar elterjedt, köszönhetően az ideális körülményeknek. A 20. században a farmerek megalakították a szakszervezetüket, ami a szállításban és a kereskedelemben is segítette őket, és innentől kezdve a világ legjelentősebb termelőjévé váltak.
4. Kolumbiában csak arabicával foglalkoznak, a legelterjedtebb variánsok a Bourbon, a Typica és a Caturra, azonban a klímaváltozással járó betegségek miatt újabbakkal is kísérleteznek. A betegségeknek nagyobb mértékben ellenálló fajtát kísérleteztek ki nemrégiben, a Castillo még a kávélevélrozsda (roya) ellen is sikeresen védekezik.
5. Kis ültetvényeken terem a kolumbiai kávé, hiszen nagyjából 600 ezer farmot tartanak számon. A méretük nagyjából 3-5 hektár közötti, és leginkább a tengerszint feletti 1200-2000 méteres magasságban helyezkednek el.
6. Juan Valdez – a háttérben a szamarával és egy zsák kávéval – egy kitalált bajszos figura, aki a kolumbiai kávétermesztők érdekképviseleti szövetségének jelképe. Csak a szigorú előírásoknak megfelelő termés kaphatja meg ezt a minősítést. A pontos eredet legtöbbször nem ismert, mert a szemek mérete szerint osztályozzák és csoportosítják őket: a Supremo a legjobb minőség, míg az Extra ennél gyengébb. Gyakran keverik a két kategória szemeit, így létrehozva az Excelso kategóriát. Érdekesség, hogy az EU eredetvédelmi listáján a kolumbiai kávé volt az első termék, ami nem az EU-n belül készült.
7. A feldolgozásban is elég egységesek, a legtöbb farmer saját feldolgozóval rendelkezik. Alapból egy magozó, ami a gyümölcshúst lefejti, ez az erjesztőtartályba kerül, majd vízzel mossák, és innen kerül a szárítóágyakra. Általában még a szüreti napon le is zajlik a feldolgozás, délután leválasztják a gyümölcshúst, éjszaka fermentálnak, és utána szárítják.
A legutóbbi időben némi változás figyelhető meg, egyre többen kezdtek kísérletezni, ennek kiváló példája volt az idei magyar bajnokságon győztes Deák Joci kávéja, ahol tejsavas erjesztéssel kísérleteztek a még kifejezőbb íz elérése érdekében.
8. A kolumbiai kávé általában nagyobb testű, gazdag, sokszor csokoládés jegyekkel bír, emellett izgalmas savasságot is felmutat. Mostanság egyre több farmszelektált kávé is megjelenik, ezek már sokkal színesebb karaktert képviselnek, a test is kecsesebb, a savak ezeknél is meghatározóak, de aromáikban sokkal több gyümölcsöt rejtenek, gyakran cseresznye, szilva, sőt trópusi gyümölcsök is megjelennek a csészében.
Fotó:
cdkn.org
-
weboldal