Pici fogaskerék a nagy egészben

2022-ben kaptátok meg a Demeter tanúsítványt, ami a címkéteken is hirdeti, hogy a Rudolf Steiner által több mint 100 éve, 1924-ben megfogalmazott biodinamikus elvek szerint gazdálkodtok. Miért választottátok ezt az utat?
Az első pillanattól organikusan műveltük a szőlőt, de mindig azt éreztük, hogy ez még kevés, ennél többet kell tennünk. A biodinamikus gazdálkodásról korábban is hallottam, ismertem olyan szőlészeket és borászokat – például Villányban a Wassmann Bormanufaktúra alapítóit, Susannt és Ralfot, valamint a Magyarországon elsőként Demeter minősítést kapott Tokaj Pendits tulajdonosát, Wille-Baumkauff Mártát –, akik ilyen elvek szerint gazdálkodnak, és megértettem, hogy ez nem egyszerűen egy mezőgazdasági eljárás, hanem gyógyító módszer és filozófia, ami az élet minden területével foglalkozik. Jelentkeztem a biodinamikus gazdaképzésre, ahol az órákat az Antropozófiai Pedagógiai Műhely tanárai és a Magyar Biodinamikus Egyesület elnöke, Mezei Mihály tartotta, és nagyon szorossá vált a kapcsolatunk. Mivel számomra egyre fontosabb lett ez a szemlélet, jeleztem az Egyesületnek, hogy szeretném segíteni a munkájukat; csatlakoztam hozzájuk, és tavaly óta vezetőségi tag vagyok.

Mi ott a feladatod?
Az Egyesület küldetése a biodinamikus gazdálkodási mód elméletének, szemléletének és gyakorlatban való alkalmazásának támogatása és oktatása. Mi tartjuk a kapcsolatot a nemzetközi szövetséggel, a Demeter Internationallel, ők azok, akik a védjegyet is adják. Továbbképzéseket tartunk, ismeretterjesztő kiadványokat szerkesztünk, programokat, eseményeket szervezünk. Manapság már sokakban felmerül az igény, hogy vegyszermentes termelésből származó élelmiszereket fogyasszanak, és nemcsak azért, mert ezek egészségesebbek és sokkal magasabb a tápanyagtartalmuk, hanem azért is, mert az ilyen termőhelyeken burjánzik az élet, magas a talaj humusztartalma, mindezek következtében sokkal jobb a szén-dioxid-megkötő képessége, tehát jó hatással van a klímára, vagyis aki igazán környezettudatos szeretne lenni, törekszik arra, hogy a táplálkozását is ennek megfelelően alakítsa.

Nem az ilyen „burjánzó” kertekre szokták azt mondani, hogy ápolatlanok és gondozatlanok?
De, sajnos igen, viszont ez tévedés, a gondozottság a gazda szakértelmén, odafigyelésén és anyagi lehetőségein múlik. Egy biodinamikus kertben minden nagyon tudatosan működik. Mi például rengeteget zöldmunkázunk az ültetvényen azért, hogy rendben tartsuk a lombfelületet, mert csak így védhetjük meg a szőlőt a kórokozóktól. Az semmiképpen nem jó, ha a füvet teljesen levágják, mert ha a virágzó növények eltűnnek, a méhek elveszítik a legelőjüket. Ezért mi a szőlősorok között meghagyjuk és karbantartjuk a növényzetet, speciális magkeverékeket vetünk kifejezetten azzal a céllal, hogy a talaj tápanyag-utánpótlását biztosítsuk, megakadályozzuk a talajeróziót, és élőhelyet teremtünk a hasznos rovaroknak, madaraknak. Arról nem is beszélve, hogy az így gondozott területen még a legforróbb nyarakon is sokkal kevésbé szárad ki a föld, mintha fel lenne kapálva vagy szántva. Mi az észszerű és nem a rutinszerű talajművelésben hiszünk, de így vannak ezzel a regeneratív gazdálkodást folytató vagy a permakultúrás kertészek is.

Hogyan kell elképzelnünk egy biodinamikus elveken működő gazdaságot?
Nagyjából ugyanúgy, mint egy régi paraszti birtokot. Ausztriában vagy Németországban, ahol a szocialista nagyüzemi gazdálkodás ezt nem tette tönkre, most is egységként működnek a gazdaságok a kisebb családi kertektől egészen a nagybirtokokig, így termelve meg mindazt, amire egy közösségnek szüksége lehet. Nem véletlen, hogy bizonyos hektárszám fölött a biodinamikus gazdálkodásban is előírás, hogy állatokat kell tartani. Nálunk tyúkok és nyuszik vannak, de hamarosan bővítjük az állományt. A biodinamikus gazdálkodás alapja a kérődző állat komposztált, érett trágyájának visszajuttatása a talajba, és a preparátumok használata. A preparátumokat több hasonló gazdatársunkkal együtt készítjük az Egyesület által meghirdetett alkalmakon, de az országban több ilyen csoport is működik, így ennek a munkának is van közösségformáló ereje, ráadásul közben megbeszélhetjük a tapasztalatainkat. A trágya mellett egyébként permetezőpreparátumokat is használunk, ami kvarc, illetve gyógynövény, és ehhez a gyógynövényeket mi magunk gyűjtjük. Nemrég szedtem mezei zsurlót, cickafarkot, fűzfavesszőt és csalánt, ezekkel nagyon jó hatásfokkal lehet permetezni a szőlőt is, a gabonanövényeket is. Mindezek mellett a Maria Thun-féle vetési és növényápolási naptárt használjuk, ami a kozmikus együttállások figyelembevételével írja elő, hogy mikor milyen munkákat tanácsos és hatékony elvégezni a földeken.

Az így előállított termékek sokkal drágábbak, mint a hagyományos élelmiszerek?
Legalább 50%-kal minden többe kerül, de van, akinek nagyon fontos, hogy ilyen módon is tegyen valamit a környezetért. Azon kívül ezek a termékek nem csupán fizikailag, de mentálisan is jó hatással vannak az emberre. Ma már vannak nagyon jól működő kosárközösségek, érdemes ezeket felkutatni, mert velük együttműködve talán költséghatékonyabban szerezhetjük be, ami szükséges – és itt az élelmiszereken kívül akár kozmetikumokra is gondolok.

Jelenleg hány Demeter minősítéssel rendelkező borászat van Magyarországon?
Egyelőre összesen nyolc, a Pendits Tokaj, a Bencze Birtok, a Tomcsányi Családi Birtok, a Kristinus Borbirtok, a Turay Családi Pincészet, a Meinklang és mi, valamint a Kövesd nevű borászat a szlovákiai Garamkövesden, akik szintén hozzánk tartoznak. Viszont örvendetes, hogy minden évben vannak érdeklődők és új csatlakozók is.

Mostanában különösen sokat hallunk arról, hogy drágábban kellene adni a bort, mert az ágazat nem fenntartható. Ti hogyan érvényesítitek ezt a rengeteg többletmunkát az árazásban?
A mi boraink drágábbak az átlagnál, de nem panaszkodom, mert szerencsére el tudjuk adni minden évben a megtermelt mennyiséget. Igaz, hogy nagy részét külföldön, de az itthoni kereskedőnk is nagyon jó munkát végez. A jövőt azonban mindenképpen a helyi értékesítésben látom. Az lenne a cél, hogy ne Japánba vagy a tengerentúlra utaztassuk a palackjainkat hatalmas ökolábnyommal, hanem csak a szomszéd utcáig. Fesztiválok, rendezvények kellenek, minél több, annál jobb. Az Egyesületnek is jó lenne egy-két fesztivál, de nehéz erre megtalálni a forrást.

Sokszor hallom a borászoktól, hogy organikusan gazdálkodnak, de nem kérnek biotanúsítványt, mert az sokba kerül. Mennyire drága a Demeter védjegy?
Nem olcsó, de az árat szerencsére területarányosan határozták meg. Mivel biodinamikus védjegyet eleve csak tanúsított biobirtokok kaphatnak, ezért mi kétfelé is fizetünk, de fontosnak tartjuk, mert a védjegy tükrözi az állásfoglalásunkat, és volt már, hogy valaki kifejezetten ezért kóstolta meg a borunkat. Ezzel együtt megértem és elfogadom, ha valaki biogazdálkodik, de nem fizet a védjegyért, mert annak a pénznek van más, fontosabb helye. A szándék a lényeges, nem a címke, de hozzá kell tennem, hogy a fogyasztók – és különösen a fiatalok – egyre környezettudatosabbak, és Ausztriában, Svájcban vagy Németországban ma már határozottan keresik a védjegyet a csomagoláson.

Mekkora a magyar biodinamikus közösség?
A hazai termőföldek összességét tekintve csupán ezrelékekben kifejezhető az arány, mindössze 7000 hektár a biodinamikus elvek szerint művelt terület. Az egyesületi tagok száma 80 körül mozog, de ebben vannak kis háztáji kertek és több ezer hektáros nagybirtokok is. A közösségünk erős, összetartó és folyamatosan épül. Nálunk nincs rivalizálás, támogatjuk és segítjük egymást, jó érzés egy ilyen csapatért dolgozni.

A minap egy kóstolón egy kisebb társasággal jártam körbe a standokat. Valahogy semmi nem ízlett igazán, mire az egyik újságíró kollégám azt mondta: biztosan gyökérnap van. Tudjuk, hogy a biodinamikus gazdálkodásban megkülönböztetünk termés-, virág, -levél- és gyökérnapokat, és míg az első kettő optimális a borok ízleléséhez, addig az utolsó kifejezetten nem szerencsés. Ez minden esetben működik?
Nagyon vicces, de igen! Sőt, vannak olyan napok is, amiket áthúz a naptár, mert olyankor semmit sem érdemes csinálni, úgysem jön össze. Van, amikor ültetni jó, máskor zöldmunkázni, de én is tapasztaltam már, hogy gyökérnapon teljesen felesleges lemenni a pincébe, mert a borok elzárkóznak előlem.

Mit kaptál te, személy szerint a biodinamikus élet- és szemléletmódtól?
Az egész életemet. A nagyszüleim mellett, a természet közelében nőttem fel, tehát nyilván megvolt bennem a kellő nyitottság, de valójában nem tudom, hogy a hozzáállásom volt már eleve ilyen, vagy ettől változtam meg. Az viszont biztos, hogy mióta biodinamikus elvek szerint élünk, sokkal örömtelibb az életünk. Szeretem megtapasztalni a természet körforgását, és a munkát sem feladatként élem meg. Egyszerűen felveszem a ritmust, és megyek vele, mintha egy pici fogaskerék lennék ebben a nagy egészben, de akármilyen pici vagyok, mégis számít, amit én teszek hozzá.