Szeles, de káprázatos bortúra Badacsonyban

Az esemény a Pláne Badacsony Borterasztól indult, ahol Földi Bálint borai vártak minket. Egy italkóstoló és néhány finom falat után kezdetét vette a gyalogtúra. Nem a megszokott utakon jártunk, hanem rejtett ösvényeken, így autentikus hangulatot teremtett az esemény vezetője, Éliás Csaba. 

A séta eleje

Az első állomás a Németh Pince volt. A szőlőültetvény nagyjából két hektár területen fekszik, a kínálatukban pedig tradicionális magyar szőlőfajták mellett világfajták is szerepelnek. Aki még soha életében nem kóstolt kéknyelűt – mint e sorok írója –, jól teszi, ha nyitottan és kíváncsian ízleli meg az első kortyokat. Ez a könnyed, de karakteres fehérbor nyárra tökéletes, így még jobban várjuk tőle a hamarosan beköszöntő évszakot.

Úton a második állomáshoz néhol az emelkedők okoztak kihívást, máskor az eső és a szembeszél, de kárpótolt minket az Edvi Illés Birtok kilátása. Illés Balázs mesélt nekünk a szakma nehézségeiről, de a munka okozta boldogságról is, majd prezentált két remek kéknyelűt. Kiemelte, hogy a magyar bor jelenlegi nehéz helyzetéből adódóan kizárólag azok a szakemberek maradnak fent, akik szívvel-lélekkel űzik a mesterséget, és ez jellemző a túra összes borászára.

Családi örökség

A harmadik úti cél a Békássy Pince volt, ahol a „családi vállalkozás” kifejezést egy egészen új szintre emelték. Az 1840-es évek óta foglalkoznak borászkodással, és jelenleg is ők jegyzik az egyik legnevesebb pincészetet a vidéken. A borászat helyszínéül szolgáló épület, azaz a Sebes-villa teraszáról ámulatba ejtő kilátás nyílik a Balatonra, így idilli körülmények között kóstolhattuk meg azt a 2022-es kéknyelűt, ami a bortúra egyik legkarakteresebb itala volt.

Még a Békássy Pincében időzünk, de már Málik Zoltán borát kóstoljuk. Azonos elvvel készíti a kéknyelűt, mint az előbb említett pincészet, de 2024-es bora egészen más hangulatot teremt. Ez a könnyed ital kiválóan passzol a fiatalok ízléséhez is, ugyanis lazaságából adódóan ,,itatja magát”. Zoltán beszélt a borkultúráról, ami sajnos egyre inkább veszít jelentőségéből – főként a huszonévesek körében. A gondolatnak van alapja, hiszen a hegy levének fogyasztása több forrás szerint is csökken a generációban. Pedig ha egy fiatal felnőtt ilyen jó bort kóstolhat – ráadásul ezzel a pazar tájjal és remek hangulattal vegyítve –, nem csalódna, ha rászánna egy délutánt a Badacsony bejárására.

Ilyen a kéknyelű

A túrát Éliás Csaba vezette, így adta magát, hogy utolsó állomásunk a saját pincészete legyen. A 2022-es és a 2024-es évjárat tesztelése után itt bizonyosodott be leginkább, hogy a kéknyelűnek idő kell. Csaba elmondása alapján a készítőnek sokszor fogalma sincs, hogy milyen bort rejt a palack, ugyanis ezzel az egyedi szőlőfajtával nem lehet "borászkodni", ezt szívvel-lélekkel el kell készíteni, majd reménykedni a legjobban, és két-három év múlva levonni a konklúziót. Jelen esetben a végső következtetés az, hogy két nagyon finom bor került a poharunkba, amelyek közül az idősebb volt a nyerő, hiszen az érlelődési előny új aromákat is belecsempészett az italba.

Utolsó állomásunk a Félúton Bisztró volt, ahol kéknyelűre épített ebéddel vártak minket. Már az előétel, azaz a panna cotta füstölt pontytejjel is ámulatba ejtett, de a főétel, vagyis az újburgonyával tálalt fogasfilé is kiválóan passzolt a balatoni hangulathoz. A fő attrakció azonban csak ezután következett.

60 évnyi csoda

A desszert előtt lehetőségünk volt megkóstolni egy 1967-es kéknyelűt. A közel 60 éves érlelésnek köszönhetően ez a bor teljesen más ízvilágot képvisel, mint a korábbiak. A színe barnás, a legintenzívebb ízjegye a dió – enyhén karamellás, kifejezetten édes köntösben. A kéknyelű ezen formája nem egy tavaszi naphoz, pláne nem a Badacsony legnépszerűbb évszakához, azaz a nyárhoz passzol, sokkal inkább egy hideg téli estét koronáz meg, de az biztos, hogy az év bármely időszakában luxust prezentál a kóstolónak.

A desszert – vászolyi sajthab meringue-gel és mandulával – tökéletes párhuzamban volt az esemény nyújtotta élménnyel. Könnyed, de mégis karakteres, édes érzéssel tölti el az embert. A Badacsonyt nem kell bemutatni senkinek, de a túra bebizonyította, hogy a táj látványával sosem tudunk betelni, és mindig gazdagodhatunk új ízekkel.