Vissza
Nem kell troll!
2019.03.31. | Borsmenta
Aligha kétséges, hogy a lap április elseji kitettsége az átlagosnál is fokozottabb, de a Borsmenta nem fél, nem hagyja magát!
Vészesen közeleg április elseje, ezért kötelességünknek érezzük, hogy emlékeztessük hűséges olvasóinkat, milyen komoly veszély leselkedik ilyenkor ránk. Ne szépítsük, úgynevezett trolltámadás várható, amelyet sajnos nem áll módunkban teljesen kivédeni. Ezért kénytelenek vagyunk mindenkit éberségre inteni, egyben segítségül hívni.
Jelszavunk: hatástalanítsuk közösen a „Szorulópálokat”!
Akik régóta ránk vannak kattanva, tavaly és tavalyelőtt különös, bizarr cikkeket olvashattak amúgy megbízhatóan konzervatív és kiegyensúlyozott rovatainkban.
Mintapéldaként említhető a tavalyi év negatív szenzációja, a Csoda Mádon című hamis riport, amelyben a tokaji régió (később a többi borvidék) felívelő sikerét bizonyos magasba szökő borforrásoknak tulajdonították, miközben állítólagos ittas tűzoltókkal, olajbányászokkal riogatták a nyájas olvasót. Nem csoda, ha aznap kulacsokkal-demizsonokkal egész Kelet-Magyarország a nem létező borgejzírekhez csődült az álhír olvastán. Ráadásul ez a hírlapi kacsa kedvenc költöző madarainkat, a gólyákat is hírbe hozta.
Egy évvel korábban a Mád és Madagaszkár között közlekedő lézermetró (!) képtelen hírével borzolták a kedélyeket – különösen azokét, akik (noha tán alaptalanul) politikai utalást véltek felfedezni, pedig maguk sem éppen ma jöttek le a falvédőről. Nem kell mondanunk, ez a pamflet sem maradt visszhangtalan, izzottak a vonalak, mint a villanyrezsó ötös fokozaton. Azóta jobban vigyázunk a vonalainkra is.
Máskor egy szellemesnek vélt írás csaknem boros polgárháborúba torkollott, amidőn (tévesen) elterjedt, hogy a Három Garcia (mellesleg Zorro segítségével) nemtelen párbajra hívta ki a Három Gráciát. Ez a publikáció hajszál híján évtizedes barátságokat döntött romba, egyik-másik megbántott érintett a helyi plébánossal igyekezett volna kiátkoztatni az esetben vétlen Borsmentát.
.jpg)
De mindez szóra sem érdemes ahhoz a nemzetközi gasztrodiplomáciai botrányhoz képest, amit az az „írás” kavart, amely a séfasztal alatt belugakaviárnak álcázott orosz kémlencséket vizionált egy csúcsétterem szigorúan őrzött kóstolójára.
Nem csupán a fine dining, illetve a hagyományos magyar konyha szerelmesei kapkodtak dühösen levegő után, amikor egy szép áprilisi napon valami nyurga, szemüveges kiskamasz receptje ütött-kopott lábosban bugyogó, foltos-csomós kulimászt igyekezett újhullámos (pardon: új hullámos – brrr, milyen áporodott szóvicc!) tejbegrízként prezentálni.
Egyszóval felelőtlen egyének így és ehhez hasonló módokon randalíroznak az év e kitüntetett napján.
Akárha a semmiből bukkanna elő, egy bizonyos Szoruló Pál (vajh’ honnan e fura név – gyaníthatólag csak álca, fedőnév, talán egy egész vicceskedő kompániát takar) április első napján rendre meghekkeli (és itt most ne a sült halra tessenek gondolni) a gyanútlan Borsmentát.
Egy szó, mint száz: nincs garancia arra, hogy a hitelrontó Borshanta (mert így nevezik rajtunk élősködő „bolondnapi” publikációjukat) nem akar idén is vadul betörni békés köreinkbe. Már látjuk, amint a kijelzőket, a képernyőket, az olvasók érzékeit – önhibánkon kívül – a mi cégérünkkel hivalkodó cégéres gazemberek kerítik hatalmukba. (Tavaly még kedves lapunkat és szerzőit – sőt, főszerkesztőjét! – sem kímélték egy gasztrofizikainak álcázott hamis interjúban.)
Megakadályozni valószínűleg nem tudjuk, de talán enyhíthetjük a károkat, ha közös erővel elárasztjuk a világhálót a szelíd és ellenőrzött valódi ’menta-tartalommal. Olvassunk tüntetően Borsmenta-cikkeket, hogy a kétes médiafigyelemre áhítozó mindenkori Szorulópálok megszégyenülten kullogjanak el, és bénultan ücsörögjenek (legalább egy évig) az olvasatlanság sötét és kietlen zugában.
Fotó:
Upor László
Vető Gábor
Vető Dániel