Kékfrankosteszt 2026
Bő hét év után újra kékfrankostesztet tartottunk a Borsmentán. A kóstolóra 21 pincészet 26 tétele érkezett be, a dobogóra két egri és egy soproni bor került fel. Mutatjuk a részleteket és a legjobbakat…
A Borsmenta történetének első kékfrankostesztjét 2018 őszén tartottuk, így arra gondoltunk, hogy ideje lenne újra körülnézni a piacon. Már csak azért is, mert a hét évvel ezelőtti kóstoló színvonalával is elégedettek voltunk, és azóta folyamatosan azt tapasztaljuk, hogy egyre izgalmasabbak a hazai kékfrankosok, és egyre több borász tartja fontosnak a fajtát, nemcsak házasításokban, hanem fajtaborok alapanyagaként is. Mondom a végét: nem csalódtunk. Nagyon izgalmas sorunk volt, rengeteg nagyszerű tétellel találkoztunk, nem véletlen, hogy három 90-es pontszám is elröppent – mindhárom egri bornak. De mielőtt rátérnénk a részletekre, nézzük a fajtát!

Miért éppen a kékfrankos?
Egyre jobban szeretjük. A rendszerváltás utáni időszakban még nem tartották igazán nagy becsben a hazai borászok, sokan ki is vágták az alapvetően savas, nem túl hízelgő bort adó ültetvényeket, és helyettük divatos nemzetközi szőlőket telepítettek, ám az utóbbi években mintha megváltozott volna a róla alkotott képünk.
Talán annak is köszönhető ez az örvendetes változás, hogy megtanultunk vele bánni. Mert ez a vitatott eredetű szőlőfajta meghálálja a terméskorlátozást, és a belőle készült boroknak kifejezetten jót tett a borászati technológia fejlődése.
Hogy miért vitatott az eredete? Mondjunk egy fajtát, amelyiknek nem! A DNS-vizsgálatok szerint a hunszőlő (Gouais blanc) és a Blaue Zimmettraube keresztezésével jött létre Alsó-Stájerországban, de tartja magát az az elképzelés is, hogy még a honfoglaló magyarok hozták magukkal a Kaszpi-tenger vidékéről. Az Osztrák–Magyar Monarchiában a 19. században terjedt el, és ma több mint negyven névváltozata ismert Európában. Mi a sajátunkon kívül talán az osztrák Blaufränkisch változatot ismerjük legjobban, de a Lemberger, Limberger, Franconia, Frankovka, Frankovka modra, Moravka, sőt a Gamé név mögött is a kékfrankost kell keresnünk.
Miért éppen így hívják?
Ahogyan az eredete nem tisztázott, ugyanúgy nem tudjuk azt sem, hogy honnan kapta a nevét. Egy kedves soproni történet szerint az elnevezés a napóleoni háborúk idejére vezethető vissza, Bonaparte katonái ugyanis szerették a jó bort, de az igazán minőségi hordókat kizárólag kék színű francia pénzért verték csapra a gazdák. A fehér színű háborús bankóért csak gyengébb bor dukált. A monda szép, de a valóságalapja csekély, abban az időben ugyanis Sopronban szinte csak fehérborok készültek, a kékfrankost a filoxéravész után kezdték telepíteni a térségben.
A kékfrankos ma hazánk legelterjedtebb kékszőlő-fajtája, szeretik a gazdák, mert rendkívül megbízhatóan terem. Kiváló rozéalapanyag, bizonyos vidékeken siller is készül belőle, de mindennapi fogyasztásra szánt, könnyű, gyümölcsös borok és „nagyvadak” készítésére is egyaránt alkalmas. Nemcsak fajtaborként elterjedt, házasítások fontos elemeként is rendkívül gyakori, a szekszárdi és az egri bikavérnek egyaránt biztos alapja.
A kékfrankos mostanában igencsak előkelő helyen áll a vörösborok között, egyre gyakrabban találkozunk jól iható, kellemes, egyszerű, gyümölcsös tételekkel, és olyan tiszta, jó ízléssel elkészített borokkal, amelyek bármelyik ünnepi asztalon megállják a helyüket.

A tesztről
A Borsmenta kékfrankoskóstolóját két részletben, 2026. január 27-én és február 2-án tartottuk. Felhívásunkra 21 pincészet 26 bora érkezett meg hozzánk, Szekszárdról és Egerből hat-hat, Sopronból öt, Balatonfüred–Csopakról három, a Balaton-felvidékről és a Mátrából kettő, Villányból és Tokajból egy-egy tétel került a poharunkba. A mezőny hihetetlen erős volt, és nagyon szoros. A legalacsonyabb átlagpontszám 82,78, a legmagasabb 88,22 volt.
A legjobb öt közé két egri, egy soproni és két szekszárdi bor került, de a mezőny szinte bármelyik borát bármilyen alkalommal szívesen innánk, és ez a lényeg. Színes és izgalmas volt a kínálat, a nagy testű, sűrű, gazdag bortól a könnyen iható, kellemes, természetes borig terjedt a skála. Közülük néhány ételt is kíván, néhány viszont csak tartalmas gondolatokat egy kellemes, baráti összejövetelen.
És most nézzük a legjobbakat!
(Megjegyzés: az alábbi lista a teszten résztvevő újságírók átlagpontszámai alapján készült, nem minden ponton egyezik a cikkíró véleményével.)
Az ötödik és a negyedik – Káldi Borászat: Le Kek 2021, Le Kek Superior 2022
Valószínűleg senki, talán még Káldi Gergő maga sem gondolta volna néhány évvel ezelőtt, hogy borászata lesz Szekszárdon. Szerelemprojekt ez a javából, amit a főállású munkahelye mellett visz, és a borok készítésekor egyetlen vágy hajtja: hogy mindig jobb legyen, mint az előző volt. Kéthektáros birtokán a helyi és a nemzetközi fajták jól megférnek egymás mellett, kadarkát, kékfrankost, cabernet franc-t és sauvignont, valamint merlot-t és alibernet-t érlel a nap a tőkéken. A pincében minden munkafolyamat kézzel történik, mert Gergő számára maga az út legalább olyan fontos, mint az eredmény.
Le Kek 2021

„Ez az a bor, amit a Seguin Moreau képviselői már csak „Le Kek” néven ismernek, ezért az illusztris keresztségben szerzett nevét meg is tartottuk” – magyarázza a névadást a pincészet. Noha ötéves tétellel van dolgunk, az illata még mindig gazdagon gyümölcsös, málnás és cseresznyés, finoman fűszeres, de kicsit sem harsány. Ez a bor nem az erőről, hanem az eleganciáról szól, a megjelenése kulturált, az íze szerethető, a szerkezete arányos. Csendes beszélgetések kiváló társa, nem uralja, hanem szépen kíséri az estét. A szőlőt kézzel szüretelték, az erjesztés irányítottan ment végbe, majd kíméletes préselés után részben Flextankban, részben 500 literes francia tölgyfa hordóban érlelték, egy részét pedig reduktívan tartották, végül házasították és palackozták.
Le Kek Superior 2022

A technológia az előbbihez hasonló, a különbség csupán annyi, hogy itt a gyümölcs kétharmadát hároméves prémium, 500 literes francia Seguin Moreau tölgyfa hordóban, harmadát reduktívan érlelték. Könnyed és elegáns bor, ugyanakkor komoly mélységei vannak. Szétszálazni nem könnyű, de nem is kell. A lényeg az, hogy példás a szerkezete, és már most nagyon jó inni, de 1-2 év palackos érlelés után még szebb formát mutat majd.
A harmadik – WineLife: Kékfrankos 2024

A fertőrákosi WineLife Borászat 2011-ben indult Hajdu Tamás negyedhektáros birtokán. A terület apránként növekedett, és 2014-ben a tulajdonos régi barátja, Linzer Sámuel vette át a borkészítés gondját. Samu régi soproni poncichter családból származik, ősi családi címerükben már az 1400-as évek óta ott van a szőlőfürt. „Háromévesen kidöntöttem a szőlészetünk kapuját a véletlenül beindított traktorral. „Paraszt lesz a gyerekből!” kiáltott fel térdét csapkodva a nagyapám” – mesél a kezdetekről a borász, aki egy hosszabb külföldi kitérő után tért vissza Sopronba, és ma már ő a záloga a WineLife-borok sikerének.
A tesztelt bor a pincészet klasszikus borcsaládját erősíti, csavarzáras tétel, nagyszerűsége éppen az egyszerűségben rejlik. Finom, csokis-gyümölcsös, a végén kicsit fanyar, éppen olyan, amilyennek egy kékfrankosnak lennie kell. Sült kacsacomb vagy roston sült máj mellé kínálnánk.
A második – Gál Tibor: Nagy-Eged Egri Kékfrankos 2023

A pincészetet a legendás egri borász, Gál Tibor alapította 1993-ban. Kiváló szakember volt, akinek szakértelmére nem csak itthon, hanem a világ számos borászatában támaszkodtak Olaszországtól Dél-Afrikáig. Tibor 2005 óta nincs közöttünk, és helyét az egri pincészet élén a nevét viselő legidősebb fia vette át. Titi fiatalon állt a pincészet élére, de belenőtt a feladatba, méltóképpen képviselve a hagyományokat és az apai örökséget. Eger belvárosában található pincészetük nyitva áll a látogatók előtt, érdemes betérni hozzájuk.
Nincs kérdés. A tesztelt bor igazi nagyágyú, és még nagyon-nagyon fiatal. Illatában fűszerek és gyümölcsök sokasága, ízében az a csipkebogyós, gránátalmás, érett cseresznyés világ, amit a kékfrankosban annyira szeretünk. Gazdag és energikus tétel, komoly mélységekkel, de hogy milyen értékei vannak valójában, azt csak néhány év palackos érlelés után mutatja meg. Már most szerethető, de érdemes várni vele, hogy a legszebb formájában kóstolhassuk.
Az első – Kovács Nimród Borászat: Grand Bleu 2018

Lassan másfél évtizede már, hogy az európai nagyvállalatot vezető kábeltelevíziós szakember, Kovács Nimród úgy döntött, hogy felhagy a média világával, és életét onnantól szenvedélyének, a bornak szenteli. Szőlőbirtokot vásárolt az Eger környéki dombokon, hozzá pincét a város ikonikus helyén, a Verőszala utcai pincesoron, és borai ma már éppúgy népszerűek Európában és az Amerikai Egyesült Államokban, mint Magyarországon.
Nincs vita: a Grand Bleu évek óta az ország egyik legszebb kékfrankosa. Kizárólag a legjobb évjáratokban készül, hozzá a szőlőt a Nagy-Eged hegy legmagasabban fekvő területein szüretelik. A teszten szereplő tétel a nyolcadik évét tapossa, gyönyörű, érett bor, mély tűzzel, selymes tanninokkal, áfonyás, meggyes, étcsokis ízekkel, páratlan eleganciával. Mindenből sok van benne, mégis könnyed, a szerkezet érett savakra épül, az utóíz végtelenül hosszú, fűszeres, aszalt gyümölcsös. A bort 27 hónapon át érlelték, 64%-ban új, 36%-ban másod-harmadtöltésű barrique-hordókban, de nem is ez a fontos, hanem az a csodálatos harmónia, ami árad belőle. Ünnepi asztalra kívánkozó, emlékezetes tétel, még sokáig szép marad.
A teszten az alábbi kollégák voltak jelen:
Novák Szonja (borász), Sue Tolson (borszakértő), Bertalan György (borszakértő), Száraz Krisztián (Borgonista), Barossné Koós Andrea (Borsmenta), Takács Andrea (Borsmenta), Pesti Eszter (Borsmenta), dr. Nádasi Eszter (Borsmenta), Szabó Edit (Borsmenta) és Hatvani Szabolcs (Borsmenta).

Íme a teljes borsor – a pincék szerinti betűrendben:
Bolyki Pincészet: Az Óperencián innen 2019, Fussunk fel a Kistibrikig aztán vissza 2011; Bukolyi Marcell Wine Farm: Kékfrankos Nagy-Eged Grand Superior Reserve 2021; Centurio Szőlőbirtok: Diós Kékfrankos 2023; Dubicz Borászat és Szőlőbirtok: Sárhegy Kékfrankos 2023; Figula Pincészet: Kékfrankos „2500” 2023; Garger Pince: Vaskeresztesi Kékfrankos 2023; Gál Tibor Pincészet: Nagy-Eged Egri Kékfrankos 2023; Heimann és Fiai: Szívem Kékfrankos 2021; Hoffmann’s Winery: Kékfrankos 2023, Kékfrankos 2021; Heumann Pincészet: Kékfrankos 2019; Jandl Pince: Missio Soproni Kékfrankos (Újhegy-dűlő) 2024, Kékfrankos 2022; Káldi Borászat: Le Kek Superior 2022, Le Kek 2021; Kovács Nimród Borászat: Blues 2019, Grand Bleu 2018; Petrányi Pincészet: Kékfrankos 2023; Sebestyén Pince: Porkoláb Kékfrankos 2021; Steigler Pince: Prémium Bio Kékfrankos 2022; Szeleshát Borászat: Kerek 2022; Szent Donát Birtok: Magma Kékfrankos 2022; Szűcs Pincészet: INVERZ Kékfrankos 2020; Vida Családi Borbirtok: Hidaspetre 2021; Winelife Borászat: KF Kékfrankos 2024.






