A jól működő nemzeti bormarketing létkérdés

Többen jeleztétek, hogy nagyon tetszett a borásznőkről szóló naplóbejegyzésem, de néhányan (természetesen férfiak) úgy vélték, hogy egy kicsit feministára sikerült. Nem ez volt vele a cél, és persze rengeteg férfi kollégámnak is hálás lehetek, mert ők is sokat segítettek a pályámon. Csak semmi pánik, róluk is írok majd.

Buli buli hátán

Repülnek a hetek, történnek az események, és néha felteszem a kérdést, hogy hová folyik el az idő. Az utolsó bejegyzésem óta volt a Pünkösdi Nyitott Pincék Napja, ami szerencsére nagyon jól sikerült. Igaz, hogy egy kicsit kevesebben voltak a megszokottnál, de a visszajelzések szerint mindenki jól érezte magát. Az Izsóp isteni burgereket készített megint, a zenész fantasztikus hangulatot teremtett, így előkerültek a táncos lábak is. A nyáron nem lesz ehhez hasonló, nagyszabású rendezvényünk, majd csak szeptemberben, a szüreti fesztiválon lehet újra egy nagyot bulizni itt, a birtokon. 

Tapasztalataink szerint – ha nem vízparti településen található – a július-augusztus holtszezon egy pincészet életében, a június azonban még megdolgoztat bennünket rendesen. Lesz olyan hétvégénk, amikor négy helyen kellene lennünk egyszerre.

Tavaly kezdtük el és az idén is folytatjuk, hogy egy kicsit megmozgatjuk az embereket, ezért egy Pilates-stúdió települ ki hozzánk júniusban. A múltkor is sok hölgy tornázott Alival, reméljük, hogy idén is így lesz! 

Már sokadszorra kaptunk meghívást az Etyeki Kúria szuper rendezvényére, a Chardonnéjra, így június 13-án ott találkozhat velünk a közönség. Imádom a Chardonnéjt, szerintem az ország egyik legszínvonalasabb boros rendezvénye, fantasztikus környezetben, igényes gasztronómiai kínálattal. Sajnos az idén nem leszek ott személyesen, mert egy másik programon veszek részt. Még soha nem voltam a Vince Balatonon, és mivel most a Pannonhalmi borvidék a díszvendég, természetesen ott a helyünk. A Vince májusi számában is Pannonhalma volt a kiemelt téma, a szakértők pannonhalmi borokat teszteltek. Boldogan nyitottam ki az újságot, mert tudtam, hogy tetszeni fog a teszt eredménye: Marianum borunk a második legmagasabb pontszámot kapta – csak a Pannonhalmi Főapátság Pincészetének jól ismert Infusio nevű bora előzte meg –, és annak is nagyon örültem, hogy mindhárom nevezett tételünk (a másik kettő az Aeternum és a Sauvignon Blanc) jól szerepelt a teszten, így bekerültünk a legjobbak közé. 

Ebben a lapszámban olvashatunk arról is, hogy a borvidéki szereplők közös gondolkodásának eredményeként megszületik a rajnai rizling eredetvédelmi rendszere, azaz bevezetjük a Pannonhalmi Rajnai Rizling védjegyet. A borkóstolóinkon én is mindig hangsúlyozom, hogy a rajnai rizling különösen fontos fajta a borvidéken és nálunk, a pincészetnél is. Volt idő, amikor az összes területünk egyharmadán, vagyis húsz hektáron ez a fajta termett. A mi rajnai rizlingünkről így ír a Vince Magazin: tiszta illat, üdítő gyümölcsösség szőlős-traubiszódás jegyekkel. Ízben érett citrusossággal kiegészülő ásványosság, jó savszerkezet, frissítően kesernyés lecsengés. Mindenképp kóstoljátok meg! 

Tanulni sosem késő

De nemcsak buli, hanem komoly tanulás is volt ebben az évben. A tanulásnak, a fejlődésnek mindig fontos szerepe volt az életemben, ami nem csoda, hiszen ezt láttam a szüleimnél is. Apukám hatvanéves tapasztalattal a háta mögött a mai napig örömmel és kíváncsisággal olvassa a szaklapokat, és nyitott minden újdonságra. 

 A nyelvek tanulása mellette szerettem volna a szakmában is új impulzusokat kapni, inspirálódni. A dr. Fiáth Attila által elindított Wine Business Academy Budapest képzésén nemzetközi szakemberek, oktatók avatják be a hallgatókat a borbiznisz rejtelmeibe. A két szemesztert átölelő képzés során megtanultuk többek között, hogy hogyan lehet a borpiac szempontjából releváns adatokat elemezni és a kinyert információkat a gyakorlatban hasznosítani. Betekintést nyertünk a magyar szempontból potenciális piacnak számító országok fogyasztási trendjeibe, adózási rendszerébe, de elsajátítottuk a stratégiai és üzleti terv elkészítésének alapvető tudnivalóit is. 

Az különösen tetszett a képzésben, hogy a feladatok nagy részét csapatokban oldottuk meg, és így a kollégákkal együtt gondolkodhattunk, dolgozhattunk. A záróvizsgán a négy csapat témája a magyar bormarketing múltja, jelene és jövője volt. Az egyértelműen kirajzolódott, hogy a 90-es évektől nem volt egyetlen, határozott irány, az ágazat többször került át másik minisztériumhoz, és az intézményi háttér is sokszor változott. Volt, hogy több társulás párhuzamosan foglalkozott bormarketinggel, így borászok sem tudták, hogy kihez kell fordulniuk. A kutatások során találkoztunk sikeres és jó példákkal, melyekért nem is kell olyan messze mennünk. A szomszédos Ausztria bormarketingje, a sauvignon blanc Új-Zélandról vagy a sokak által kedvelt olasz prosecco esetében megmutatkozik, hogy a hosszú távú, elkötelezett, egységes kommunikáció és az összefogás ereje meghozza a gyümölcsét. Bízom benne, hogy az elkövetkezendő években kialakul egy olyan irány, amely mögé minden magyar borászat örömmel áll be. Azt gondolom, hogy a jól működő nemzeti bormarketing ma létkérdés!