Vissza
Hiszünk a Mátrában
2017.03.11. | Szabó Edit
Benedek Péter, a folyton mosolygó borász Gyöngyöstarjánban készíti boldogító, mély elhivatottságot tükröző borait. A termőhely és az ott születő borok iránt egyaránt felelősséget érez, nem véletlen hát, hogy ő is csatlakozott a nemrég megalakult Magna Mátra Egyesülethez…
Több veled készült interjúban is olvastam, hogy a féléves amerikai tanulmányutad alapjaiban változtatta meg a borkészítésről addig vallott nézeteidet. Miért éppen Amerikát választottad? Nem vonzott az Óvilág?
Jogos kérdés. Ráadásul épp a chardonnay fajta érdekelt akkoriban nagyon, adta volna magát, hogy Burgundiába menjek, de engem Amerika vonzott. Egy ösztöndíjprogrammal jutottam el Kaliforniába, megfordultam több kisebb és nagyobb borászatnál, és nagyon sok mindent magamba szívtam.
.jpg)
Aztán hazajöttél, és fenekestül felforgattad a családi birtok életét?
Majdnem. A pincészet 15 hektárját a Benedek család tagjai közösen művelik, vagyis rajtam kívül a szüleim és az öcsém vesz részt a munkában. A tanulmányút meglehetősen átformálta a gondolkodásomat, ott értettem meg, hogy a szőlő mindenek felett áll, és hogy drasztikus hozamkorlátozás nélkül nem lehet esszenciális borokat készíteni. Eleinte volt vita, nem tagadom, de szerencsére a szüleim eléggé felvilágosultan gondolkodnak, és viszonylag jól fogadták az újító ötleteimet, sőt kaptam területet is a kísérleteimhez. Az is igaz persze, hogy a 15 hektár elbír egy kis kísérletezést.
Milyen az ültetvényszerkezet?
A birtok központja az Epres-dűlő, a címkéken Epreskertként van feltüntetve, itt 8,5 hektár szőlőnk van. Komoly, jó adottságú észak-déli dűlő, az altalaja andezit, a termőréteg barna erdőtalaj, igen jó fehérborok születnek itt. A Barnatanya-dűlőben van a hárslevelűnk, a Tűzköves-dűlőben pedig pinot noir terem.
Hány palack bort készít a pincészet évente?
Évjárattól függően 30-35 ezer palackot, de el kell mondanom, hogy ezt a mennyiséget 11,5 hektár adja, mert a terület többi részén csemegeszőlő terem. A termékpiramisunk csúcsa a kékfrankos lesz majd – ezt még mi se kóstoltuk, a 2015-ös lesz az első évjárat, áprilisban debütál –, és mellette a hárslevelű, ahol már kicsit több a tapasztalat. Az a bor 54 éves tőkék gyümölcséből készül, saját élesztővel, nagy odafigyeléssel. Szeretném, ha a hárslevelű a jövőben a Benedek Pince meghatározó fajtájává válna.
2008-ban tértél haza Amerikából, és kezdted tudatosan építeni a Benedek Pincét. Mikor láttál először túl a birtok határain, mikor és hogyan kezdett érdekelni a borvidék sorsa?
Beletelt egy pár évbe, amíg tudatosult bennem, hogy az a 15 hektár egy borvidék része, és néhány éve azt is érzem, hogy tennünk kell valamit a Mátra jövőjéért. Minden itt élő borász érdeke, hogy ez a termőhely kivívhassa magának az őt megillető rangot a magyar borvidékek sorában.
Ezt már többen felismerték, mégse nagyon történt semmi. A Mátra egészen az utóbbi évekig Csipkerózsika-álmát aludta. Már ébredezik, de ez még nem elég. Szerinted hogyan lehet teljesen felébreszteni?
Nem szeretem a szót, mégis használnom kell: összefogásra van szükség. Tudom, ezzel se mondok újat, sokan megpróbálták már, hát most mi is megpróbáljuk. Nyolc mátrai borászat megalapította a Magna Mátra Történelmi Borvidékért Egyesületet. Egyeztettük az elképzeléseinket, megfogalmaztuk az alapelveinket, március 20-án megtartjuk az első közös borkóstolónkat a Pesti Vigadó épületében, és a jövőben a lefektetett szabályok mentén kívánjuk készíteni a borainkat. Ez egyébként nem olyan súlyos követelmény, hiszen többnyire már ma is ezen elvek szerint dolgozunk.
Nyolc borászatról beszélünk, maroknyi csapat, kis földterületekkel. Hogyan gondolhatjátok mégis, hogy a nagy borászatok fognak azonosulni a ti elképzeléseitekkel?
Nagy a borvidék, sokan is vagyunk, és mindenkinek más az elképzelése. Vannak pályatársaim, akik a jó minőségű nagyüzemi borban látják a jövőt, ami nélkülözhetetlen, mert egy borvidék akkor működik jól, ha ezek a borok képezik a termékpiramis alapját. Vezető szerepet vállalni és irányt mutatni viszont azoknak a borászatoknak kell, amelyek értékteremtő módon gondolkodnak. A Magna Mátra nyitott közösség, bárkit szívesen látunk a tagjaink sorában, aki azonosulni kíván az általunk képviselt értékrenddel. Bízunk benne, hogy folyamatosan bővülni fogunk, hiszen a szabályok tényleg nem teljesíthetetlenek.
Mik tehát az előírások?
Szeretnénk a Kárpát-medencei fajták fontosságára irányítani a figyelmet, ezen belül is a kékfrankosra, az olaszrizlingre, a hárslevelűre, és idővel majd a kadarkára koncentrálunk elsősorban. Fontos, hogy legyen mindenkinek olyan területe, amelyen biogazdálkodást folytat, de lényeges, hogy senkitől nem kérjük, hogy holnaptól mind a 100 hektárján telepítsen Kárpát-medencei fajtákat, folytasson ökológiai szőlőtermesztést, vezessen be drasztikus terméskorlátozást, és vállalja a spontán erjesztés kockázatát is. Ha viszont a százból három hektáron megvalósítja mindezt, már készíthet Magna bort. Az egyesület nem várja el a tagoktól, hogy minden boruk ilyen szabályok szerint szülessen meg, de azt igen, hogy minden évben legyen legalább egy, amely megfelel a kritériumoknak. Ezek a kis lépések mind a borvidék felemelkedését szolgálják.
.JPG)
Szerinted mi kell a jó bor elkészítéséhez? Tudás vagy tapasztalat?
Szerintem mindkettő, de leginkább érzék. Mindig irigyeltem azokat, akiknek feltűnően jó a matematikai érzékük, mert én abban sosem jeleskedtem, de úgy gondolom, a borkészítéshez van érzékem. Nincs két egyforma évjárat, és nincs két egyforma bor sem. Figyelni kell az időjárást, kint lenni a szőlőben, ha esik, ha fúj, és kóstolni a bogyót zölden, félig éretten, éretten, mert a szüret időpontjának eldöntése mindig a szőlész vagy a borász érzékein múlik.
Ki az a borásztárs, kolléga, barát, akivel megbeszéled a gondjaidat, megosztod a tapasztalataidat?
Ludányi Balázs. Ugyanazon az éjszakán születtünk, együtt jártunk óvodába és általános iskolába, gyerekkorunk óta barátok vagyunk. Sokszor megyünk együtt kóstolókra, olyankor végiganekdotázzuk az utat, felelevenítjük a régi élményeket. Gyakran beszélünk telefonon, megosztjuk egymással a tapasztalatainkat, és szüret idején szinte naponta hívjuk egymást. Tényleg elválaszthatatlanok vagyunk. Úgy alakult, hogy a Magna Mátra tagjai túlnyomórészt a kortársaink, és jó látni, hogy mindenkiben van erő, kitartás és lendület.
.JPG)
Mit kóstolhatunk majd március 20-án a Pesti Vigadóban?
Mindenki három bort hoz: két olyat, ami Kárpát-medencei fajtából készült, és egy olyat, ami nem. Én az öreg tőkéken termett hárslevelűmet viszem, és azt a bizonyos 2015-ös kékfrankost, ami áprilisban debütál. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy mit szólnak hozzá az emberek. A harmadik borom egy 2016-os sauvignon blanc lesz. És ha csak egy bort kóstolhatnék meg aznap délután, akkor mindenképpen Ludányi Balázs sárga muskotályát választanám.
Látszik, hogy tele vagytok várakozással, és őszintén bíztok a rendezvény sikerében. Pedig volt már néhány rossz tapasztalatotok. Mi adja a hitet?
Nem tudom, de néha úgy érzem, hogy kezdenek már érteni minket az emberek. Mi ezt az egészet nem azért csináljuk, hogy a saját pincéinket fényezzük, hanem azért, mert hiszünk a Mátrában, és a célunk valóban az, hogy végre a helyére kerüljön ez az ezeréves múltú történelmi borvidék.
További írásaink a Mátráról, a Magna Mátráról és az egyesület tagjairól:
Éljen a természet! – Beszélgetés Major Leventével
Most váltunk felnőtté – Beszélgetés Ludányi Balázzsal
Megmozdult a föld
Ébred a Mátra
