Szeretem a különlegességeket

Mikor vettél először fényképezőgépet a kezedbe?

Mindig vonzott a fotózás, de komolyabban nagyjából hat éve kezdtem vele foglalkozni. Természetfotókkal kezdtem, aztán folyamatosan változott az érdeklődésem, és jelenleg a bor és a gasztronómia a fő témám. Mivel egy étterem felszolgálójaként dolgozom, közel vagyok a „tűzhöz”, nap mint nap találok valami izgalmas, lencsevégre kívánkozó pillanatot.

Tanultad valaha a fotózást?

Iskolában nem, de szerencsére az internet nagyon jó lehetőségeket kínál a fejlődésre. Aki tudja, hogyan szerezze meg a szükséges információkat, annak a világháló a legjobb ingyenes „főiskola”, tetszőleges számban újrahallgatható szemeszterekkel. Persze vannak könyveim is, és ha a munkám mellett megengedhetem magamnak, elmegyek rövid, néhány órás workshopokra. Nemrég voltam egyen, ami kifejezetten az ételfotózásról szólt.

Mi a legizgalmasabb az ételfotózásban?

Számomra az, hogy meg tudom-e mutatni úgy az ételt, hogy azt mások is szépnek és vonzónak találják, és kedvük támadjon megkóstolni. Vendéglátóipari szakközépiskolát végeztem, és bár én magam soha nem főztem, mindig nagyra értékeltem azokat a szakács kollégáimat, akik érzékenyen közelítenek egy-egy alapanyaghoz, akiknél az étel íze épp olyan fontos, mint az esztétikus tálalás. Egy szépen tálalt étel fotózásában számomra mindig az a legnagyobb kihívás, hogy képes vagyok-e pusztán a kép által felkelteni az emberek kíváncsiságát az étel iránt.

Milyen ételeket szeretsz fotózni leginkább?

A különlegességeket. Inspiráló, ha a szakács bátrabb, kilép egy kicsit a megszokott mederből, mert ettől a fotós is felbátorodik. Ilyenkor születnek a legvagányabb képek.

Abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy meg is kóstolhatod a „modellt”. Mit eszel legszívesebben?

Nagy rajongója vagyok az édességeknek, és meggyőződésem, hogy édesanyám somlói galuskájának nincs párja a világon, de egyébként bármit megeszem, ami nem tökfőzelék és tojásleves. Bár lehet, hogy ez utóbbi kettőnek is van olyan változata, ami ízlene, csak eddig még nem kóstoltam.

A versenyre beküldtél egy boros fotót is. Milyen a viszonyod a borral?

Családi körben édesapám és nagyapám borait kóstolgatjuk, a kis bölcskei szőlőültetvényünk tökéletesen fedezi a család szükségleteit. Egyébként pedig a barátnőm ízlésére hagyatkozom, az itthoni borkészletünknek ő a felelőse, és nem szokott csalódást okozni.

Mik a távolabbi terveid?

Élvezem az éttermi munkát, de őszintén bízom benne, hogy a fotózás lesz majd az a terület, amiben igazán kiteljesedhetek. Addig azonban még hosszú az út, rengeteget kell tanulnom, fejlődnöm, de ez így van rendjén. Nyitott szemmel járok, nézem a világot az objektíven keresztül, és gyűjtöm a tapasztalatokat.