Vissza
Gasztrofarm Szalkán
2019.12.09. | Bott Zsuzsanna
A határ szlovák oldalán, Góra Róbert gasztrofarmján nyílt meg Szlovákia első biosertés-vágóhídja. A vállalkozót az ott folyó munkáról és a tervekről kérdeztük…
A szlovák–magyar határ túlsó oldalán, Párkánytól és Esztergomtól néhány kilométerre igazi csoda van születőben. A Szalkán élő kísérletező kedvű vállalkozó, Góra Róbert évekkel ezelőtt gasztrofarmot alapított, most pedig szárnyra kelt a hír, hogy a farmon épült meg Szlovákia első biosertés-vágóhídja.
Góra Róbert világéletében szem előtt tartotta az ökológiai gazdálkodás fontosságát. Tanulmányai befejezése után a szalkai termelőszövetkezetben helyezkedett el, és több mint ezer hektáron kezdett gazdálkodni. Egy idő után azonban elhatározta, hogy a földek egy részén megpróbálkozik a bioműveléssel. „Vissza a természethez, amennyire lehetséges!” – ez volt a jelmondata.
.jpg)
„Elhatároztam, hogy nem használok vegyszereket, csakis természetes anyagokkal dolgozom a kiválasztott területeken. A terv megvalósítása sok munkával és kísérletezéssel járt, hiszen először tapasztalatokat kellett szereznem ezen a számomra is új területen. Jó érzés volt, hogy a kezdeti nehézségek után sikeresnek bizonyult az elképzelés. Lendületbe jöttem, és eldöntöttem, hogy a jövőben nem csak 18-20 hektáron, hanem egyre nagyobb területen termesztem ilyen módon a gabonát. Ehhez azonban sokkal több trágyára volt szükségem. Innen jött a gondolat” – meséli a történetet lelkesen a gazda.
Hogy a bioművelésbe fogott területek méretét növelni tudja, Góra Róbert elhatározta, hogy a növénytermesztés mellett állatok tenyésztésével is foglalkozni kezd, így a földekre meglesz a trágya, és nem mellesleg egy kis hús is kerül az asztalra, a piacra. Most már csak azt kellett eldöntenie, hogy milyen állatokat kezdjen tenyészteni.
„Számomra elsődleges szempont a hús minősége, de azt is szem előtt tartottam, hogy elsősorban olyan őshonos magyar állat kerüljön a farmra, amely megtalálható a Kárpát-medencében. Így esett a választásom a mangalicára, de Aberdeen Angus és Galloway szarvasmarha is van a farmon. Az Aberdeen Angus húsát világszerte kedvelik a steak szerelmesei, a legmagasabb minőséget azonban a Galloway biztosítja, mert húsát alacsony telített zsírtartalom és magas, jó hatású Omega 3 és Omega 6 zsírsav-tartalom jellemzi. Megjegyzem, a mangalicáról több hiedelem is terjed, például hogy a húsának alacsonyabb a koleszterinszintje, ám ez nem helytálló. A mangalicahús különlegessége a zsírjában rejlik. Maga a hús is tartalmaz zsírt, ettől válik ízletesebbé és ízgazdagabbá” – magyarázza Góra Róbert.
A hús minőségét természetesen az is nagyban befolyásolja, hogy milyen táplálékon élnek az állatok. A fehér sertés hizlalási ideje mindössze 4-5 hónap, a mangalicákat viszont másfél éven át hizlalják, így tömörebb szerkezetű, sokkal jobb minőségű húst kapunk. A mangalica legmegfelelőbb tápláléka a tönkölybúza, a szarvasmarhák pedig füvet és szénát kapnak takarmányként.
Góra Róbert elmondta azt is, hogy farmján az állatok ridegtartásúak. Ez nagyon fontos mozzanat, ám mit sem érne, ha a húsokat nem megfelelő módon dolgoznák fel. Hiszen hiába minőségi az alapanyag, ha az a végtermékben nem érzékelhető. Mivel számára a minőség a legfontosabb szempont, elhatározta, hogy a farmon biosertés-vágóhidat hoz létre, így kontrollálva a teljes folyamatot.
Ismét rengeteg munka és még több nehézség következett, de a terv valóra vált: az ő biosertés-vágóhídja kapott hatósági minősítést elsőként az országban! És hogy miben különböznek a biominősítésű vágóhidak a többitől? Például abban, hogy csak olyan állatokat dolgozhatnak fel, amelyek organikus farmon nevelkedtek. Egyszerre csak egyetlen állatot vághatnak le, hogy a legapróbb részletre is odafigyelhessenek a szakemberek, és kizárólag biofűszereket, bio-fertőtlenítőszereket használhatnak a munka során.
A sikeres szalkai farmer egyértelműen fogalmazza meg céljait: arra törekszik, hogy ökológiailag tiszta termék jöhessen létre, amihez a mangalica az eszköz. És nem is akármilyen eszköz: visszavezet a természeteshez, ha hagyjuk kibontakozni a természet harmóniáját.
Góra Róbert biofarmján az állatok nem látnak tápot. Hagyja, hogy mindent a természet irányítson, s az állatok úgy éljenek, úgy növekedjenek, ahogyan nekik a legjobb. Jó munkához idő kell. „Mindig rohanunk valahová, de még sohasem kaptam rá választ, hogy hová” – mondja a szakember.
A farmon a húsok mellett kiváló húskészítményeket is előállítanak. Készül hurka, kolbász, tepertő, különböző zsírok és krémek, amelyek értékesítésére hamarosan saját boltot nyitnak Szalkán. Lehet, hogy Góra Róbertnek köszönhetően hamarosan megnövekszik az esztergomi Mária Valéria híd forgalma?
Fotó:
Németh Melinda
