Vissza
Mandarinlekvár karácsonyra
2018.12.23. | Klich Zsuzsa
A mandarinlekvár az egyik legfinomabb téli csemege, de nagyszerű karácsonyi ajándék is – főleg ha mi magunk festjük hozzá a személyre szóló üveget. Sütemények vagy vajas kenyér mellé isteni, már az illata is ellenállhatatlan…
Ez a keserédes ínyencség sokak kedvence, a háziasszonyok többsége mégsem áll neki, mert attól tart, hogy túl sok idejét rabolná el a lekvárfőzés. Mi most mutatunk egy egyszerűen elkészíthető változatot. Ez sem megy ripsz-ropsz, de nem kell ott állni fölötte. A karácsonyi készülődés közepette elrotyog magában. Érdemes kipróbálni, nálunk nagyon bevált.
Hozzávalók:
- 1,5 kg mandarin (az apróbb, vékony héjú Clementine a legjobb)
- kb. 60 dkg kristálycukor
A mandarinokat egyenként, körömkefével jó alaposan megsikáljuk, majd egy nagyobb lábosba vizet engedünk, beledobjuk a megsikált gyümölcsöt, és héjastól főzni kezdjük (igen, vízben, nem tévedés).
Másfél-két óra rotyogás után leöntjük a vizet, és a gyümölcsöt hagyjuk kihűlni. Ha már nem túl forró, meghámozzuk – csak a héj felére lesz szükségünk, a másik felét így karácsony táján bármihez használhatjuk, aminek illatot, ízt ad. A Clementine-ben viszonylag kevés a mag, de azért nézzük át alaposan a gyümölcshúst, hogy véletlenül se maradjon benne.
Mérjük meg a gyümölcsöt és a fele mennyiségű héjat, és feleannyi cukrot adjunk hozzá, mint amennyit nyom.
Tegyük vissza a lábosba, forraljuk fel, aztán a legkisebb lángon rotyogtassuk 2-3 órát. Az idő attól is függ, hogy mennyire lédús a mandarin. (Aki türelmetlenebb, botmixerrel homogenizálhatja a masszát, így kicsit gyorsabb a folyamat.) Nem kell túl sűrűre főzni, mert akkor édes lesz és nagyon ragacsos. Sokkal finomabb, ha könnyen kanalazható. Ha botmixert használunk, ügyeljünk rá, hogy ne legyen teljesen homogén a lekvár, maradjanak benne apróbb darabkák, úgy az igazi. Vigyázzunk, hogy ne fröccsenjen oda sehová, a forró lekvár nagyon veszélyes.
Amikor megfelelőnek találjuk az állagát – az üvegben még egy kicsit sűrűsödik –, levesszük a tűzről, és tiszta, csírátlanított üvegekbe töltjük. Szorosan lezárjuk, fejtetőre állítjuk, és száraz dunsztban hagyjuk kihűlni.
Ha kihűlt, kivesszük a dunsztból, és feltesszük a kamrapolcra. Valószínűleg sokáig eláll, de erre nincs adat, nálunk mindig gyorsan elfogy.
Ebből a mennyiségből 5 kicsi üvegnyi lekvár készül.
(1).jpg)
Borsmenta–tipp 1: használjunk kisebb befőttesüvegeket! Praktikusabb, és jobban el is áll benne a lekvár.
Borsmenta-tipp 2: a makacs ragasztómaradékot hiába próbálod körömkefével, áztatással, forró vízzel eltávolítani, soha nem lesz tökéletes. A mosószóda-étolaj keverékkel azonban könnyedén megtisztítható a felület. Készíts masszát, kend be vele az üveget, néhány perc múlva töröld le, és ta-dámm! Gyönyörű lesz.
Zero waste (hulladékhasznosítási) tanács: ha nincs otthon üvegünk, kérdezzük meg a szomszédokat és az ismerősöket, így általában összejön az a néhány darab, ami szükséges. Ha több kellene, nézzük meg a hulladékcserebere-hulladékvadász oldalakat, ott – máskor is – jó eséllyel megtaláljuk, amit keresünk. (Én például a „Budapest Minden Ingyen” csoportból szereztem be 30 egyformát.)
Fotó:
Klich Zsuzsa