2016.04.21. | Burai László
Ébredezik a természet, ébredezik Tokaj, a tarcali Bűbájos Hétvége pedig olyan programokkal csalogatja a borbarátokat, amelyeknek nehéz lenne ellenállni. De miért is kellene?
Már a Furmint Február nagy kóstolóján is feltűnt, hogy Tarcalon valami készülődik. A szokásostól eltérően ugyanis a helyi borászok idén egymás mellett, egymás borait ajánlva állítottak ki. Ebből az összefogásból mostanra egy klassz esemény is kinőtt, a Bűbájos Hétvége programjai egyrészt a népi hiedelmekhez, népszokásokhoz, másrészt a termékenységhez, a nőiséghez, a szépséghez kapcsolódnak, de mindegyik program középpontjában Tarcal legnagyobb kincse, a tokaji bor áll. Hirtelen komoly gondban lennék, ha programot kellene választani, hiszen mindegyik izgalmas, ráadásul Tarcal eddig „rejtőzködött”: ez lesz az első komolyabb rendezvény, amikor megmutatják magukat.Péntek este az örmény harmonikaművész, David Yengibarian koncertjével és persze borral indul a lazulás a Kern Pincészetnél. Szombaton azon túl, hogy több pince is nyitott kapukkal várja az érdeklődőket, mindenhol készülnek extra programokkal is. Lesz szervezett túra az Áldó Krisztus-szoborhoz Kanczler Andrással, főszerkesztőnk, Szabó Edit pedig annak próbál utánajárni egy kóstolással fűszerezett beszélgetés során, hogy mi a különbség férfi és női borász közt, és vajon létezik-e női bor. Szombat este boszorkányos ügyességű hölgyek gyújtanak majd tüzet több helyen is, ami mellett jobban esik majd a borkóstoló és a beszélgetés is hajnalig. Vasárnap reggel a kézműves termelőké a főszerep, majd fél 11-től Berecz Zsolt és Nagy Kornél vezetett dűlőtúrája indul, ami olyan fontos dűlőket ismertet meg az érdeklődőkkel, mint a Bakonyi, a Lónyai, a Remeték alja, a Mestervölgy és a Vinnai.
A teljes hétvége alatt gasztropontok várják az éhes vándorokat, kóstolhatunk zempléni kézműves sajtokat, helyi sonkákat és kolbászokat, de barbecue is készül Kicsi Zsó jóvoltából.
Ahogy a programokat böngésztem, azt gondoltam, hogy bontanom kellene egy tarcali bort – a Kikelet 2011-es birtokhárslevelűje pedig pont kapóra jött. Elég kíváncsian vártam, mert egy ideje nem kóstoltam ezt a bort. A piacra lépésekor kedvenc volt, de a hársakra időnként jellemző bezárkózás idővel itt is megjelent, tavaly jóval visszafogottabb volt már.
Az illata mindenesetre csöppet sem zárkózott, épp ellenkezőleg: méz, viasz, őszibarack, citromhéj, édesfűszerek. A korty egy fokkal talán visszafogottabb, de szép egyensúlyt mutat, pedig 2011 elég forró év volt. Arányos, szép savak, finom ásványosság. Ízében egyértelműen halványabb, az őszibarack mellett a fűszeresség a meghatározó, a hordó alig érhető tetten, szépen besimult mostanra. Más élményt ad most ez a bor, mint amikor először kóstoltam, de most is találok benne szépséget, nem is keveset. Nem tudom, hogy ezt lehet-e majd kóstolni a Bűbájos Hétvégén, de abban biztos vagyok, hogy rengeteg izgalmas bor és élmény vár arra, aki április utolsó hétvégéjén ellátogat Tarcalra!
Fotó:
Dancsecs Ferenc / FurmintPhoto
-
weboldal