Vissza
Fantasztikus Furmint Február
2019.03.12. | Németh-Hehl Szilvia
Sok boros rendezvény van hazánkban, de kevés, amit ennyire várunk minden évben. A Furmint Február Nagykóstolóján idén 10. alkalommal tekinthettük át, hogy mit tud az ország, ha erről a szőlőfajtáról van szó…
A januári téli álomból ébredezünk, kezd visszaállni a rutin, megszokjuk az új dátumot, elmúlik az ünnepek okozta étel- és italtúltengés, készen állunk az új kihívásokra, és főleg az új kóstolásokra. Érkezik a február, már-már bizsergető érzés fog el bennünket, érezzük a szánkban a kedvenc furmintunk ízét. Igen, eljött a Furmint Február Nagykóstoló ideje, irány a Vajdahunyad vára!
Szokásunkhoz híven nem érezzük kötelességünknek, hogy szakmai körképet adjunk a furmint 2019-es helyzetéről, megtették ezt sokan mások, az igazságot mindenki döntse el maga; mi csak szeretnénk beszámolni a szívünkhöz oly közel álló rendezvényről, ahol ennek a csodálatos szőlőfajtának ezer arcára lelhetünk.
2009-ben született meg a szervező, Kézdy Dániel fejében az ötlet egy kóstolóról, amely a furmintra helyezi a hangsúlyt. Arra a szőlőfajtára, amely talán egyszer, valamilyen formában hazánk zászlóshajója lehet külföldön. Az első Furmint Februáron, 2010-ben 30 pincészettel és 130 vendéggel zárták a kóstolót, idén 130 kiállítóval és 1200 látogatóval ért véget a nap. Ezek a számok nemcsak a szőlőfajta sikerét mutatják, de a hazai borfogyasztó közönség hűségét is a rendezvény iránt. Amerre csak fordulunk, ismerős arcokat látunk, mert ez az a kóstoló, amit senki sem akar kihagyni. Nem csökken a színvonal, nem kétkedünk, hogy megéri-e a belépő, tudjuk, hogy örök kedvenceink is ott lesznek az új, felfedezésre váró pincészetek mellett. Így indulunk neki, Riedel Furmint pohárral a kezünkben – külön élmény ebből kóstolni –, eltökélve, hogy idén márpedig végigérünk a soron.
.jpg)
Még tiszta pohárral és friss szájjal érkeztünk a ruhatár melletti első asztalhoz, melyet kimondottan Dani ajánlására kerestünk fel – az puszta véletlen, hogy ez az első –, és méltó felütése lett az estének. A 2015-ben alapított Szélkiáltó Pincészet családi vállalkozás, a 7 hektárnyi területről készített borok már most egészen egyedi ízvilággal rendelkeznek. A tulajdonos, borász, mindenes Gubicskó László szereti, ha a kortyot lekerekíti egy kis maradék cukor. Sietünk hozzátenni, hogy a borokat kóstolva mi is szeretjük. Igazi, lendületes korty, test és pezsdítő üdeség tökéletes harmóniája minden tétele. Nagyon jó kezdése az estének, megérkeztünk.
.jpg)
Érdekességből nem volt hiány ezen az estén. Ha az ember kellő érdeklődést mutatott, akkor még talán eldugott kincsek is előkerülhettek az asztal alól. A Somlói Vándor, azaz Kis Tomi standjához éppen jókor érkeztünk, így volt szerencsénk megkóstolni a legendás Bussay László pincéjének mélyéről előkerült 2009-es Kerkaborum Furmintot. A most palackozott tétel igazi különlegesség, nem is lesz a nagyközönség számára elérhető, de a Bussay Pincészet alapításának 30. évfordulóját méltó lesz ezzel ünnepelni. Hű mementója egy nagy borász tehetségének.
Nem kellett sokat tovább totyognunk, és megérkeztünk Tóth Barnabáshoz, személyes somlói kedvencünkhöz. Örök problémája, hogy nincs elég bora, vagy hogy túl korán kell őket forgalomba hoznia, így minden nagy kóstolón lecsapunk rá. Városi legenda – ki tudja igaz-e… –, hogy egyes kiváltságosok még 2013-as furmintot is kóstolhattak nála ez alkalommal… Nos, mi a kiváltságosok táborát erősítettük, így megtapasztalhattuk, hogy miért érdemes elrakni a pincénk mélyére Barnabás borait: a 2013-as olyan erővel és érett aromatikával robban be a szánkba, hogy nehéz betelni vele.
Az érettebb, idősebb furmintok után sem törpül el Bott Frigyes borainak osztrákokat idézően kristálytiszta ízvilága. 2017-es furmintja mellett egy hazai piacon ismeretlen hordóválogatást is megmutatott a közönségnek, amely Szepsy Istvántól vásárolt klónok szelekcióból készült, és talán a kimondottan gyors spontán erjedésnek köszönhetően egészen más ízvilágot és koncentráltságot hoz, mint a párja. Sajnáljuk, hogy nekünk itthon már nem is jut ebből a gyöngyszemből…
Ezen élmények után már lendülettel és kellő határozottsággal indulunk neki a Mádi teremnek. Mint minden évben, idén is komoly kihívás itt a kóstolás, és csak a nagyon elszántak tudnak poharukkal odafurakodni a borászatokhoz. De nem baj, hiszen mi is szeretjük Mádot, nem véletlenül érdemel kiemelt szerepet és ilyen látogatottságot. A Szarka Pince borait mindig érdemes végigkóstolni, kár, hogy idén nem hozott késői szüretet. Találkoztunk a Juliet Victor nevű új versenyzővel is – dűlős tételeiknek nagy jövőt jósolunk –, és kóstoltuk a Szent Tamás Pincészet Dongóját is. Gyönyörű, elegáns, de energikus bor, nem tolakodó, nem dózerol le, mint egy úthenger, de az ásványok vezette korty kiemelkedik a mezőnyből. A mádi sor végére hagytuk örök kedvencünket, Balassa István Villő Mézes-Mály furmintját. A poharat az orrunkhoz emelve csak egy dallam csendül fel: …feels like home... Aki igazán szereti Pisti borai, annak erre az illatra megdobban a szíve. Ennyi, ennél több nem is kell.
Mondhatnánk, hogy ez méltó zárása a beszámolónak, de még nincs vége. Aki szereti a maradék cukrot a furmintban, az mindenképp kóstolja meg a Kaláka Pince tételeit, nem mellesleg a tulajdonos Alkonyi Lászlóval sem utolsó élmény beszélgetni. A különcök sorát a Szóló Pince vezeti, ahol a Thesis Furmint is izgalmas élmény, de az elvetemültek még seprőn tartott pét-natot is kóstolhatnak.
Ha az ember nem kereste, talán nem is talált rá az egyik legizgalmasabb pultra, a Kálvária Pincére. Ez nem borászat, hanem Kézdy Dani legújabb szerelemprojektje, egy budakalászi pince, ahol a furmint mellett a kékfrankos és a kadarka is ugyanolyan hangsúlyt kap. Mindenki látogassa meg, de ami most nekünk fontos, hogy Dani hozott a standhoz néhány izgalmas, régi tételt, így a jókor érkezőknek itt lehetett szerencséjük 2009-es Szepsy Furmintot és 2008-as Györgykovács Furmintot kóstolni. Na, ez a méltó zárása az élménybeszámolónak…
.jpg)
Nos, a soron az idén sem sikerült végigérni, voltak pultok, ahová egyszerűen nem fértünk oda, és a végére már az erőnk is elfogyott… De szerencsére jövőre is lesz Furmint Február, és ismét nekivághatunk az embert próbáló feladatnak, hogy elmerüljünk a magyar és a környékbeli furmintkínálat tengerében.