2016.05.13. | Burai László
Micsoda hét ez! A Bocuse d’Or európai döntőjével egy időben a magyar baristabajnokság talán két legkomolyabb presztízsű kategóriájában is bajnokokat avattak.
Nem titkoltam eddig sem rokonszenvemet az Espresso Embassy csapatának irányában, szívből szurkoltam nekik, bármelyik kategóriában is indultak. Most mégis közelebb kerültem a versenyhez, mint eddig bármikor. A múlt héten főpróbát tartottak az esemény előtt, kedvesen invitáltak: egy pillanatig sem gondolkoztam, ott volt a helyem! Két számban is indultak, a barista kategóriában Deák József és Vid Richárd, míg a brewers cup versenyzői között Schreiber Nikolett mérettette meg magát.A baristák versenyét nem véletlenül hívják királykategóriának, itt van a legösszetettebb tudásra szükség. A feladat elsőre nem tűnik olyan nehéznek, hiszen 15 perc alatt kell elkészíteni 4 presszókávét, 4 tejes italt, és ugyancsak négyet a kávéalapú kreatív italból. Ha ez nem lenne elég, akkor emellé még egy kis prezentációt is kell tartani: be kell mutatni az alapanyagot, megindokolni az egyes lépéseket, pontosan leírni az elkészült italok illat- és ízjegyeit, és a vendéglátási részre is ügyelni kell, hiszen valahol erről szól az egész műfaj. Vannak bírák, akik csak a technikára figyelnek, pontozzák például a tömörítést, feljegyzik azt is, hogy mennyire dolgozik tisztán a barista, és azt is, hogy minden alapanyagot felhasznált-e a verseny során.
A filterkávés kategória ehhez képest első hallásra könnyebbnek tűnik, itt azonban egyrészt kevesebb idő, csak 8 perc áll a versenyzők rendelkezésére, másrészt ebben a műfajban három egyforma italt elkészíteni nagyon nehéz, márpedig fontos, hogy a bírák ugyanazt kóstolják a végén. A prezentáció, a kedves mosoly és a finom ital természetesen ugyanúgy elvárt.
A verseny előtti privát főpróbán mindhárom versenyző megmutatta, hogy mit tud, pont úgy adták elő a versenyprogramot, ahogy tervezték, mi pedig jegyzeteltünk, kóstoltunk, majd a végén összegeztünk, és próbáltunk hasznos tanácsokat adni. A boros hátterem miatt én leginkább az ízjegyeknél és a leírásnál tudtam segíteni, de mindenkinek volt hasznos észrevétele, amiből egy egész szép kis lista állt össze a végére. Beszéltünk az italok hőmérsékletéről, sorrendjéről, ízjegyekről, de még arra is volt javaslat, hogy milyen jelzőkkel írják le az italaikat. Kreatív ötletelés következett, minden résztvevő azon igyekezett, hogy a végeredmény a legjobb legyen. Igazi csapatmunka volt ez, korábban bele sem gondoltam, hogy ez mennyire fontos lehet, ezek az apró javaslatok adhatják azt a pluszt, ami a bajnoki címhez kell.
A sok kóstolás eredménye persze az lett, hogy még fél négykor sem aludtam, de ilyen „áldozatokat” meghoz az ember, ha segítségről van szó, nem?
Kedden rendezték a filteresek döntőjét, ahol Schreiber Nikolett meggyőzően szerepelt, végül egész komoly pontelőnnyel nyert. Egy Casino Mocca által pörkölt hondurasi kávéval versenyzett, a Moreno fivérek egyik tételét választotta, aminek fekete ribizlis, csipkebogyós, cseresznyés ízei a nemzetközi zsűrit is levette a lábáról.
Szerdán folytatódott a bajnokság, Deák József elsőként lépett a színpadra a döntőben, magabiztosan, az időt végig kontrollálva fejezte be a programját. Az ő kávéja is a Casino Moccától érkezett, egy izgalmas kolumbiai tétel, Siervo Moreno farmjáról származik. A különlegessége a feldolgozás során alkalmazott tejsavas erjesztés, ami hozzájárul a különleges aromákhoz is, ebben a kávéban cseresznyét és szilvát is felfedeztünk az előkóstoláskor. A kreatív ital is erre játszott rá egy hidegen préselt cseresznyelével, ami még jobban kiemelte a kávé ezen karakterét.
Most még az ünneplésé a főszerep, de hamarosan még koncentráltabb felkészülés indul, hiszen június végén Dublinban már a világbajnoki cím a tét, és a srácokat ismerve csak a legjobb szereplés lehet a cél!
Fotó:
Borsmenta
-
honlap