Vissza
Nyolc érdekesség a Costa Rica-i kávékról
2016.12.09. | Burai László
Korábban Costa Rica elsősorban a mennyiségi kávétermelésről volt híres, de az elmúlt években egyre inkább elköteleződik a fenntartható és minőségi kávétermesztés mellett, aminek eredményeképp mára a legnevesebb pörkölők is szívesen dolgoznak az innen származó kávékkal.
1. A termelés összmennyisége alapján Costa Rica a világ 14. legfontosabb szereplője, évi 1,8 millió zsák kávéval. Nem meglepetés az sem, hogy a kávé fontos szerepet játszik a helyi gazdasági életben, ez az ország harmadik legfontosabb exportcikke.2. Szinte ideálisak az ország természeti adottságai a kávétermesztéshez, a Costa Ricát átszelő vulkanikus eredetű Kordillerák lejtőin a termékeny, enyhén savas, vulkanikus talajjal rendelkező, 1700 méter magasan fekvő lejtők kiváló klímával párosulnak. A hőmérséklet egyenletes, ráadásként a napos órák számát is mintha a kávéhoz állították volna be. Ehhez adódik még hozzá a Csendes-óceán felől érkező langyos szellő, ami elősegíti a kávébabok érését, állítólag ennek köszönhető különleges lágyságuk.
3. Costa Rica az első közép-amerikai országok között volt, ahol elkezdtek foglalkozni a kávétermesztéssel, az első ültetvények 1779-ben jelentek meg a feljegyzések szerint. A 19. században a kormány is ösztönözni kezdte a kávétermesztést azzal, hogy földterületet ajánlott azoknak, akik vállalták, hogy oda kávét telepítenek. Hamarosan a kávé az exportrangsorban lehagyta a kakaót és a dohányt, majd a cukrot is.
4. Senki számára nem kérdés, hogy az arabica ugyan jóval kényesebb, de magasabb minőséget ad. Costa Rica kizárólag arabica kávét termeszt. Annyira szigorúan, hogy 1989 óta törvény tiltja a robusta kávé ültetését. Már a nagy hozamú, alacsonyabb minőséget adó arabica fajtákat is mellőzik a minőségibb variánsok javára.
5. A legmagasabb minőségi kategória az SHB (strictly hard beans), ezt a minősítést kizárólag az 1300 méter felett fekvő területek kávéi kaphatják meg. A magasabb területek kiegyensúlyozottabb klímája segíti a gyümölcs egyenletes, lassabb érését, ezzel az aroma-összetevők fejlődése is hosszabb. Ezzel szemben a GHB (good hard bean) minősítést az alacsonyabban fekvő területek kávéi kaphatják meg.
6. Sok országgal szemben Costa Ricában nem titok a farm vagy a terület, sőt itt ezek alapján azonosítják be a kávét. Ezt az információt így szinte minden esetben meg is találhatjuk a csomagoláson. A kávétermelés 90 százaléka kis és közepes farmokról származik.
7. A legfontosabb termőterület egyértelműen a Tarrazú, ez a legmagasabban fekvő régió, az itteni szüret általában a száraz időszakra esik, ami nagy segítség. Fontos még a főváros, San José közelében elterülő Central Valley, itt foglalkoznak legrégebben a kávéval. A West Valleyt csak a 19. században telepítették be kávéval, a legmagasabban fekvő Naranjo régióból időnként fantasztikus termés jön be. Jelentősebb régiók még Tres Rios, Orosi, Brunca és Turrialba is.
8. Az itteni kávék általában nagyon tiszta ízűek, édesek, gyakran könnyed testtel párosulva. Persze évről évre egyre több új termelő jelenik meg a specialty minőségi kategóriában, ezzel újabb karaktereket bemutatva. Az idei év egyik legnagyobb kávés élménye számomra a Helzar organic Costa Rica-i cascarája volt, a Koppi közvetítésével. Teljesen megváltoztatta a műfajról alkotott képet bennem: tiszta és intenzív volt a komoly csipkebogyós gyümölcsösség mellett, egy pillanat alatt elvarázsolt.
Most több helyen is lehet Costa Rica-i kávét kóstolni, a Casino Mocca Finca Toñója mellett a Koppi La Liája is előfordul pár budapesti kávézóban.
Fotó:
Koppi
-
facebook