2018.03.06. | Szabó Edit
Az idei év Magyar Sommelier Bajnokságát az eddigi örök második, Angerman László nyerte…
A Magyar Sommelier Szövetség a hagyományokhoz híven az idén is megrendezte éves bajnokságát. A szekszárdi selejtezőre 12 sommelier jelentkezett, ketten megbetegedtek, így végül tíz versenyző vett részt a megmérettetésen. A versenyfeladatok teljesítése után a zsűri felállította a sorrendet, és a döntőbe már csak a három legjobb eredményt elért versenyző került.
A döntőre március 4-én, a KávéBárBazár programsorozat keretén belül került sor Budapesten. A rangadónak a Gerbaud Ház adott otthont. A mezőny a várakozásnak megfelelően alakult: döntőbe jutott a tavalyi bajnok, Tüü Péter, a tavalyi ezüstérmes, Angerman László, valamint az Ausztriában dolgozó Kovács Norbert, akivel eddig még nem találkozhatott a magyar közönség. A verseny sorrendjét sorshúzással döntötték el, így elsőként Kovács Norbert, másodikként Tüü Péter, harmadikként Angerman László állt starthoz.
A jól ismert gyakorlati feladatok teljesítése általában nem okozott gondot a versenyzőknek. A pezsgőt elegáns mozdulatokkal kínálták ékes angol nyelven, és a dekantálás sem jelentett komolyabb problémát. Angerman László elhalmozta a zsűrit apróbb figyelmességekkel, vízzel, bonbonnal kínálta a szigorú ítészeket két versenyszám között. Ezek a kedves, egyéni megmozdulások természetesen pluszpontokat hoztak a konyhára.
A zsűri a helyes válaszokon kívül értékelte a mozdulatok tisztaságát, a felszolgálás szakszerűségét, továbbá azt is, hogy milyen információk hangzanak el a kínált italokról. A gyakorlati feladatokat mindhárom versenyző magabiztosan végezte, ám az elméleti kérdéseknél mindenki komoly pontszámokat veszített.
A hibás borlap javítása különösen a külföldön élő Kovács Norbertnek okozott nehézséget, aki láthatóan kevés magyar borral dolgozik Ausztriában, de nem bizonyult egyszerűnek a borok és a párlatok felismerése sem. A három fehérborról mindhárman színvonalas jellemzést adtak, ám a származási hely megállapításában nem voltak sikeresek. Bár lássuk be, nem is volt könnyű a feladat, ember legyen a talpán, aki a György Villa 2017-es zöld veltelinijét, a Szent Benedek 2009-es Köveshegy furmintját vagy a Petrény Pince 2014-es félédes hárslevelűjét vakon, támpontok nélkül felismeri.
Az öt párlat fekete pohárban érkezett, így még a színük sem segítette a versenyzőket az eligazodásban. Ebben a versenyszámban – mint ahogyan a legtöbben – egyértelműen Angerman László bizonyult a legeredményesebbnek. Kovács Norbertet nem segíthette a versenyzői rutin, hiszen nem volt még ilyenben része, Tüü Péter pedig meglehetősen indiszponáltnak bizonyult ezen a napon. Egyéni humora néha meg-megcsillant, de hiányoltuk a tőle megszokott, laza eleganciával párosuló magabiztos fellépést. Máskor mindig az ujja köré csavarja a publikumot, most azonban még a közönségdíjat is Angerman László zsebelte be. Harmadszor láttuk ezt a párost együtt versenyezni, és már az eredményhirdetés előtt biztosak voltunk benne, hogy Tüü Péternek nem sikerült megőriznie bajnoki címét.
A mindvégig fegyelmezetten, rendkívül szimpatikusan versenyző, szép, tiszta mozdulatokkal dolgozó Kovács Norbert állhatott a dobogó harmadik fokára. Bízunk benne, hogy nem utoljára találkoztunk vele, és ha elméleti tudását sikerül csiszolnia, talán feljebb is léphet majd azon a dobogón.
Bár a második helyre került, a verseny vesztese egyértelműen Tüü Péter. Szurkolunk, hogy ne veszítse el önbizalmát, hiszen fel van vértezve a szükséges tudással, valószínűleg egyszerűen csak rossz napja volt.
Angerman László rendkívül sokat változott az utóbbi években. Mintha kicsit szelídült volna, a mozdulatai egy fokkal lágyabbak, ami kifejezetten jót tesz neki, ugyanakkor a fellépése határozott, temperamentuma, energiája most is szétfeszítette a termet. Kétségkívül ő szerepelt a legjobban ezen a napon, megérdemelten kapta meg a 2018. év Magyar Sommelier Bajnoka címet.
„Köszönöm, hogy eljöttek – mondta a bajnok ünnepi beszédében a közönségnek –, és köszönöm azoknak a versenyzőtársaimnak is, akik most a zsűriben ülnek, hogy végre nem az örök második vagyok, hanem sikerült fellépnem a legfelső szintre.”
Mindhárom versenyzőnek szívből gratulálunk, és reméljük, egy év múlva újra találkozunk velük (és még több új, fiatal, tehetséges versenyzővel) ezen a megmérettetésen. Kívánjuk, hogy így legyen!
Fotó:
Dékány Tibor