Vissza
Sörök a Hübristől
2019.06.19. | Szabó Edit
Egyszerűség, letisztultság, hétköznapi elegancia – leginkább ezekkel a kifejezésekkel jellemezhető Székesfehérár új kisüzemi sörfőzdéje. A Hübris nemrég mutatta be portfólióját a szakmai közönségnek…
Hübrisz. Az ókori görög fogalom jelentése kevélység, dölyf, de jelölhet olyan mértéktelenül öntelt embert is, aki elbizakodottságában felülemelkedik az istenek által megszabott korlátokon. Olvasgatjuk a fogalom különböző magyarázatait, és egyre kevésbé értjük, miért választotta magának ezt a nevet egy magyar kisüzemi sörfőzde.
A Hübris (így, s-sel szerepel a név a palackokon) márka már ötéves, de saját főzdéjükbe csak a tavalyi év vége felé költöztek be. Székesfehérváron vetették meg a lábukat, és azóta ott töltik a palackokat. Azt mondják magukról, hogy a klasszikus értékeket a mai kor elvárásai szerint értelmezik újra, ezért a Hübris az új klasszikus.
A dizájn letisztult és nagyon szerethető. A különböző típusú sörök más-más színű címkét kaptak, a pilseni telített sárga, az APA mentazöld, az IPA királykék, és így tovább. Nem terhelik a fogyasztót felesleges feliratokkal, buja vonalvezetésű grafikákkal, a tájékozódásban csak a szín vezet, meg néhány rövid felirat. A sörök elnevezésével nehezen barátkozunk, értjük, de mégis erőltetettnek érezzük, hogy a Hübris ü-je minden névben visszatér. Így lesz a búzából büza, az IPÁ-ból ÜPA, az APÁ-ból APÜ, a stoutból pedig STÜT. Tudjuk, hogy viccesnek szánták, és bízunk benne, hogy sokan annak is találják majd, számunkra inkább ellenszenves, és nem vicces, hanem vicceskedő. Ha rajtunk múlna, emiatt valószínűleg nem vennénk le ezeket a söröket a polcról.
És szögezzük is le gyorsan: ha így tennénk, nagy hibát követnénk el. A főzde egyelőre hatféle sört kínál a fogyasztóknak, és kivétel nélkül mindegyik jó ízléssel elkészített, viszonylag alacsony alkoholtartalmú, barátságos ízvilágú ital. Nincs közöttük megosztó, meghökkentő, mindegyik kerüli a túlzásokat, és megpróbál azon a vékony határon egyensúlyozni, hogy a hagyományos ízek kedvelőinek se legyen túl bátor, és az extremitások szerelmeseinek se legyen túlzottan szelíd. Mindegyikben van egy kis csavar, egy kis plusz, ami visszafogottságuk ellenére is megjegyezhetővé, felismerhetővé teszi őket, de a főzde szándéka az, hogy a fogyasztók – ahogyan a sörök megjelenésénél, úgy az ízben is – a letisztultságot tekintsék értéknek.
.jpg)
„Kézműves sör, mínusz kézműves” – ez a mondat olvasható mindegyik címkén. László Ádám, a főzde egyik alapítója meg is világítja a mondat jelentését. „Kézműves, tehát kisüzemi minőségben, nagy szakmai elkötelezettséggel dolgozunk, de az üzem alkalmas arra, hogy nagyobb mennyiségekben gondolkodjuk. Egy vágyunk van: jó sört akarunk főzni, kézműves allűrök nélkül” – nyilatkozta az alapító.
A sörökről
Alapsörük, a sárga színű, pilseni típusú SÜR kifejezetten könnyű ivású, lendületes ital. A szénsav nem bántó, nem karcos, az ízvilág klasszikus, nincs benne reveláció, egyszerűen csak jó inni. A 0,33-as kiszerelés bizonyára sokaknak kevés lesz belőle, de alapnak nagyon jó, és ha az ember egy hosszabb estén kívánna még egy üveggel, innen nyugodtan léphet magasabb osztályba. (Alkoholtartalom: 4,8%)
A középkék címkés India pale ale a Hübris névadási rendszerében az ÜPA nevet kapta. Borostyánszínű, enyhén kesernyés, ahogyan ezt egy IPA-tól, na meg a Citra komlótól el is várjuk, de van benne egy leheletnyi édesség is, amitől barátságossá válik az íze. Egy kicsit tömörebb test, egy kicsit masszívabb korty, egy kicsit magasabb (5,1%) alkoholtartalom jellemzi. A műfajjal most ismerkedőknek is bátran ajánlhatjuk; ha nem ízlik, legfeljebb megisszuk mi.
Az ÜPA2 még mindig IPA, de tűzpiros címkéje jelzi, hogy ez azért egy kicsit más. A szerkezet is tömörebb, az íz is hosszabb, a kesernye is masszívabb benne. László Ádám azt mondja, hogy készítésénél fenyős-ananászos ízvilág elérésére törekedtek. Illatban benne is van mindkettő, ízben viszont a kesernye győz, az ananászt valahol elhagytuk félúton. Azért ez nem olyan nagy baj, ez a sör az eddigi legkarakteresebb a sorban, és a viszonylag magas (6,5%) alkoholtartalom tovább erősíti a határozott jellemet.
Az APÜ fantázianevű, mentazöld címkés american pale ale talán a legvisszafogottabb mind között. Jól elkészített, tiszta, hibátlan sör, de nem érzünk leküzdhetetlen vágyat, hogy megkóstoljuk újra. Az is lehet, hogy mi nem vagyunk a műfajhoz eléggé kifinomultak (borkóstoláson edződött érzékeink másként értékelik az élményt), de nem hagyott bennünk mély nyomokat. (Alkoholtartalom: 4,5%)
A búzasört fehér címkébe öltöztették, és azt írták, rá, hogy BÜZA. Aztán még azt is hozzátették: „Leánykori nevén Béla, egy üde ízbomba.” Ez volt az a pont, amikor komoly önfegyelemre volt szükségünk, hogy egyáltalán megkóstoljuk. Innen üzenjük azoknak, akik a szöveget és a neveket kitalálták, hogy a kevesebb több lenne. A sör viszont remek. Belga recept szerint főzték, és a legjobb a sorban. Az alkoholtartalom olyan alacsony (4%), hogy szinte fel se tűnik, viszont épp elég ahhoz, hogy intenzívebbnek érezzük az illatot és az ízt. Az illattal el lehetne lenni egész este, a citrusok hihetetlen gazdagságban jelennek meg benne, citrom és héja, mandarin és héja, citromvirág, finom édes fűszerek, de mindez csak éppen annyira, hogy azért még tudjuk: sör van a poharunkban. Ízben visszalépés, de azért még így is gazdag az aromatika. Kifejezetten elegáns, szerethető, bájos sör, méltó lezárása egy szép, nyári napnak.
.jpg)
A végén érkezik a legelegánsabb csomagolás. A stout címkéje grafitszürke, a neve STÜT, a színe sötét, majdnem fekete. Hálásak vagyunk érte, hogy az illat nem édes, a kakaóbabos, étcsokis világ nagyon szépen egészül ki a kávés kesernyével. Ízben inkább ez utóbbi dominál, édességnek szinte nyoma sincs, nem is bánjuk, így jó. A textúra krémes, az alkoholtartalom a műfajhoz képest meglepően alacsony (4,1%), és ez is jól van így. Nem vagyunk nagy rajongói a stoutoknak, de erről kellemes emlékeink maradtak.
Nevezzék akárhogy is, a Hübris kifejezetten fogyasztóbarát, kellemes söröket főz, és színes palackjaival kifejezetten üde színfoltot képvisel a hazai kraftsörök piacán. Érdemes őket megkóstolni.
Fotó:
Hübris