Vissza
Szólóban is megy
2016.09.30. | Burai László
Tállya az új Mád, hallottam két éve, és mostanra kezd bizonyosságot nyerni, hogy ebben tényleg lehet valami. Szepsy István is egyre szebb borokat készít a tállyai dűlőkből, majd mádi mintára ez a település is elkészítette saját village borát. Mi jöhet még?
Persze ezeken túl is sok a mozgás, új borászatok tűntek fel a horizonton, Homoky Dorka és a Kaláka pince után elég csak a TR Művekre gondolni vagy a SZÓLÓ fine wine-ra. Ez utóbbi pince boraival ismerkedtem meg legutóbb. A tulajdonosok butikborászatként jelölik meg a pincét, egyfajta hazatérés ez, hiszen Éless Tímea Tállyán nőtt fel. Miután férje is beleszeretett a borokba, nem volt kérdés, hogy a nagymama tapasztalatára alapozva vásárolnak területeket. Rengeteget számít ez, hiszen ő pontosan tudja, hogy melyik részekről készítették a legjobb borokat régen, hol fordult elő rendszeresen fagykár, melyik terület aszúsodik a legszebben. Ez pedig egy induló pincénél sok-sok év kísérletezést spórol meg, ami nemcsak a borok minőségében jelentkezik, de az anyagi lehetőségeket is nagyban meghatározza. Hamar kialakult tehát a birtok; hiszik, hogy a legjobb dűlőkben sikerült területeket vásárolniuk – az biztos, hogy a tállyai Tökös-Mály és a Bártfai neve tényleg egyre jobban cseng, bár a Dukátról egyelőre még keveset hallottunk.
A pincével kapcsolatban sem kötöttek kompromisszumot, minden felszerelés rendelkezésre áll, amire egy mai modern borászatban szükség lehet. A borok minőségével kapcsolatban sem szeretnének túl sok engedményt tenni, egész egyszerűen a szuperprémium kategóriát célozzák meg. Mondhatjuk erre, hogy mindenki erre törekszik, az viszont jelzésértékű, hogy az igen viharvert 2014-es évből készített borokkal léptek piacra, és egyből a legjobb éttermekbe kerültek be. A 2015-ös borok kóstolása után azon gondolkoztam, hogy valószínűleg ez nem kizárólag a tulajdonos Éless Tamás remek meggyőző képességének köszönhető.
Formabontó borral indul a sor, egy rozéval, ami így nem is kerülhet tokajiként forgalomba. A monoki területről készült, zweigelt, blauburger és merlot szőlőből – kevesen gondolnák, hogy ilyen is van a borvidéken. Fahordós érlelést is kapott, ami nem túl intenzív illatában is markánsan megjelenik. A korty jóval attraktívabb, de így is fényévekre van az általános rozékaraktertől. Vastagabb, krémesebb, a savai arányosak. Gyümölcshangsúly, friss málnával, cseresznyével, kis vaníliával és némi sós karakterrel. Izgalmas, megosztó bor, viszont pont ezért működhet a gasztronómiában jól, ehhez tényleg lehet formabontó ételeket is párosítani.
A 2015-ös Frivolo a pince belépő fehérbora, a teljes tétel tartályban készült, a Dukát-dűlőben termett furmintból. Érett alapanyag, édes karakterű illat, kukoricával, sárga húsú gyümölcsökkel. Az illathoz képest meglepően élénk a korty, szép savakkal, jó szerkezettel. Egy belépőborhoz képest meglepően vastag és koncentrált furmint, gyümölcsös karakterrel, finom édesfűszerekkel.
A Fino ugyancsak 2015-ből egy dűlőszelektált hárslevelű a Tökös-Mályból, kétharmada tartályban, egyharmada hordóban érlelődött. Finom, mézes illattal nyit, idővel nyílik, és sárga húsú gyümölcsök mellett édesfűszeres karaktert mutat. A korty szinte robban, remek savak, intenzív gyümölcsösség, citrusok, érett fehér húsú gyümölcsök, körte és barack. Némi maradék cukor kerekíti, remek arányú bor!
Újabb dűlős bor a 2015-ös Parlando, a Bártfaiból származó furmint és hárs házasítása, ahol a 70 százaléknyi furmint dominál. Semlegesebb illat, halvány gyümölcsösséggel. Az íz ennél a bornál is jóval karakteresebb, a krémes korty jó savakkal és egy kis maradék cukorral lesz kerek. Talán kevésbé vonzó, mint a Fino, de ez valószínűleg a furmint semlegesebb karakterének köszönhető. Sárgaalma, barack, fahéj és finom ásványosság árnyalja a képet. Szép bor, és idővel még szebb lesz!
Meglepően kész és kompakt borokat ismertem meg, induló pincétől szokatlan stílusban. Olyan karaktert mutatnak, ahova a legtöbb borászat hosszú évek alatt jut el. Főleg a dűlős borok koncentráltsága, visszafogott eleganciája győzött meg, most már sejtem, hogy sikerülhetett ilyen hamar bejutni a csúcsgasztronómiába. Izgalommal várom az újabb évjáratokat, főleg a pince első aszújára leszek nagyon kíváncsi!
Fotó:
Dancsecs Ferenc / FurmintPhoto
-
weboldal
