Vissza
Feszt október
2017.10.04. | Bodó Judit
Megy a szüret, a munkából még a gyerekek is kiveszik a részüket. Büntetendő, ámde hasznos, nálunk nem tiltakoztak. Andris oviba jár. De szép is lenne! Mondjuk úgy, hogy próbálkozunk. Ja, és szombaton Mindszent Havi Mulatság. Jöttök?
Bandinátor
Őcukisága bekeményített. Elkezdtük az óvodát. 3 hete küzd az egész család, pluszban az óvoda teljes személyzete. Teljesen idegen a szitu, ugyanis két előző csemetémmel minden konfliktus nélkül éltük meg az elszakadást. Nagyik hiányában mindenhova cipeltem őket. A bankban, a földhivatalban, de még az ÁNTSZ-nél is minden ügyintézőt személyesen ismertek. Az építkezéseknél bevett gyakorlatként a kőműves Vili bácsi tartogatta a kis Vilit, miközben mi egyeztettünk az építésszel/vizessel/villanyszerelővel. Nem csoda, hogy örömmel szakadtak le az anyjukról.
Andris születésekor megígértem magamnak, hogy ezt a kölyköt nem teszem ki a munkás hétköznapoknak. Kolléganőm, a drága Babimami segítségével sikerült is megvalósítani. A kölcsönös imádatnak köszönhetően a gyermek a legnagyobb nyugalomban, biztonságban élte napjait. Kacagva, visongva röpültek egymás karjaiba. Ha jól átgondolom, én is cirkuszolnék, ha ennek egyszer csak vége szakadna holmi közintézmény miatt. Az is lehet, hogy csak a név kötelez. Bandi papiról (az édesapámról) ugyanis keringenek a családban mendemondák, miszerint oly vásott kölyök volt, hogy hol a kotlós borítója alá csukták, hol az apja dobálta hasogatott fával. No, de nem lehet minden gyerek Bálint, ugye?!
Leány legyen a szoknyájában, aki az én Vilimnek pár év múlva képes lesz ellenállni. Pimasz tekintetével szinte bármit elér. Most például elhívta az osztályt szüretelni a Csontosba. A szüreti őrület ellenére nem tiltakoztam, mert kevés ilyen kedves csapatot látni manapság, mint a mi kis 11 fős osztályunk (tanár néninkkel, szülőkkel együtt). Gumicsizma, kis vödör, olló – és természetesen a Typojam alkotótábor alatt a nyomdászokkal együtt készített méhecskés pólóban indultunk neki a hegynek. Rendhagyó tesiórával kezdtünk, mindenkit felhajtottunk a Csontos tetejére. Gyűjtöttünk obszidiánt meg csíkos riolitköveket (környezetismeret).
A leszedett fürtöket ott frissiben kipréseltük, majd jól meg is ittuk a mustot (munkára való nevelés, technika). A jól végzett munka után a platón pattogva torkuk szakadtából énekelték az Érik a szőlő dalocskát (énekóra). Nekünk is jó lecke volt elgondolkodni az élet fontos dolgairól. Tekintve, hogy az új generáció értékszemléletét mily fontosnak tartjuk, folytatni szeretnénk a jövőben is a büntetendő, ámde hasznos gyerekmunkát.
Szüret
Kaptunk a nyakunkba 60 mm esőt – ennek eredményeként egy nagy rakás botritiszt. Utoljára 2013-ban láttam hasonló minőségű aszúszemeket. Örülünk is nagyon, csak még csendesen. Most az a nagy feladat, hogy még gyorsan az ép, egészséges fürtöket leszedjük a száraz bornak. A hét második felében nekiállunk aszúszemet szedegetni. Ismét egy hordóra gyúrunk, ami minimum 220 kg bogyót jelent. Egy ember maximum 10 kg-ot tud kicsiborászni egy nap, tessék kalkulálni (munkabért is légyszi).
A Palánkos-dűlő a július eleji jégverésben már sérült. A nagy esőt nem nagyon bírta, még reménykedünk kicsit – aki függő volt a borától, az most kezdjen el imádkozni.
Szaporán, hangosan.
Mindszent Havi Mulatság
Utolsó simítások. Borzasztóan izgulok, ezt még végigviszem, aztán megpróbálok a hátsó felemen maradni egy ideig.
A program:
9:00-11:00 reggeli a Tölgy alatt a helyi termelőkkel
14:00 kerekasztal-beszélgetés Kézdy Danival a két falunk közös jövőjéről, 10 borászat 10 bora mellett a Kisfaludi Bárkán
18: 00 jazzkoncert
21:00 eleresztjük egymás haját, és tombolunk hajnalig az ILDI RIDER nevű csapattal
Mindenkit megölelgetünk (kisfaludiul: mindenki meg lesz ölelgetve)!