Vissza
Gyógyítás mellékhatások nélkül
2021.05.29. | Virág Orsolya
Növényi étrend, minőségi alvás, mozgás, szeretetteljes kapcsolatok, stresszkezelés… Betegségeink többsége elkerülhető lenne, ha így élnénk, állítja dr. Tőzsér Berta háziorvos szakorvosjelölt és életmódorvos, aki erre a misszióra tette fel az életét…
Nem találkoztam még vegán háziorvossal…
Pedig vagyunk néhányan, de tény, hogy még kevesen.
A tudatos életmódod fontossága miatt jelentkeztél az orvosira?
Ez jól hangzana, de nem így történt. Eredetileg szülész szerettem volna lenni, de végül a belgyógyászat varázsolt el. A rezidensképzésem kezdetekor családot alapítottunk a férjemmel, és szép sorban összesen hat gyermekünk született. Az egészséges táplálkozás igénye velük együtt jött az életembe, arra azonban nem sok energiám maradt, hogy korrektül utánajárjak annak, hogy mi a jó és megfelelő étrend. Akkor lettem vegán, amikor már a legkisebb gyerekem is elmúlt egyéves, és utána még másfél év eltelt, mire felfedeztem a teljes értékű növényi étrendet. Előtte mindenevők voltunk, visszanézve néha fogom is a fejem emiatt…
Akkor te is az a típus vagy, aki mindent kipróbált?
Ezt azért nem mondanám, de a tudatos étrendek közül a paleolit volt az első, ami akkoriban szembejött velem. Ez, ugye, egy húsevő trend. Rá is álltam, és eltűnődtem, milyen jó lenne, ha minden ember így étkezne. Nem sokkal később, már a tudományt kutatva rájöttem, hogy ez nem kivitelezhető, mert ennyi húst nem lehet termelni, vagyis ez az étrend nem fenntartható. Ezt követően ástam bele magam a szakirodalomba, és így jutottam el a veganizmusban a teljes értékű növényi étrendhez. Kicsit át is estem a ló túloldalára, mert rögtön nyers vegán is lettem, ami ugyan klassz, de összeegyeztethetetlen volt a családom étkezésével, és azt is beláttam, hogy az egészséghez nem szükséges a kizárólag nyers étel.
Jól tudom, hogy ekkoriban még szoptatási tanácsadóként és jógaoktatóként dolgoztál?
Igen. És ahogyan egyre jobban beleástam magam a teljes értékű növényi étrendbe, az egészség és étrend kérdésébe, éreztem, hogy eljött az ideje az orvostudományhoz való visszatérésnek. Közben rátaláltam az életmódorvoslásra is, aminek a növényi étkezés szerves része, vágytam arra, hogy gyógyíthassak, hogy orvosként is segíthessek annak, akinek szüksége van rá. Ráadásul mindez azzal az álmommal is összecsengett, hogy a bolygónk fenntarthatóságáért és a gyerekeim jövőjéért is tegyek valamit. Olyan volt ez az egész, mint amikor egy nagy puzzle utolsó darabja is a helyére kerül. Eldöntöttem, hogy visszatérek az egészségügybe.
Miért éppen háziorvosként?
Egyrészt mert így sokféle emberrel és több problémával találkozom, mint belgyógyászként, másrészt mert úgy gondolom, hogy az alapellátásban tehetnénk a legtöbbet a betegségek megelőzésért. Azt is reméltem, hogy ez talán az orvoslásnak egy olyan területe, ami egy ekkora családdal is összeegyeztethető. Mindezt most a Covid kissé felülírta, rettenetesen sok a munka, szinte alig voltam otthon a járványhullámok idején, de már lassan vége lesz a koronavírus miatt felborult időszaknak, és hatékonyabban tudom az embereket újra segíteni, miközben a családom sem hiányol.
Életmódorvosként definiálod a munkádat. Mit jelent ez?
Ez egy hat pillérből álló, tudományos bizonyítékokon alapuló gyógyító módszer: 1. teljes értékű növényi étrend, 2. mozgás, sport, 3. a káros szenvedélyek elkerülése, 4. stresszkezelés, 5. elegendő mennyiségű és minőségű alvás, 6. építő jellegű, szeretetteljes kapcsolatok megteremtése és megtartása.
A mostani életünkben ez a 6 pillér viszonylag nehezen biztosítható…
Ez sajnos igaz, pedig ha valaki mindezeket helyrerakja az életében, és odafigyel rájuk, akkor elkerülheti a civilizációs betegségeket vagy kigyógyulhat belőlük. Ez a hat eszköz mellékhatások nélkül gyógyít. Az orvostudomány ma arról szól, hogy mire milyen gyógyszert szedjünk, és minek mi a mellékhatása. Maga az oki terápia alig van jelen a rendelőkben és a tudományos párbeszédben. Máshová terelődik a hangsúly, mert ehhez a módszerhez idő kell, és abból van a legkevesebb. Missziómnak éreztem, hogy visszajöjjek az egészségügybe, és legalább a körzetemben megtanítsam, hogy a gyógyszerszedés mellett még mit tehetünk magunkért.
A Facebook-csoportod is ezt a célt szolgálja?
Igen, és így egy kicsivel nagyobb kört megszólíthatok, és örömteli, hogy egyre több kollégám csatlakozik. A csoport adminjai között vannak még további életmódorvosok, természetgyógyász és háziorvos rezidens is. Igyekszünk segíteni az érdeklődőknek, hozzánk fordulóknak, és nagyon jó látni, ahogyan bővülünk. Már több mint 25 ezer tagunk van, és köztük egyre több az orvos.
Minden gyógyítható életmódorvoslással?
Nem. A genetikai megbetegedések nem visszafordíthatóak így, ahogyan a sérülések sem. Napjaink civilizációs betegségeinek is gyakran vannak olyan szintjei, amikor ez már nem segít. Mondjuk egy stroke-ból fakadó nagyfokú agyállomány-károsodás nem gyógyítható meg még 100%-os étrendváltással sem. Az más kérdés, hogy a stroke viszont elkerülhető lehet.
Jól látom, hogy egyre népszerűbbek a tudatos létezési formák, és az egészséges táplálkozás különböző lehetőségei iránt is fokozódik az érdeklődés?
A veganizmus egyre trendibb, és ez a hozzám hasonlóan gondolkodók munkáját is segíti. Külön öröm, hogy idén megalakult a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület. Orvos, dietetikus, népegészségügyis kollégáimmal, illetve orvostanhallgatókkal együtt hivatalosan képviselhetjük itthon is azt, amivel nyugaton már sokkal előrébb tartanak. Az életmódorvoslásra időt kell szánni, és az embereket tanítani kell. Nem elég bevenni a koleszterincsökkentőt, aminek akár mellékhatásai is lehetnek. Egy ilyen típusú probléma akár tünete is lehet egy rossz bélflórának, amit a megfelelő táplálkozás, a mozgás és a stresszkezelés is jótékonyan tudna befolyásolni. Ezek nélkül még mindig túl nagy az esély arra, hogy szövődményei legyenek például a magas vérzsírszintnek.
Hogy fér össze a fejedben a hagyományos orvostudomány és a gyógyszeripar az általad képviselt tudatos életmóddal?
Arra gondolsz, hogyan tudok jó szívvel felírni béta-blokkolót vagy vérnyomáscsökkentőt valakinek?
Igen. Ahelyett, hogy mondjuk azt mondod, ne egyen vörös húst.
Mindig elmondom ezt is. Sőt, nyomtatok szóróanyagokat, hogy ha nagyon kevés is az idő, ennyit legalább bárkinek a kezébe tudjak nyomni. Az interneten azok találnak meg, akik eleve nyitottak arra, amit képviselek, de egy körzeti rendelő azért egész más. Gyakori jelenség, hogy valaki azt mondja: „Doktornő, én már idős vagyok, nem akarok változtatni! Jó ez így nekem, tessék felírni ezt a gyógyszert!” És akkor ez még mindig jobb, mint a semmi, és legalább kontroll alatt van a beteg. Egyébként sem szeretek senkire semmit ráerőltetni.
Milyen visszajelzéseid vannak a betegeidtől a missziódat illetően?
Van, hogy egy túlsúlyos beteggel akár fél órát is eltöltök, és megpróbálom felhívni a figyelmét az életmódváltásra. Ez a páciens később visszajön a vérnyomásnaplójával, és lelkesen meséli, hogy képzeljem el, ő már nem kólát iszik, hanem édesítőszeres jeges teát. Még mindig foghatnám a fejem, de nem! Ő ugyanis most igenis tett valamit magáért, és ez nagyon fontos, meg is dicsérem érte. Ugyanilyen nagy dolog, amikor mondjuk egy zsíros, magyaros konyhához szokott családban elérem, hogy kerüljön egy kis lenmag mindennap az ételre, vagy mellé néha saláta. Én ilyenkor nagyon boldog vagyok, és büszke a pácienseimre is. Szóval lassú folyamat ez, pici lépésekben tudok csak haladni. Mindig a 100%-ot ajánlom az életmód- és étrendváltoztatásban is, de ezt úgy, hogy ez a végcél, ami felé érdemes fokozatosan haladni. Ritka az olyan, amikor egy komoly szívbetegség vagy cukorbetegség szövődménye miatt azt kell mondanom, hogy márpedig most egyik napról a másikra váltani kell, ha meg akar gyógyulni.
Mi az oka annak, hogy az általános orvostudomány nem feltétlenül képviseli mindezt?
Magát az életmódorvoslást sem. Nehéz képviselni valamit, ha te magad nem úgy élsz.
Folyamatos küzdés…
Igen, de egyre többen látják az összefüggéseket. A különböző szakmai fórumokon mindig tudományos kutatásokkal támasztom alá az érveimet, amikkel nehéz vitatkozni, és egyre kevésbé is teszik. Nagy örömömre egyre több orvos jelentkezik nálam azzal, hogy döntően növényi alapú étrendre vált. Úgy érzem, van értelme, hogy vállalom ezt a küzdelmet.
És hogy látod, hol tart az orvostudomány ezen az úton?
Mi, gyakorló orvosok sajnos többnyire le vagyunk maradva a tudományhoz képest. Az a tapasztalat, hogy ha valami tudományosan bizonyítottá válik, az sajnos sokszor minimum tíz év, mire a gyakorlatba is bekerül. A magyar orvostársadalomra vonatkozóan azt érzem, hogy egy nagyobb változás, valamiféle robbanás előtt állunk. Fontos lépés, hogy a Magyar Egészségmegőrzési és Életmódorvostani Egyesület (MOTE) megalakult, és a veganizmus hazai térhódítása is nagy segítség.
Érdekes, hogy a tudatos életmód, a fenntarthatóság útjára lakossági szinten hamar ráléptünk…
Ez egy nagyon jó jel. Bízom is benne, hogy mire nyugdíjba megyek, addigra a teljes értékű növényi étrend lesz az elfogadott és evidens.
Nem tudom szó nélkül hagyni, hogy hat gyermek édesanyja vagy. A családod is úgy él és eszik, mint te?
Orvosként a betegeimre, anyaként a családomra sem erőltetek soha semmit. Más kérdés, hogy én csak teljes értékű növényi ételeket főzök nekik, így vagy azt eszik, vagy csinálnak maguknak, ha nem tetszik. Döntően növényi alapú étrenden van a családom is, de ha akarnak, főznek, sütnek maguknak húst, tojást. A legnagyobb lányom maga döntött úgy évekkel ezelőtt, hogy ő is vegán lesz.
Nehéz egy nemzetet egy emberként diagnosztizálni, de van általánosan követhető tanácsod?
Igen. Lehet, hogy közhelyesnek tűnik, de az a tanácsom, hogy mindenki egyen minél több kevéssé feldolgozott, illetve nyers zöldséget és gyümölcsöt.
Ha mindenható lennél, betiltanál valamit a most ismert kínálatból?
A túlságosan feldolgozott húsokat. A szalámit, a párizsit és a társaikat örökre száműzném az élelmiszerboltok polcairól.
