2017.07.08. | Szabó Edit
A Csányi Pincészethez tartozik az ország egyik legnagyobb szőlőbirtoka. Ültetvényeiket mindenki megcsodálja, boraik sorra aratják a sikereket a legrangosabb hazai és nemzetközi versenyeken. Romsics László vezérigazgatót a jelenlegi stratégiáról és a jövőbeli tervekről kérdeztük…
Végigjöttünk a szőlőterületek mellett. Csodálatosan szépek…
Ugye? A helyi gazdáktól is sokszor hallom ezt a dicséretet, és bevallom, jólesik. Minden héten végigjárom a szőlőket legalább egyszer, szeretem látni, ahogy fejlődik, és mindig más arcát mutatja.
Másfél éve vagy a borvidéken. Hogyan sikerült beilleszkedned a villányi borászok közösségébe?
Volt bennem némi aggodalom, de mivel anyai ágon innen származom, úgy érzem, befogadtak. Tudják, hogy egy kicsit másként, vagy más szemlélettel gondolkodom.
Ez mit jelent?
Az elmúlt húsz évben bejártam a világot Új-Zélandtól Kaliforniáig, megfordultam szinte az összes európai borvidéken. Megtanultam, hogy ugyanazt a problémát mindig több oldalról kell megvizsgálni, és azt is, hogy ha nem definiáljuk pontosan, amiről beszélünk, soha nem fogunk szót érteni egymással. Előfordul, hogy mindenki jót akar, mégsem jutunk el a célig, mert összeveszünk az oda vezető úton. Pedig a vita hasznos, de nem veszekedni kell, hanem érveket sorakoztatni, meggyőzni a másikat, és megtalálni a közös utat.
Amikor legutóbb beszélgettünk, egy-két hónapja dolgoztál a Csányi Pincészetnél. Azóta eltelt majdnem másfél év. Úgy volt, hogy tavaly őszre összeáll egy új koncepció, amelynek mentén a jövőben a pincészet haladni fog. Ez megtörtént?
Igen. Egy tízéves stratégiát vázoltunk föl, ami érinti a szőlészetet és a borászatot, a kereskedelmet, a marketinget és mindent, ami kommunikáció. A munkával tavaly szeptemberben készültünk el, és az idén januárban a tulajdonosok is elfogadták a terveket.
Kellett komolyabb kompromisszumokat kötnöd?
Nem igazán. Lényegében azt fogadták el, amit szerettem volna.
A változás a borászat minden szegmensére kiterjed. Vegyük sorra a területeket! Kezdjük a szőlészettel! Mi fog változni?
A pincészet jelenleg 360 hektár földterülettel rendelkezik, de hamarosan visszakapjuk az úgynevezett szakcsoporti szőlőket, amelyek eddig is a pincészet tulajdonában voltak, csak nem mi műveltük őket. Ezzel közel 450 hektárosra bővül a birtok. Úgy döntöttünk, hogy a hozzánk visszaérkező területeket újratelepítjük, ami előrevetíti, hogy a borászatot is bővíteni kell, hiszen ha minden termőre fordul, az éves termelésünk a jelenlegi kicsit több mint kétmillió palackról három és félmillióra növekszik majd.
A pincészetnek van fehérbora, viszont nincsen saját fehérszőlő-ültetvénye…
De lesz. Néhány területünk kiválóan alkalmas erre, jövőre el is kezdjük a telepítést.
Milyen fajtákban gondolkodsz?
Nincs még elfogadott tervünk, de az irányokat már kijelöltük. Villányban megtalálható és nagyon ígéretes szőlőfajta az olaszrizling, azt biztosan telepítünk majd. Az olaszrizling borunkat jelenleg vásárolt szőlőből készítjük, izgalmas lesz a sajátunkat feldolgozni. Ezen kívül még 2-3 másik fehér fajtát szeretnénk bevonni a telepítésbe. Kuriózum nincs közöttük; olyan van, amiből viszonylag kevés terem a borvidéken, de én látok benne fantáziát.
Na és a kékszőlő-ültetvény? Ott is lesznek változások?
Elsősorban azokkal a fajtákkal szeretnénk dolgozni a továbbiakban is, amelyeket a borvidék preferál, de egy kicsit más volumenben. A 360 hektárból jelenleg száztízen cabernet sauvignon terem, ezt nem kívánjuk növelni, de nekem nagyon tetszik az itteni shiraz és a kékfrankos is, abból valószínűleg ültetünk még, mert mindkét fajta megérdemli a figyelmet.
A terület növekedése és a fajták bővülése milyen következményekkel jár a borászat területén?
Minden évben felülvizsgáljuk a borportfóliónkat, megnézzük, hogy mit kedvel a piac, és hogy szükséges-e bármilyen változtatás a borok stílusával kapcsolatban. A Teleki borcsalád a kiváló ár-érték arányt képviselő, prémium kategóriába tartozó villányi borokat kínálja. Itt arra fókuszálunk, hogy jól iható, megbízható minőségű italt rejtsenek a palackok. Nem azon lesz a fő hangsúly, hogy milyen volt az adott évjárat, inkább a fajták tisztaságát mutathatjuk meg, egy határozottan gyümölcsös karakterrel. Fontos számunkra, hogy a fogyasztóink minden évben megbízható minőséggel találkozzanak, ha a mi borainkat választják.
A Teleki borok kerülnek hordóba?
Néhány hónapra igen, fajtája válogatja, hogy mekkora hordót választunk, de a gyümölcsösség megőrzése az egyértelmű cél. Ebben a kategóriában a „Kérek még egy pohárral!” élménye a legfontosabb.
Van két prémium borcsaládotok, a Chateau Teleki és a Kővilla. Hogyan válik el a kettő?
A Chateau Teleki sorozat mindenki számára elérhető, a Kővilla címkéivel viszont csak a gasztronómiában találkozhat a fogyasztó. A Kővilla tételei őrzik leginkább a hagyományos villányi borstílust, itt kicsit nagyobb a test, magasabb az alkoholtartalom, míg a Chateau Teleki tételeinél szeretnénk megmutatni a pincészet elegánsabb, harmonikusabb arcát. A Chateau Teleki család hamarosan bővül majd egy kékfrankossal, nagyon várjuk, milyen lesz a fogadtatása.
Lesz új borcsalád?
Már van, építettünk egyet. Mind árban, mind minőségben a Chateau Teleki és a Teleki közé pozícionáltuk, a neve Teleki Selection. Egyelőre három új bor alkotja a családot, letisztult, szép címkékkel. Reméljük, hogy tetszeni fog a vásárlóinknak.
Aki figyeli a pályafutásodat, jól tudja, hogy évekig voltál a Törley Pezsgőpincészet főborásza. Jogos hát a kérdés: itt is lesz pezsgő?
Lesz, a munkát már elkezdtük. Egy pinot noir szőlőfajtából tradicionális eljárással készülő száraz rozépezsgő debütálására készülünk. Még nem tudjuk, hogy mikor fog megjelenni a piacon, egyelőre figyeljük az érést, és izgatottan várjuk az eredményt.
Azt mondtad, hogy a pincészet éves termelése jelenleg kétmillió palack körül mozog. Hol tudjátok ezt a tekintélyes mennyiségű bort értékesíteni?
Talán meglepőnek tűnik, de a boraink 90%-a belföldön fogy el. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy nyugodtan ülhetünk a babérjainkon, nagyon fontos a nemzetközi piacok meghódítása is. Számunkra nem Spanyolország vagy Olaszország a cél, inkább a környező országokra fókuszálunk, hiszen Szlovákiában, Lengyelországban, Csehországban nem kell magyarázni, hogy kik vagyunk, de úgy vélem, a távol-keleti piacokban, Kínában, Thaiföldben is van potenciál.
Milyen feladataitok vannak a kommunikáció területén?
Eddig is sejtettük, hogy kik a fogyasztóink, de nem tudtuk pontosan. Végeztünk egy közvélemény-kutatást, amitől nagyon sokat várok, mert ha minden jól megy, fény derül majd a vásárlói szándékra is. Kiderül, hogy aki bemegy a boltba, konkrét céllal megy, vagy ott választ bort, és ha ott választ, mi alapján dönt. Lendületesebb, intenzívebb kommunikációra törekszem, azt szeretném, hogy a vásárlóink folyamatosan értesüljenek arról, mi történik a pincénkben és a borok körül.
Az már tavaly is cél volt, hogy zajosabban kommunikáljatok, és az újdonság erejével hatott, hogy a pincét látogathatóvá tettétek a nagyközönség számára. Egy ekkora borászatnál is ennyire fontos a személyes kapcsolattartás?
Rendkívül fontos. Rendszeresen jönnek külföldi szakértői csoportok, nemrég angol újságírók jártak nálunk, de jó lenne szakmán kívüli érdeklődőket is gyakrabban fogadni. Ha időm engedi, ebből a munkából én is kiveszem a részem, a szakértői csoportokat személyesen kísérem, de gyakran tartok borkóstolókat Budapesten és vidéken is.
Ha termőre fordulnak a frissen telepített szőlőültetvények, és valóban 3,5 millió palack bor kerül ki tőletek évente, kinövitek ezt a most hatalmasnak tűnő üzemet. Úgy tűnik, építkezni kell majd. Mi a tervetek ezzel kapcsolatban?
Bővülnünk kell, ezt a tényt a tulajdonosok sem vitatják. Épülni fog a jövőben egy vagy több üzem, de a helyszín és a forma most még bizonytalan, meg kell találnunk a optimális lehetőségeket. Biztos, hogy kell új palackozó, a tartályok, hordók számának növekedése pedig a tárolótér bővítését teszi szükségessé. A döntésünknek hatalmas a tétje, hiszen amit mi most elfogadunk, az hosszú távra határozza meg a pince jövőjét.
Ez óriási felelősség. Nem nyomaszt a súlya?
Nem nyomaszt, de azért érzem azt a súlyt. Rengeteget jár az agyam azon, hogy hogyan lehetne az egész új beruházást a lehető legköltséghatékonyabban, ugyanakkor a legjózanabb, legelőremutatóbb módon végrehajtani. Ezerszer gondolok végig minden lépést, és csak akkor döntök, ha úgy érzem, hogy minden információ a birtokomban van.
Van valamilyen személyes stratégiád egy-egy probléma megközelítésére?
Amikor Master of Wine-aspiránsként borászatokat látogattam, rájöttem, hogy soha nem azt kell kérdezni, hogy mit, mennyit és hogyan, csakis azt, hogy miért. Mindig a miért a lényeg – ha arra megkapod a választ, akkor mindent megértesz.
Rajzoljunk egy jövőképet! Ha az általad tervezett úton járunk, hol tartunk majd öt év múlva?
Bízom benne, hogy a Csányi Pincészet hamarosan egy olyan dinamikusan működő borászati vállalattá válik, amely rugalmasan reagál a piac igényeire. Nagy hangsúlyt fektetünk a belföldi marketingre, és remélem, hogy ennek következtében a vásárlók fejében a tiszta, jól iható és komplex villányi bor egyet jelent majd a Teleki márkanévvel. Az eltelepített szőlőink addigra termőre fordulnak, a beruházások megkezdődnek, sőt egy részük be is fejeződik. Remélem, hogy néhány éven belül egy kicsit én is kivonhatom magam az operatív ügyintézésből, és egy lépéssel hátrább lépve, a nagyobb összefüggéseket kutatva menedzselhetem majd a céget.