Vissza
Szigorú, de következetes
2017.01.07. | Szabó Edit
Takács László történelmet és filmet tanít egy Borsod megyei kisvárosban, Ongán, ahol felnőtt. Ő az iskola igazgatóhelyettese, a helyi kulturális egyesület elnöke, a Quintessence Pálinkaverseny igazgatója, ráadásul még a pálinkája is világbajnok…
Mikor főzted az első pálinkádat?
Ki tudná azt megmondani! Ongán minden második háznál főztek pálinkát, a nagyszüleim is, ez természetes velejárója volt az életnek. Volt egy kis szőlőjük, gyümölcsösük, eljártunk bodzát szedni, és végül minden pálinkaként végezte nálunk. A tudomány, ha lehet ezt így mondani, apáról fiúra szállt, én is részt vettem minden munkafolyamatban, de az első saját pálinkámat természetesen felnőtt fejjel készítettem el.
Elégedett voltál vele?
Hú, nagyon! Mi akkor teljesen komolyan gondoltuk, hogy a világ legjobb pálinkáját főzzük. A nagyszüleim minden jobb termésből eltettek egy-egy üveggel a nagykorúságom idejére, az volt az egyik legbecsesebb ajándékom tizennyolc éves koromban. Akkor nagyon ízlett, és nem csupán az alkalom miatt. Ma már egy kicsit másként gondolom.
Mikor jöttél rá, hogy a világ máshol tart?
Hallottam, hogy vannak pálinkaversenyek, és 2008-ban úgy gondoltam, én is beküldök egy mintát Gyulára, hadd ámuljon a zsűri, hogy mi mit tudunk itt Ongán. Nagyon meglepődtem, amikor nem találtam a nevemet a legjobbak között. Először azt gondoltam, amit ilyenkor szokás, hogy „ezek” nem is értenek hozzá.
Miért, milyen volt az akkori pálinkád?
Már akkor is nagy odafigyeléssel dolgoztam, csak ép, mosott gyümölcsöt tettem a cefrébe, tehát vállalható volt, de ez kevés a dicsőséghez. Még működtek a rossz beidegződések, hiányzott a technológiai tudás. Egy barátommal együtt mentünk Gyulára, ő azt mondta, nem is kellett volna neveznünk, labdába se rúghatunk a nagyok mellett, ott nekünk soha nem terem babér. Fogadtam vele 10 liter pálinkába, hogy öt éven belül én is kapok érmet. Nagyon erős volt bennem az elhatározás, tudtam, hogy mindent meg fogok tenni a siker érdekében.
Annyira szeretted volna azt a tíz liter pálinkát?
Annyira szerettem volna jó pálinkát készíteni.
Ki nyerte a fogadást?
A következő évben már kaptam egy bronzérmet, két évvel később elhoztam a champion-díjat az egyik cseresznyepálinkámmal, aztán egymás után kétszer lettem az év bérfőzetője. Attól kezdve minden képzésre, tréningre elmentem, se időt, se energiát nem sajnáltam arra, hogy mélyítsem a tudásomat.
Mit szóltak az ongaiak? Büszkék voltak rád, vagy irigykedtek?
Azt hiszem, leginkább kíváncsivá váltak. Kóstolgatták a pálinkámat, ízlett nekik, és kérdezgették, hogy mit miért csinálok. Akiben megvan a hajlandóság a változtatásra, megtette az első lépéseket a minőség irányába.
Gondolom, tőled gyakran kérik, hogy kóstold meg ezt vagy azt a pálinkát, és mondd el őszintén a véleményedet. Néznek rád átszellemült arccal abban a biztos tudatban, hogy tökéleteset alkottak, miközben az ital szinte vállalhatatlan. Mit teszel ilyen helyzetben?
Szívesen kóstolok, és őszintén el is mondom a véleményemet, de sokan nem tudnak ezzel mit kezdeni. A keresztapám például nem is értette, hogy miről beszélek, neki az én pálinkám nem is ízlett, csak a sajátja. Viszont érezhetően változik a szemlélet, Ongán majdnem minden háznál főznek, de már tudok mondani legalább kéttucatnyi helyet, ahová bátran bemehetsz kóstolni, nem jársz rosszul.
Borsodban mindig is nagy hagyománya volt a pálinkafőzésnek. Ez vajon mivel magyarázható?
Magyarországon ma közel 600 pálinkafőzde működik, és ebből nagyjából 90 Borsod-Abaúj-Zemplén megyében található. Nem véletlenül. Ezen a környéken szinte minden gyümölcs megterem, ráadásul nagyon jó minőségben. Vilmoskörte, alma, szőlő, fekete ribizli, málna, som, erdei gyümölcsök, bodza, tényleg minden van. Míg az ország más területein 2-3 fajtára szakosodtak, nálunk rendkívül széles a kínálat.
Az utóbbi néhány évben valósággal a minőségi pálinka megszállottjává váltál. Nemcsak a saját tudásodat tökéletesítetted, hanem tanfolyamokat, képzéseket is szerveztél kezdőknek, haladóknak és mestereknek egyaránt, és te vagy az igazgatója a Quintessence Pálinkaversenynek is, amit már nyolcadik éve rendeznek meg Ongán. A tavalyi után készült egy színvonalas könyv, amit nemrég mutattatok be, és néhány nap múlva kezdődik az idei bírálat. Sok minta érkezett?
A versenyünk egyre népszerűbb a főzdék és a pálinkakészítők körében, aminek nagyon örülünk. A minták feldolgozása még zajlik, pontos számot nem tudok mondani, de megközelítőleg 1250 pálinkát és párlatot fog az értékelő bizottság megkóstolni január 12-14. között.
Mennyire állandó a mezőny?
Ez a verseny nagyon szigorú, és a kritikát nem viseli mindenki jól, ezért a gyengébben szereplő főzdék, bér-és magánfőzetők 30-40%-át minden évben elveszítjük. Jönnek helyettük újak, és a tapasztalat azt mutatja, hogy néhány év múlva az elpártolók egy része is visszatér, így évről évre egyre szélesebb a mezőny, de van egy viszonylag állandó bázis.
A Quintessence versenyeken kissé bonyolult a bírálati rendszer. Elmondanád a lényegét?
Huszonhat szakértő bírál, 20 pontos rendszerben. Minden pálinka több szűrőn megy keresztül, minden tételt minimum 6 ember kóstol, de nemcsak a megjelenést, az illatot és az ízt figyeljük, a szárazpróba, tehát a kiürült pohár ellenőrzése is a verseny része. A hat zsűritagból kettő a szárazpróbakontrollt végzi, négyen pedig egy konszenzust kereső bíráló bizottságban, és két gyorszsűri tagjaként kóstolnak. A pontozás után kiderül, hogy azonos véleményen vannak-e a pálinka minőségével kapcsolatban. Ha 3 pontnál nagyobb különbség mutatkozik, a pálinka újabb kóstolási körben vesz részt. Vitás ügyekben a csúcszsűri hozza meg a végleges döntést. Ez elmondva valóban kicsit bonyolult, de nagyon jól követhető rendszer, mindenki számítógépre viszi a saját pontszámát és megjegyzéseit, amit én folyamatosan figyelek, és egy adatbázisban összesítek mindent.
A pálinka nem bor, itt komoly alkoholtartalommal dolgoznak a bírák, és noha nem nyelik le az italt, a nyálkahártyán felszívódik, ezért a tesztelők gyorsabban fáradnak. Van lehetőség pihenésre a verseny közben?
Természetesen, sőt kötelező. Három bíráló mindig pihen. Ha látom, hogy valaki kezd fáradni, megkérem, hogy pihenjen egyet, és feltöltöm a helyét az épp várakozók közül valakivel. Nagyon komoly figyelmet igényel ez a feladat, kegyetlenül el lehet benne fáradni, de fontos a tiszta fej.
Kik bírálnak?
Nagyon magasan képzett szakemberek, pálinkamesterek, az ügy megszállottjai. Olyanok, akik rendszeresen eljárnak tréningekre, szinten tartják és fejlesztik a tudásukat, akiknek az ítélőképességében mindannyian megbízunk. Mivel a számítógépes adatbázisban évekre visszamenőleg minden kóstolási eredmény hozzáférhető, elemezni tudjuk, hogy melyik bírának mik a gyenge pontjai, és ha van ilyen, javaslunk neki egy célirányos képzést, fejlesztést. A Quintessence nem az a hely, ahol a helyi protokoll előírásai szerint az önkormányzati vezetők és az állatorvosok osztják a pontokat. Tudom, nem vagyok mindenki szemében népszerű ezért, de szigorúan tartom magam az elveimhez, mert tudom, hogy jó ügyet szolgálok. Mi nem szórjuk az aranyérmeket két marékkal, nálunk csak a benevezett minták 4-6%-a kaphatja meg a legmagasabb elismerést, de annak súlya van, az utána érvényesíthető az árképzésben.
.JPG)
Ez nagyon szigorúan hangzott. Tanárként is szigorú vagy?
Igen, de következetes.
Mit tanítasz?
Történelmet és filmet. A történelem szakot előbb Egerben, majd az ELTE-n végeztem, a mozgókép és média, valamit a film szakot pedig az ELTE-n. Mániám a film, de csak nézni szeretem, a filmkészítés soha nem érdekelt. Nézd a mai oktatási rendszert! Mire tanítjuk a gyerekeket? Verset elemezni, pedig nem olvasnak verseket, komolyzenét befogadni, pedig nem hallgatnak komolyzenét, és nem tanítjuk meg őket arra, hogy milyen a mozgókép, hogyan hat a reklám, pedig ezzel minden áldott nap találkoznak.
De akkor is érdekli őket a film, ha az iskolában, egy tanórán foglalkoznak vele?
Nagyon. Imádják. Én a legelevenebb gyereknek is le tudom kötni a figyelmét. Onga egy Borsod megyei kisváros, a gyerekek 70%-a valamilyen problémával küzd, legtöbbjük halmozottan hátrányos helyzetű. Képzeld el, mi történik, ha levetítem nekik a Szegénylegények című filmet. Ülnek, figyelnek, élvezik, és utána beszélnek. Van véleményük, elmondják, érvelnek, és látszik, hogy tényleg értik.
Milyen korú gyerekeket tanítasz?
Általános iskola 7-8. osztályában tanítom a mozgókép- és médiaismeretek című tantárgyat, és mellette viszem a fotó-videó tanszakot, mivel alapfokú művészeti iskola vagyunk.
.JPG)
Tudják a gyerekek, hogy pálinkával is foglalkozol?
Persze, ezt mindenki tudja a településen. Az Ongai Kulturális Egyesület elnökeként nagyon sok középiskolást be tudok vonni ebbe a munkába. Jönnek szívesen segíteni a versenyre minden évben, de a nagyobbak már azt is mondták, hogy szeretnének elvégezni egy alapfokú pálinkaismereti tanfolyamot. Ha ebben a korban megtanulják a különbséget minőség és mennyiség között, jó eséllyel teszik majd le a voksot a kulturált alkoholfogyasztás mellett, és azt hiszem, mindannyian tudjuk, hogy ez milyen fontos.
Kapcsolódó írásunk:
Pálinkázzunk!
Fotó:
facebook
.JPG)
