Pálinkázzunk!

2017.01.04. | Szabó Edit

Egy hét múlva kezdődik Ongán az idei Quintessence, az ország egyik legizgalmasabb pálinkaversenye. Itt az ideje, hogy megkezdjük a ráhangolódást – amúgy is csikorgósra fordult a január…

Jó magyar ember áldomást csakis pálinkával iszik. Egy igazi kisüsti nélkül nincs ünnep, nincs keresztelő, de még az a szegény sertés se tudna rendben elhalálozni, ha a böllérek nem koccintanának a hajnali derengésben. A pálinka nélkülözhetetlen minden háztartásban, búra-bajra orvosság, felmelegít, kedvre derít, egyszóval kell, mint egy falat kenyér. Tudták is ezt régen jól az asszonyok, és mostanában tanulják újra szorgosan. Mert a pálinka lassan-lassan kezdi megtalálni méltó helyét az italok között. Ünnepi étkezéseknél gyakran kínálják aperitifként, de nem szentségtörés az sem, ha valaki az ebéd végén kívánna egy kupicával. A közhiedelemmel ellentétben jégbe hűteni nem szabad: legjobb, ha 18 fokon fogyasztjuk, így érvényesül igazán a gyümölcs illata és ízvilága.

Tesztelés az ongai Quintessence Pálinkaversenyen

Szódával jobb, mint a whisky

„Szódával jobb, mint a whisky, teába jobb, mint a rum” – állapította meg a legenda szerint Edward angol trónörökös, amikor Magyarországon barackpálinkával kínálták. Sokan úgy vélik, hogy ezzel az ítélettel kezdődött a pálinka nemzetközi karrierje. Az értő fogyasztók azonban vitatják a trónörökös szakértelmét, s a pálinkát inkább ajánlják szóda és tea nélkül, speciális kiképzésű, alul öblös, felül szűk, tulipán alakú talpas poharacskában, hogy jobban élvezhessük az ital zamatait – merthogy az a legfontosabb. Mi egyébért is inna az ember pálinkát, nem igaz?

A pálinka arcai

Pálinkát mértékkel inni jó, sőt hasznos is. Étvágygerjesztő hatása már régóta ismert, és az sem véletlen, hogy nagyanyáink idejében a házi patika egyik nélkülözhetetlen kelléke volt. Előszeretettel használták fertőtlenítőként, fájdalomcsillapítóként, de akár hasfogó gyanánt is.

A legjobb minőségű gyümölcspárlatok ma már a gasztronómia fegyvertárában is előkelő szerepet töltenek be. Alapos szakács el sem kezdi a főzést, ha nincs a keze ügyében egy palack jóféle, illatos-ízes ital, amely sütemények, sültek ízesítésére is kiválóan alkalmas. A baracklekvárt kellemesen pikánssá varázsolja egy kiskanálnyi hibátlan kajszipárlat, Szik Mátyás sommelier szerint a tejberizs egy pohárka sajmeggypálinka társaságában élvezhető igazán, a pálinkában érlelt meggy különleges zamatait ízlelgetvén pedig valóban a hetedik mennyországban érezhetjük magunkat.

Préselt bőrös malachús konfitált paradicsommal és törkölypálinkás, savanyúkáposztás házi kiflivel – Agárdi Pálinka

A minőségi pálinka tehát fontos szerepet tölthet be mindennapjainkban, de soha ne feledjük, hogy a hangsúly a minőségen van. Valljuk be, hogy néha még a gyakorlott stampedlibajnokok is nehezen tesznek különbséget a pálinka és az annak látszó tárgy között, hogy abban a pillanatban kicsúszik a lábunk alól a talaj, ha nem találjuk az üzlet polcán azt az egyet, amiben vakon hiszünk. Megkértük hát Takács Lászlót, a január 12-14. között zajló Quintessence Pálinkaverseny versenyigazgatóját, hogy segítsen eligazodni a pálinkák egyre sűrűbb erdejében, s áruljon el néhány trükköt, amelyek segítségével könnyedén kiszűrhetjük, hogy melyik a talmi és melyik a valódi. Íme a mester tanácsai:

A pálinka és az annak látszó „tárgy”

A pálinka komoly ital, komolyan is kell kezelnünk. A kulturált alkoholfogyasztás elkötelezett hívei mindig fontosnak tartják hangsúlyozni: nem a mennyiség a lényeg, azt nézzük meg alaposan, hogy mi az, amit megiszunk.

Takács László, versenyigazgató

Óvakodjunk az olcsó megoldásoktól. A legegyszerűbb, de már jó minőségű pálinkák literenkénti kiskereskedelmi ára nagyjából 8000 Ft-nál kezdődik, ha ennél alacsonyabb az ár, azonnal fogjunk gyanút. A nemesebb, ritkább gyümölcsökből készült pálinka ennél sokkal többe is kerülhet, de kevesebbe semmiképpen.
Figyeljünk a zárjegyre. Csak olyan palackot vigyünk haza, amelynek zárjegyén a „pálinka” és nem a „szeszesital” szó olvasható.
Feltétlenül olvassuk el a palack hátoldalán található címkét. Ha annak tanúsága szerint az ital tiszta szeszt, aromákat, ízfokozókat, karamellt és egyéb adalékanyagokat tartalmaz, biztosak lehetünk benne, hogy nem pálinkával van dolgunk. A valódi italban az ágyként használt gyümölcsön és az alkoholfok beállításához szükséges ioncserélt vízen kívül semmilyen adalékanyagnak nincs helye.
Fogjunk gyanút akkor is, ha az italnak kellemetlen, szúrós, ragasztóra, hígítóra emlékeztető szaga van. Az igazi pálinkát a tiszta gyümölcsre jellemző virágos, fűszeres illatok kísérik.
Ha belekortyolván diszharmonikus, nehéz, darabos, főtt, kozmás, égett, dohos, savanykás ízeket érzünk, tegyük le a poharat. A valódi pálinka harmonikus, karakteres, gyümölcsös ízei kellemesek, és hosszan a szájban maradnak.
Amikor az italból pár cseppet a kézfejünkre csöppentünk, vagy beleszagolunk a kiürült pohárba, sokáig éreznünk kell az alapanyagul használt gyümölcs jellegzetes illatát. A jó pálinka akár másnap reggelig is megtartja aromáit az üres pohárban. Ha azonban az illat intenzív ugyan, de kissé egysíkú, és gyorsan elillan, sejthető, hogy az ital készítői mesterséges aromákat használtak a főzéskor.
Ha az italba kortyolva kellemetlen karcosságot érzünk, valószínűleg erjedési hibával találkoztunk. Egy jó pálinka sosem kaparja a torkot, épp ellenkezőleg: kellemes, selymes és harmonikus. Az enyhe csípősség azonban nem feltétlenül hiba. Bizonyos almafajták párlatai a viaszos héjnak köszönhetően enyhén csípősek, de az fajtakarakter, és nem keverendő össze az utópárlatossággal.
A tiszta pálinka soha nem okoz fejfájást, a rosszul elkészített, erjesztési hibás italoktól azonban lehetnek ilyen panaszaink másnap. Persze a jóból is megárt a sok, a mennyiségre a minőségi pálinkák esetében is figyelni kell.
Ha tanácstalanok vagyunk, és nem tudjuk, hogy melyik palackot vegyük le a polcról, inkább ne kísérletezzünk. Menjünk mindig biztosra, és válasszuk azt a pálinkát, amelyikkel korábban elégedettek voltunk. Nem kalandvágyó megoldás, az igaz, de megkímélhetjük magunkat a csalódásoktól.

A „boszorkánykonyha” – Zimek Pálinka Manufaktúra

Étkezés előtt vagy étkezés után?

Noha a pálinkát mifelénk leginkább étkezések előtt, étvágygerjesztőként szokták kínálni, Takács László úgy véli, hogy ideje lenne szakítani ezzel a nem túl szerencsés hagyománnyal. Igyuk inkább az étkezések végén, de nem egy hajtásra bedobva a konty alá, hanem lassú, elegáns kortyokban, hogy élvezhessük az ital minden szépségét. A szakember azt tanácsolja, hogy felejtsük el a feles poharat is, vagy ha csak az van, hát ne töltsük tele. A vodkát vagy a gyomorkeserűt kínálhatjuk hűtött pohárból, ám a pálinkát soha, azt szervírozzuk mindig szobahőmérsékleten, vagyis 18 fokon, mert úgy tudja leginkább megmutatni az értékeit.

Ízek és párlatok – Árpád Pálinka

Néhány nap múlva kezdetét veszi az ország egyik legizgalmasabb pálinkaversenye, a Quintessence. A mintákat január 6-ig lehet beküldeni, de az már most tudható, hogy a rendelkezésre álló 3 nap alatt ezernél is több párlatot és pálinkát fog végigkóstolni a 26 tagú, kizárólag magasan képzett szakemberekből álló zsűri. Kíváncsian várjuk az eredményt!

Kapcsolódó írásunk:
Szigorú, de következetes - Beszélgetés Takács Lászlóval