Vissza
Bp BARbq – a füst a fűszerük
2018.06.19. | Szabó Edit
Serényi Zsolt, a TV Paprika tévécsatornáról is ismert „tetovált séf”menő konyhát visz Budapest belvárosában. Érdemes kipróbálni, a Bp BARbq jó ideje vezeti a fővárosi barbecue-helyek sikerlistáját…
Serényi Zsoltot a TV Paprikából ismerem. Nem a képernyőről, hanem a stúdióból. E sorok írója volt ugyanis a TV Paprika programigazgatója az első időszakban, amikor az akkor még korántsem ennyire tetovált séf a képernyőre került. Azóta már mindketten megváltunk a csatornától, de mindig örülünk, ha nagy ritkán összetalálkozunk, és megvitathatjuk a dolgok állását.
Nemrég egy kései órán futottunk össze, és Zsolt nagy lelkesedéssel mesélt az Akácfa utcai új helyéről, ahol sajnos még sosem jártam. A vétkes mulasztást pótlandó azonnal megbeszéltünk egy randit, és Zsolt előre figyelmeztetett: éhesen menjek.
Amint a Dohány utcáról rákanyarodtam az Akácfára, rögtön megláttam a harsány portált, és örömmel nyugtáztam, hogy „terasz” is van: aki kint szeretne üldögélni, annak néhány asztalnyi hely a rendelkezésére áll, de a nagy üvegajtók is kitárhatók, így a teremben is folyamatos a légmozgás.
Zsolt nem egyedül várt, vele volt üzlettársa, a szintén tetovált Urbán Roland is, aki bartenderként adja tudása legjavát a bolthoz. A falra szerelt tévét a TV Paprikára kapcsolták, Zsolt egyik régi sorozatát ismételték éppen. Jót vigyorogtunk a kölyökképű főszereplőn. Na igen, az idő múlik, de szerintem neki kifejezetten jól áll a kor.
Tehát Budapest Barbecue? – teszem fel a kérdést gyanútlanul, mivel a rövidítések ellen berzenkedő újságírói lelkem azonnal kiegészítette a hiányzó részleteket. Harsány tiltakozás volt a válasz. „Nem hiszem el, hogy még te is elrontod” – mondja kicsit megrovóan Zsolt, és igaza van, mert az egy másik, létező hely. Tanuljuk meg tehát: Zsolt és Roland kis éttermének Bp BARbq a neve, és bépének ejtjük, akár tetszik ez nekünk, akár nem. Lehetett volna más nevet választani, de az egyik befektető ragaszkodott ehhez, így hát maradt.
A két fickó külön-külön is megér egy misét, de együtt még jobban működnek. Úgy tervezték, hogy Zsolt majd bemegy a konyhába, Roland pedig beáll a pultba, és ha csak naponta tíz vendég érkezik, akkor sincs gond, ketten elmolyolgatnak szépen, nem kell személyzet se, minek. Ez az elképzelés az első napon megdőlt, és a nyitás után két héttel már akkora ostromot kellett kiállniuk, hogy villámgyorsan megnyomták az „újratervezés” gombot.
A koncepció egyébként egyszerű: a barbecue és a streetfood házassága egy hetedik kerületi „étteremben”. Néhány ételükhöz nem is kell szmóker, egy sima gázsütőben is elkészíthetőek. Vannak klasszikus barbecue húsételeik salátával, mac and cheese, töltött krumpli, coleslaw saláta, de a barbecue technológiával elkészített húsokkal megpakolt szendvics is fontos része a kínálatnak; Zsolt a karjára is tetováltatta, mint minden olyasmit, ami számára az életben nélkülözhetetlen. Hatalmas méretű húsokkal dolgoznak, az eredetileg pastrami alapanyagú Reuben szendvics náluk isteni barbecue marhaszeggyel készül, nem csoda, hogy a vendégek imádják.
Roland az italkínálatért felel, ami a két srác felfogása szerint ugyanolyan fontos terület, mint az étel, hozzájuk egy koktél miatt is érdemes betérni. Erre a hely logója is utal, a BAR csupa nagybetű. A választék széles, és Roland készen áll arra, hogy a legjobb italokat keverje a vendégek igényei szerint. Sajnos a legtöbben még mindig sört vagy bort rendelnek, de örvendetes, hogy növekszik az alkoholmentes italok népszerűsége, és Roland ezen a területen igen innovatív. A kovászos uborkával vagy a kígyóuborkával és friss mentával készült limonádéjukért élnek-halnak a vendégek, de hosszan lehetne folytatni a különlegességek sorát.
A TV Paprika után Zsolt több helyen is dolgozott, amit kifejezetten a tévében megszerzett népszerűségére alapoztak, de egyik sem működött még ennyire jól, mint ez a kis Akácfa utcai hely. Talán mert egyiket sem érezte még ennyire magáénak. Itt minden az ő elképzelései szerint történt a tervezéskor, és a kivitelező megtalálta a módját, hogyan állítson be egy faszenes berendezést a konyha közepére. Nagyon menő kémény vezeti el a füstöt, 5 elemből áll össze a légtechnika, büszke is rá a két tulajdonos.
Azt mondják, őszinte helyet szerettek volna, olyat, amiben nincs semmi mesterkéltség, egyszerűen csak jó oda bemenni, jó az étel, jó az ital, és szeretik a vendégeket. A Bp BARbq-ban a személyzet is kedves. „Az az alapelvünk, hogy ez a mi nappalink, a vendégek pedig a barátaink” – magyarázza Roland az oldott légkör okát. Náluk nem tabu a konyha, körül lehet nézni, ha valaki kíváncsi, megmutatják, hol sülnek a húsok. Velem is tettek egy kört, elég komoly a cucc a konyhában, de nemcsak géppel, ésszel is dolgoznak, minden munkafolyamat tökéletesen megtervezett, jöhet bármilyen tömeg, nehezen jönnek zavarba.
Megérkezett az ebédem. A fiúk vegyes tálat raktak össze, mindenből van rajta egy kevés, két kézzel alig bírom felemelni a tálcát, egy huszárezrednek elég lenne. Élvezem a kitüntetett helyzetet: maga a konyhafőnök mondja el, mi mindent készítettek nekem. „Barbecue-kolbász disznóhúsból, sertésoldalas, marhaszegy, csirkeszárny, mac and cheese saját recept szerint, céklás kukorica, amit még egy forgatásra találtam ki, és tedd rá ezt a szószt, én alkottam, Aaron Franklin után szabadon.” Biztatnak, hogy egyek nyugodtan kézzel, úgy sokkal kényelmesebb, három helyen is kezet tudok mosni étkezés után.
Az étterem a nyitás óta folyamatosan fejlődik és változik, csak a személyzet állandó, ami sok mindent elmond. Eleinte úgy képzelték, hogy itt senki sem fog hosszan üldögélni, ezért papírtálcákkal, eldobható poharakkal indultak. A felhalmozott hulladéktól azonban senki nem volt boldog, és szerencsére az is gyorsan kiderült, hogy vendégmarasztaló a hely. Koncepciót váltottak, száműzték a papírtálcát, a műanyag evőeszközöket, és néhány hete már az italokat is üvegpohárból kínálják. A minőségből nem engednek, de egyébként minden a vendégek igényei szerint alakul, talán ennek is köszönhető, hogy a TripAdvisoron ők vezetik Budapest barbecue-helyeinek sikerlistáját. Hétvégén gyakorlatilag nincs szabad asztal.
Hogy mi a titok? Nyilván fontos Zsolt népszerűsége, de önmagában ez nem lenne elég. A megoldás az egyszerűségben rejlik: azzal nyúltak bele a tutiba, hogy olyan ételeket tálalnak, amiket ők maguk is szívesen megennének. Zsolt gyakorlott szakács, nem tegnap kezdett ismerkedni a barbecue műfajával, könyvet is írt már a témában, ráadásul tele van ötletekkel, és úgy tűnik, ez sikeres kombináció.
A helyükben más már rég azt fontolgatná, hogy hol nyissa a következő helyet, Zsolt és Roland azonban nem akar terjeszkedni. Azt mondják, fontos a jelenlét, nem tesz jót egy vállalkozásnak, ha megoszlik a figyelem. Ráadásul még ebben a helyben is bőven van fejlődési potenciál, akkor pedig minek? Az a fontos, hogy menjen jól az üzlet, szeressék ezt a kis helyet a vendégek, ők pedig élvezzék a munkát, de jusson idő a családra is. Mindketten szeretnék látni felnőni a gyerekeiket. Kitelepülést viszont szívesen vállalnak, az nagyon jó móka, meg is van hozzá a felszerelésük.
„Ha nem veszitek zokon, elindulok, szeretem hazavinni a kisfiamat a bölcsődéből” – néz rám Roland, és már nyúl is a bukósisakja után. Akárcsak Zsolt, ő is megszállottan imádja a motorokat. A hely lassan kiürül, kezdetét veszi az ebéd utáni csendesebb időszak, a személyzet felkészül az esti rohamra. Én még elmajszolok egy fél tiramisut. „Tudod, mi a legjobb? – néz rám búcsúzóul Zsolt. – Az, hogy szeretem, amit csinálok, és érzem, hogy engem is szeretnek. Ne tarts szentimentálisnak. Ilyen légkörben az ember lehozza a csillagot!”
Fotó:
Busák Attila
-
Facebook
