Vissza
A Four Bites karanténmenüje
2020.04.30. | Klich Zsuzsa
Négy lelkes fiatal három éve egészséges falatkákra hangolt cateringcéget alapított. Ment is az üzlet, de most, hogy nincsenek rendezvények, ők is ételkiszállításba kezdtek. Klich Zsuzsa rendelt tőlük, és eléggé beléjük szeretett…
Kicsit messzebbről kezdem, de el kell mesélnem, hogy miért éppen a Four Bites menüjét rendeltem meg. Azt már sokan tudják rólam, hogy imádok főzni, azt viszont kevesebben, hogy a sziklamászás a másik hobbim. 2010-ben hosszabb időt töltöttem Spanyolországban sziklamászás és nyelvtanulás ürügyén, na meg azért, mert Barcelona az egyik kedvenc városom. Akinek nem volt ilyenben része, el sem tudja képzelni, milyen csodás a mászótúrákon a szabadban aludni, hallgatni a többiek élménybeszámolóját esténként, és közben közösen főzőcskézni. Persze senki ne képzelje, hogy ilyenkor többfogásos menüket alkotunk, leginkább zacskós leves vagy konzerv rotyog a gázfőzőn, de azért a kreativitás itt is megmutatkozik. Azonnal lelki rokonságot éreztem Jocival, aki a fárasztó nap után, szétgyötört ujjakkal, végletekig eléhezve is megadta a módját. Pirított, párolt, fűszerezett. Nem volt gyors, az kétségtelen, de a végeredményt látva mindig megérte a belefektetett munka! Amikor megtudtam, hogy ő a Four Bites egyik pillére, azonnal elhatároztam, hogy kipróbálom az ételeiket!
A Four Bites valójában cateringcég, különböző rendezvényekre, bulikra, tárgyalásokra vagy akár esküvőkre szállítják az ételeiket, de a jelenlegi helyzetben ebéd is rendelhető náluk. A csomagot vagy házhoz szállítják, vagy mi magunk vesszük át náluk, ahogy nekünk kényelmesebb. A lelkes fiatalok alkotta csapat számára egyértelmű, hogy az étkezés nem szükségszerű, hanem élményszerű tevékenység, ezért nemcsak az egészséges és kiegyensúlyozott táplálkozás fontos, hanem az ízek is. Az ételeik készítésekor speciális igényeket is figyelembe vesznek: a vegánok, a cukorbetegek, a glutén- és/vagy laktózérzékenyek, a paleo- vagy gyümölcsdiétát követők, a böjtölők és az ételallergiában szenvedők számára is vannak ajánlataik. A falatkák könnyen, evőeszköz nélkül fogyaszthatók és dekoratívak.
.jpg)
Spanyolország óta tudom, hogy a tapasozás a társasági étkezés legjobb formája. Különböző ízű, színű, formájú ételeket kis adagokban, baráti körben eszegetni, s mellé egy pohár finom bort kortyolgatni – nem is kell ennél jobb program. A tapas nem is étel, hanem kultúra, intézmény. Tegyük hozzá, hogy a Four Bites tapasai felesleges szénhidrátoktól mentesen készülnek, alternatív és friss alapanyagokból, cukor és búzaliszt nélkül.
.JPG)
Menüt rendelni hetente kétszer lehet náluk, keddi és csütörtöki kiszállítással vagy átvétellel. A döntés nem könnyű, mert minden ételük nagyon vonzónak tűnik, de muszáj mértéket tartani, az ember mégsem mehet platós teherautóval kétnapi ebédért. Mivel szerettük volna látni, milyen a helyszíni átadás-átvétel, ezért nem kértük a házhoz szállítást. Elzarándokoltunk a konyhájukhoz, bekopogtunk, és a kifejezetten erre a célra kialakított átadópultnál már ott is volt a csomag. Érintkezés nincs, ők leteszik a pultra, mi felvesszük onnan.
A csomag a következő ételeket tartalmazta: karfiolkrémleves pirított magvakkal és friss zöldségekkel, friss borsóleves snidlinges galuskával, chili con carne tortillalepénnyel, spenótos újkrumpli cheddar sajtos kukoricalepénnyel, egy szelet csokis tarte eperrel, sós-citromos fetakrém kaprival és aszalt paradicsommal. No és a chilihez muszáj volt kérni egy finom Cherry Herót a MONYO-tól.
Mondtam, hogy több édesség nem kell, hiszen nap mint nap sütök, ennek ellenére mégis volt egy „MEGLEPI” feliratú tasak a csomagunkban, három kókuszcsókkal és három zabkeksszel. Nagyon gyorsan kopnak – mire hazaértünk az autóval, alig maradt belőlük.
„Felnőttes” ízekre számítottam, erős fűszerezésre. Kaján mosollyal abban bíztam, hogy mindent én falhatok fel (nem kell félteni a kislányomat sem, neki folyamatosan készítem a kedvenceit), de „sajnos” a sütik után a borsóleves ízesítése is nagyon bejött Csillának, imádta a sok zöldséget és az óriás snidlinges nokedlit.
A karfiolkrémleves is finom volt (egyszer talán elárulják, milyen fűszer adta azt a kissé savanykás, mégis édes ízt), jólestek benne a roppanósra párolt zöldségek, és nagyon passzolt hozzá a pirított mag. Ezt a remek ötletet már magamévá is tettem, ezután a kenyérkockák mellett az is a krémlevesek állandó betétje lesz majd itthon.
A chili is nagyon jó volt a tortillalepénnyel; kár, hogy a lepényből csak azt a kettőt tudtam megenni, amit a fotóhoz tettem a tányérra, mert Csilla lányom rátalált a kis tasakra… Kellemes volt a fűszerezés, éppen jó az arány a hús, a krémes bab és az édes kukoricaszemek között. Szerettem a nagy paradicsomdarabokra is rábukkanni, jó volt az összehasonlítás, egész másképp, mégis hasonlóan készítem.
Az újkrumpli spenóttal ránézésre már nem hasonlított az általam megszokott ízekre és technikákra, megvallom, az első néhány falatot lassan forgattam a számban, de aztán „ráéreztem”! Csupa tavasz, ráadásul megnyitott egy új világot – főleg a chiamagokkal a tetején.
A csokis tarte alig-alig fogyasztható el egyszerre. Nem azért, mert túlméretezett, és nem is a sok hagyományos tortát nehézkessé tevő vajas krém miatt. Ebben, kérem, van anyag: vajjal, mézzel, nádcukorral és étcsokoládéval készül. Inkább süteménynek, mint tortának nevezném. Sőt! Inkább egy nagyon finom, különleges csokoládénak éreztem, ami alatt van egy réteg gyümölcs és egy vékony tésztalap. Tömör, de nem tömény. Mivel – a mellékelt tájékoztató szerint – három napig tárolható, több részletben ettem meg: három délutáni kávézásomat is ízesítette. Szerintem nem kimondottan gyerekdesszert, de nem nyilatkozhatok kompetensen, mert Csilla általában nem sütibarát.
Végül, de egyáltalán nem utolsósorban jöjjön a sós-citromos fetakrém kaprival és aszalt paradicsommal! Eddig ezen a területen menőnek, formabontónak éreztem magam. A társaság odavan a sok retekkel készülő márványsajtos kencémért meg a diós juhtúrómért. Azt hittem, nem nagyon lehet számomra újat mutatni… Mikor megkóstoltam, az első gondolatom az volt, hogy most visszamegyek még vagy húsz adagért, és a következő hetekben semmi mást nem eszem. Az összhatásban persze szerepet vállalt a saját sütésű kenyér (sok maggal, joghurttal) és az édes koktélparadicsom is, persze, de ez az íz! Fantasztikusan krémes, valahogy habos is picit (ezt hogy?!?), mégis darabos, és minden említett íz külön-külön élvezhető, hogy azután egyben adjon egy fenséges aromát. Telitalálat! Minden ízlett, de ez lett a kedvencem.
Kétszemélyes háztartásunkban természetesen nem fogyott el ennyi minden egyetlen nap alatt, de szerencsére egyik fogás sem vesztett a minőségéből másnapra. A pazar ízeken túl számomra az is kimondhatatlan örömöt szerzett, hogy vegware csomagolást használnak, ami környezetbarát és komposztálható.
.jpg)
Mint fent már elmondtam, imádok főzni, gyakorlom is szinte mindennap, néha mégis örülök, ha valaki az asztalra varázsolja helyettem az ebédet. Köszi, Four Bites, jövök máskor is!
Fotó:
facebook
Klich Zsuzsa
