2020.06.19. | Szabó Edit
A név és a stílus változott, de a csapat a régi. Kellemes bisztróhangulattal, színvonalas ételekkel várja vendégeit a Cupákos helyén Tasnádi Ákos új étterme, a Dobka…
A budapesti zsidó negyed közepén, a Dob és a Kazinczy utca sarkán bármilyen vendéglátóhelyet nyitni kész főnyeremény. Az utcák tömve turistákkal, magyarokkal és külföldiekkel egyaránt, hiszen aki Budapestre jön, erre a környékre biztosan ellátogat, és ha már itt van, eszik is egy jót. Remek ötlet volt tehát Tasnádi Ákos részéről, hogy itt nyissa meg 2017-ben első saját helyét, a Cupákost. A fiatal szakács akkor éppen az utca túloldalán található Macesz Bisztró konyhafőnöke volt, a Cupákos afféle szerelemprojektként jött a másik mellé. Ákos egy darabig párhuzamosan dolgozott a két étteremben, aztán végül maradt a húsevők Mekkája, a Cupákos.
A hely kezdetben olyan volt, mint egy talponálló hentesüzlet, aztán kiderült, hogy a vendégek inkább leülnének, így szép fokozatosan étteremmé alakult. Nagyon jól ment, vacsoraidőben alig lehetett asztalt kapni, a megfizethető árú, jó minőségű húsételekért rendszeresen visszatértek a vendégek. Igazi sikertörténet volt ez, Ákos mégis úgy döntött, hogy az idő megérett a változásra, és két évvel a nyitás után bezárt, hogy a kis üzletet szellősebb, modernebb, melegebb hangulatú bisztróvá alakítsa, ennek megfelelő ételkínálattal.
A nyitást márciusra tervezte, ám a vírus közbeszólt, és a Dobka végül csak június közepén nyitotta meg kapuit. A névadás egyszerű volt, hiszen az üzlethelyiség éppen a Dob és a Kazinczy utca kereszteződésében található. A Doblo (Dob és Holló utca), valamint a Dobrumba (Dob és Rumbach Sebestyén utca) után ez a harmadik olyan vendéglátóhely a környéken, amely az utcák nevével játszik.
Az ételkínálat jelentősen átalakult, a Dobka étlapja már csak nyomokban emlékeztet a Cupákosra, de néhány étel azért megmaradt, hiszen a törzsvendégeknek sem szeretnének csalódást okozni. Aki kifejezetten a sörben párolt sertéscsülök vagy a rántott mangalicakaraj miatt járt az előző helyre, nyugodtan foglaljon asztalt a Dobkában, megtalálja, amit keres. „Magyaros konyhát viszünk, de mivel szeretünk játszani az ízekkel, az ételeinkben mindig van egy kis csavar, egy csippentésnyi a világ különböző égtájának ízeiből. Az egyikben egy kis olaszos, a másikban ázsiai hangulat, és persze a zsidó konyha elemei is feltűnnek néhány ételben, hiszen mégiscsak itt vagyunk, a zsidó negyed közepén” – mondta Tasnádi Ákos, aki egyik régi kedvencét, a maceszgombóclevest is feltette az étlapra, igaz, azt sem a klasszikus kivitelben.
A borlap összeállításában külső tanácsadóként Horváth Máté sommelier segít, aki igyekszik a felszolgálókat is felvértezni a szükséges tudással. Más estéken vele nem lehet majd itt találkozni, de a sajtónak szóló vacsorán még ő töltött a poharunkba. Jelenleg nagyjából harmincféle bor található a borlapon, a kínálat egyelőre vegyes, de a hangsúly a magyar oldal felé billen el. Néhány unikálisabb tételt azért külföldről is tartanak majd, de a jövőben alapvetően a kisebb magyar pincék remekeit kínálják a vendégeknek. Máté szerint akkor sincs probléma, ha egy-egy tétel kifut, a borlap rugalmas, könnyen lehet változtatni. Az új itallapon a koktélok is kiemelt szerephez jutnak: mostantól az Irish Mule-tól az Espresso Tonicig számos koktél közül választhatunk, ha egy könnyed itallal frissítenénk fel magunkat a délutáni sétánk során, vagy akár vacsora előtt.
Mi azonban maradtunk a bornál, és a Tokaj Nobilis 2017-es pezsgőjével indítottuk az estét. Hozzá két izgalmas előételből kaptunk ízelítőt. A selymes textúrájú és meglepően könnyed kacsamájkrémet zöldalmával bolondította meg a séf, a Dobka tatárnak pedig a kapribogyó adott sajátos hangulatot. Két külön világ, mégis jól megfértek egy tányéron. Nem kell megrémülni, a kombó kifejezetten nekünk, újságíróknak készült; ha átlagos vendégként térünk be, külön-külön rendelhetjük a két emblematikus előételt.
A maceszgombóccal készült zöldséges erőlevesünkben az izraeli pászkával készült maceszgombóc mellett a wakame nevű tengeri alga a főszereplő. A fűszeres lé világát a gyömbér és a koriander ízére alapozta a séf, ismerős, mégis különleges, valahol félúton a ramen és a klasszikus húsleves között. Nagyon szerethető kompozíció.
A borral most a Somlóra utazunk, Máté Kreinbacherék 2016-os furmintját tölti a poharunkba, ami remekül illik a királyrákos tésztához. A tésztát a fiúk nyitás előtt gyúrták és nyújtották, és édes csilis sajtkrémmel, valamint szárított paradicsommal tálalták. Látványos, harmonikus fogás, amit nem is annyira a királyrák, mint inkább a házilag készített tészta varázsol nemessé.
A rozé kacsamellhez a cseresznyét vörösboros redukcióban párolták, és köretként az olaszok panírozott rizsgolyója, az arancini került mellé. A fogás méltó borpárja Bott Frigyes 2017-es Super Granum vörösbora volt, amely kadarka, pinot noir és kékfrankos házasításával készült, és kiváló arányérzékről tanúskodott. Ezt ittuk a ház nagy klasszikusához, a sörben sült csülökhöz is, amit a hagyományokhoz híven krumplipürével és savanyított zöldségekkel kínál az étterem.
A desszertként felszolgált gyümölcsös tejpudingot a kókusztej tette egzotikussá és a kakukkfüves crumble különlegessé. Az egyszerre krémes és roppanós édesség szerencsére éppen csak jólesően volt édes, titka a textúrában, és nem a cukorban rejlett. Ezért is illett hozzá a Tokaj Oremus 2011-es édes szamorodnija, amely 75 g/l cukortartalmával szépen kiegészítette, de nem nyomta el a desszert ízeit.
Mivel a konyha egy kicsit mindkét oldalról nyitott a vendégtér felé, a vacsora alatt végig szemmel tarthattuk, hogyan sürögnek a fiúk a nem létező színfalak mögött. Ákos néha kijött hozzánk, és aggódva kérdezte, ízlik-e az étel. Számára is ez volt az első igazi megmérettetés, az új étlap próbája a nyitás előtti napon.
A vacsora végén örömmel nyugtáztuk, hogy ezt a „hét fogást” nem volt olyan nehéz kiállni. A hét különböző ételből álló menüsor szép keresztmetszetet adott a Dobka kínálatából, eleget láttunk és kóstoltunk ahhoz, hogy nyugodt lelkiismerettel kijelenthessük: tessék asztalt foglalni! A belső tér kényelmes, de az árkádok alatti hangulatos teraszon is normálra cserélték a magas bárasztalokat, így aki idejében érkezik, akár kint is elköltheti vacsoráját a langyos nyári estében. Ákost megnyugtathatjuk: aggodalomra semmi ok. Ha minden előadás olyan lesz, amilyen a főpróba volt, akkor hamarosan eljön a pillanat, hogy nagyítóval se találunk majd szabad helyet a belváros vadonatúj bisztrójában.
Megjegyzés: A vacsorán a Dobka vendégei voltunk, de írásunk nem fizetett tartalom.