2019.11.12. | Barossné Koós Andrea
Jó borok, finom falatok, festői környezet, remek hangulat – ezt nyújtja a Kristinus a Balaton déli partján…
Képzeljük el, amint egy meleg nyári napon hűvös fehérbort kortyolunk és falatnyi ételeket csipegetünk a szőlőtőkék között felállított, enyhet adó ernyők alatt. Felettünk a kék égbolt, a távolban a Tapolcai-medence hegyei. Idilli kép, nemde? Hogy mindez a miénk lehessen, nem tettünk semmi mást, csak egy csodálatos augusztusi napon elutaztunk a Kristinus Borbirtokra, hogy részt vegyünk a Vineyard Picnic elnevezésű rendezvényen.
A Balaton déli partján található pincészet 2005-ben alakult, a hozzájuk tartozó szőlőterület 55 hektár. Boraik egyre népszerűbbek, de emellett nagy hangsúlyt fektetnek arra is, hogy komoly kulináris élményben legyen része annak, aki hozzájuk ellátogat. Hangulatos éttermükben kiváló minőségű, fine dining ételeket szolgálnak fel, de moziteremmel, rendezvényhelyszínnel, hotellel és számos zenei programmal is várják a vendégeket.
Nyárzáró eseményüket kutyabarát rendezvényként hirdették, így nem csoda, hogy sokan négylábú családtagjaikat is magukkal hozták a programra. A gasztronómia iránt elkötelezett érdeklődőket háromfogásos ebéd várta a borászat éttermében, délután pedig szervezett transzferrel szállítottak mindenkit a szőlőtőkék közé.
Az ebéd első fogásaként marinált mozzarellát, házilag aszalt paradicsomot és paradicsomhabot kínáltak, amihez a 2018-as chardonnay borukat töltötték pohárba. Az óriási kánikula enyhítésére tökéletes kezdésnek bizonyult a mozzarella, hiszen az előétel frissessége feledtette velünk a kinti meleget. A tiszta, citrusos, zöldalmás, ananászos karakterű bor ízeit még inkább kiemelte a paradicsom savassága.
Folytatásként párolt báránycsülököt, rozmaringos polentát és sült karfiolt kaptunk. A hatalmas csülök gyönyörűen csillogott, szinte uralta a tányért. Az ízek sokrétűek, erőteljesek voltak, mégse éreztük egyiket sem tolakodónak. A 2015-ös Sas fűszeres, erdei gyümölcsös ízvilága remekül kiegészítette ki a komplex fogást.
Zárásként erdei gyümölcshabbal tálalt rozmaringos panna cotta került az asztalra, amelyhez kiválóan passzolt a sárgadinnyés, barackos hangulatú 2017-es Muscat Lunel Selection. Meglepetésünkre a rozmaring cseppet sem volt harsány, nagyon jól megtalálta a helyét a könnyű desszertben, és a páros remek lezárása volt az ebédnek. Közben kiderült, hogy idén elkészült a bor vegán változata is, ami annyit jelent, hogy a derítéskor használt állati eredetű fehérjéket ennél a muscat lunelnél burgonyából és zöldborsóból kinyert növényi eredetűre cserélték.
Az ízletes ebéd után tartottunk egy pici pihenőt a szálloda előtti teraszon, és vártuk a fuvarunkat. A kisbusz alig járható utakon haladt felfelé, a rajta ülő családok, barátok, kis és nagy gyerekek izgatottan várták az érkezést. A helyszín eléréséhez az utolsó pár métert már gyalog tettük meg, a rövid kirándulásért mindannyian hálásak voltunk.
A Parapli-dülőben már szólt a zene, a dj javában pörgette a lemezeket, kifeszített napernyők, felállított kempingszékek és egy nagyobbacska sátor várta a csapatot. A hely hangulata valóban varázslatos, a távolban a tanúhegyeket csodálva egy kicsit hagytuk magunkat elveszni a pillanatban, szinte éreztük, ahogy lelassul a világ, megáll az idő körülöttünk. A nyugalom mindenkire átterjedt, meglepődve vettük észre, hogy még az óvodáskorú gyerekek és a kisbabák is teljes békében töltötték el a napot.
A pihenőhelyről egy alacsony dombra felsétálva jutottunk el a rögtönzött „büféhez”, ahol a Kristinus pincészet boraival ismerkedhettünk a nap hátralévő részében. A szortiment elég széles, így azonnal neki is láttunk a cseppet sem kellemetlen feladatnak. Kezdésként a ház prossecóját, a Kriseccót választottuk, majd sorban jöttek a fehérborok, és haladtunk a vörös tételek felé. A Kékfrankos Selection intenzív meggyes illatával és fűszerességével, a chardonnay, sauvignon blanc és szürkebarát házasításával készült Utópia lédús trópusi gyümölcsös, barackos ízeivel, a Sas nevű bordeaux-i házasítás pedig a merlot bársonyossága miatt nyűgözött le bennünket.
A borok mellé izgalmas finger foodok is érkeztek, nagyon jó minőségű alapanyagokból készítve, ötletes „csomagolásban”. A krémleveseket például villanykörte alakú üvegekbe zárták. A sonka-sajt tál, a csirkemájpástétom és a lazacfalatok mellé kovásszal készült friss kenyeret szeltek, a könnyű mousse-desszert pedig ékes bizonyítéka volt annak, hogy az ebédnél tapasztalt profizmus a hegyre is felért. Sem az ételekben, sem a szervírozásban nem találtunk hibát.
Gratulálunk a Kristinus csapatának! Mindent megtettek azért, hogy ez a kellemes, lazulós, heverészős délután igazi élmény legyen mindannyiunknak, és már most várjuk a jövő nyarat, hogy egy pohár borral a kezünkben újra megélhessük a Parapli-dűlő nyugalmát.
Fotó:
Barossné Koós Andrea