Vissza
A legjobb tea kivisz a mátrixból
2018.12.17. | Kovács Gábor
Ezt a mondatot Tálos Gábortól, a Zhao Zhou teaház vezetőjétől hallottuk A Tea Napján, és igaza volt! A november végi rendezvény minden tekintetben kiszakított minket az unalmas hétköznapokból…
Az első ilyen esemény idei januári sikere (amiről mi is beszámoltunk) arra biztatta a szervezőket, hogy másodszor is megrendezzék A Tea Napját az Akvárium Klubban. A céljuk az volt, hogy a szélesebb közönség is megismerhesse, mennyire különleges ital a tea, hányféle termőhely, feldolgozási mód létezik.
Ahogyan egy tokaji, egy kékfrankos vagy egy chardonnay kóstolása után furcsa lenne azt mondani, hogy ittunk „valami bort”, ezek után mi sem iszunk már többé „teát”, hanem csakis darjeelinget, matchát, puerh-t, oolongot, indiait, japánt, yunnanit, Srí Lanka-it… hiszen mindegyik teljesen külön világ.
Az Akvárium Klub központi terében tizenkét teaház, illetve teaforgalmazó standja várta a közönséget. Engedtük sodortatni magunkat az illatokkal, érzetekkel, hangulatokkal, és nem hétköznapi élményekkel gazdagodtunk.
A Demmers Teahouse standjánál csöppentünk bele az eseményekbe, ahol két sugárzóan vidám hölgy mutatott be nekünk elsőre vagy nyolcféle teát. Minket az Orchidea Oolong ejtett leginkább rabul, amiben az enyhén érlelt tealevelek íze orchideák aromájával és moringával (ez egy dél-ázsiai szubtrópusi gyümölcs) egészült ki, ráadásul még rózsaszirom és bambusz íze is visszaköszönt benne. A Téli tündérmese nevű keveréket is megkóstoltuk, amely az alma-csipkebogyó-hibiszkusz ízharmóniájával és az azt kiegészítő fahéjjal, szegfűszeggel és vaníliával lélekben már felkészített bennünket a bekuckózós téli estékre.
.jpg)
Ezután az általunk még nem ismert, fiatalos, üde Ye Tealeaves standjánál kötöttünk ki. Olivér, aki kínai egyetemre járt Hangcsouban, 2016-ban alapította az üzletet, és azt a missziót választotta, hogy a tradíció és a jelen összekapcsolásával elhozzon nekünk olyan teákat Kínából, amelyek eredete egyetlen farmra vezethető vissza, és termelésük során nem keverték őket máshonnan származó levelekkel. Azért nem ismerhettük eddig őket, mert csak internetes boltjuk van, de remélhetőleg a jövőben megnyílik a teázójuk, így az utcáról is be lehet majd sétálni hozzájuk egy csésze aromás italra. Nagyon díjaztuk a letisztult logót és arculatot, az energikus stílust. Náluk a pörkölt, mogyorós ízvilágú Silver Monkey lett a kedvencünk!
Jól belefeledkeztünk a kóstolásba, amikor rádöbbentünk, hogy már kezdődik is egy előadás Chado, a japán teaművészet címmel, amelyet Rajzó-Kontor Kornélia, az Urasenke japán teaiskola magyarországi tagozatának tanára tartott. Kivételes, korábban soha ki nem próbált formációt láthattunk: három tanítvány egymással teljes szinkronban, mozdulataikban mégis saját egyéniségüket fel-felvillantva matchát szolgált fel három vendégnek. Mindegyikük más anyagú és mintázatú teaeszközöket használt, közben pedig megfigyelhettük, hogy a szertartás, ami összképként lenyűgöz, milyen apró technikai elemekből épül fel. Olyan ez, mint a balett. A tanítványok minden mozdulatot formagyakorlatként tökéletesítenek éveken át, míg végül letisztultan előttünk áll a teaművészet.
.jpg)
Az Urasenke iskola tagjai magukat teaművészeknek nevezik, és ha meghívnak egy teára, olyan kalandban lesz részed, ami leginkább egy színházi vagy koncertélményhez hasonlítható. Itt nem egyszerűen teát szolgálnak fel, az élmény része a mellé készített édesség, a felszolgáláshoz szükséges eszközök, a teaszoba mint közvetlen környezet, a kert, de még a művész ruházatának mintája is. A teaművész mindenekelőtt ismeri a vendégét; mindenkivel másként bánik rang, évszak, aktuális ünnepek szerint. A művészet lényege ezekben a finomságokban rejlik. Elsajátítása Sen no Rikyu japán teamester szerint úgy lehetséges, ha megteremtjük belül és kívül a harmóniát, a tisztaságot és a tiszteletet. Az előadás végén egy gyakorlati tippet is kaptunk a japán zöld tea fogyasztásához: mielőtt megkóstolnánk, engedjünk szétolvadni a szánkban egy kockacukrot!
(1).JPG)
A következő előadást Tálos Gábor, a Zhao Zhou teaház vezetője tartotta. Vele a sheng puerh-ek világán keresztül már a teák kóstolásának módszereiben mélyedtünk el. Ahogyan végigkóstolunk egy-egy teát, egyre mélyebb szinteken érint meg minket: először az információ, majd az érzékelés szintjén tapasztaljuk meg; de egy jó puerh ennél többre is képes: egy idő után egész testünkben alakulnak ki különféle érzetek, a legjobb teák pedig kivisznek a mátrixból. A Zhao Zhou küldetése is ez: sok olyan teát elhozni Európába, amelyek érzeteket alakítanak ki. Amelyek után megkérdezhetjük magunktól: hogy érezzük magunkat két-három órával a teázás után? És másnap? Milyen volt az álmunk?
A teatermesztés legizgalmasabb vidéke számukra Dél-Kína Laosszal határos vidéke, Jünnan tartomány. Ezt a területet járják minden évben, hogy kiválasszák a minőségi teákat – és nekünk is szeretettel ajánlotta Gábor, hogy látogassunk el oda! A minőségi tea élvezetéhez érdemes ismerni a termesztés módjait, mert az ültetvényekről származó teák nagyon fiatalok, és kevésbé ellenállóak a betegségekkel szemben. Ahogy emelkedik a növények életkora, úgy lesznek az ízek is egyre gazdagabbak: vannak a „nagy öreg”, kétszáz évnél is idősebb fák; de az igazi kincsek a vadon élő, öt-hatszáz éves növények levelei. Ezeket elkerítik, és teljesen külön szedik, soha nem keverik be máshonnan származó levelekkel. Ha bármilyen sheng puerh-t kóstolunk, szánjunk rá fél vagy egy órát, hogy bele tudjunk merülni az idős fa ízeinek, illatainak kibontakozásába!
Az előadások után felkerestük a Zhao Zhou és a Levél Teaház standját, és a gyakorlatban is megtapasztaltuk a puerh által keltett érzeteket… Valóban leírhatatlan.
Izgalmas nap volt, sok tanulsággal és még több nagyszerű ízzel. Aki még nem tudta, most rádöbbenhetett, hogy Budapesten megannyi színvonalas hely várja az érdeklődőket, hogy egy tanfolyamon vagy egy jó beszélgetés mellett elmélyedjenek a teák világában.
Fotó:
facebook
Lovranits Júlia