Vissza
Nyolc érdekesség a brazil kávéról
2016.10.21. | Burai László
Úgy tűnhet, hogy Brazília a specialty kávé mostohagyereke, kevés igazán emlékezeteset lehet kóstolni innen, és leginkább blendekben használják. Most megosztunk nyolc érdekességet a brazil kávéról – ki tudja, mostantól talán csak ilyet fogtok inni?
1. Kezdjük a legismertebb ténnyel: Brazília felel a világ kávétermelésének 60 százalékáért. Túlnyomórész arabicát termesztenek, de azért találunk itt robustát is. 2014-ben 2 594 100 000 kg kávét termeltek, ezzel nemcsak a legnagyobb termelők, hanem a legjelentősebb exportálók is a világon, nagyjából 150 éve folyamatosan.2. Nem őshonos a kávénövény itt, az első cserjéket 1727-ben ültette Francisco de Melo Palheta. Kezdetben a déli, tengerpart közeli területeken termeltek, majd ahogy megismerték a növény tulajdonságait, áthúzódtak az Egyenlítő közelébe. 1820 után újabb és újabb területeket vontak művelés alá, így 1830-ra már a világ össztermésének 30%-át adta Brazília. 1880 és 1920 között újabb jelentős növekedés következett, aminek eredményeként abban az időben a világ termelésének 80%-át adták.
3. Több variáns is megtalálható az országban: Bourbon, Typica, Caturra, Catuai, Catimor és Maragogype. A Yellow bourbon ez egyik legnépszerűbb fajta, a Red bourbon egy spontán mutációjaként jött létre, és a Minas Gerais régióból származik. Nevét az érett bogyók színéről kapta.
4. A brazil kávék talán egyetlen közös tulajdonsága az erősen visszafogott savasság, amely az alacsony, 600-1200 méter tengerszint feletti magasságú termőterületüknek köszönhető. Emiatt a brazil kávék legtöbbször kellemesen lágy, édes ízt adnak, nyoma sincs az afrikai kávék citrusos karakterének.
5. A legjelentősebb termőrégió egyértelműen Minas Gerais, már 2,5 millió hektáros mérete miatt is. A brazil össztermés felét ez a terület adja, és a specialty alapanyagok is főként innen származnak. São Paulo is tradicionális termőhely, a santosi kikötőből indulnak el a szállítmányok Észak-Amerikába és Európába. Espiritu Santo a második legnagyobb régió, itt is alacsonyabb tengerszint feletti magasságon termelik a kávét. Bahia északkeleten található, a meleg klíma mellett itt már magasan vannak az ültetvények, ahol robustát is termelnek. Parana jóval kisebb terület, kizárólag arabicával foglalkoznak erre, kisebb méretű, 25 hektár körüli farmok jellemzők ezen a vidéken. Rodonia pedig kizárólag robustával foglalkozik, így az újhullámos irányzat számára teljesen érdektelen.
6. Brazil sajátosság a több menetben való szüret, az egyenetlen érés miatt gyakran két-három alkalommal is végigmennek a fákon. Ezzel érik el, hogy azonos érettségű szemek kerüljenek feldolgozásra, ahol egyébként még egy újabb válogatásra is sor kerül a feldolgozás előtt, ha specialty minőségű kávét szeretnének elérni.
7. Csak semmi mosás!
Az országra szinte kizárólag a természetes (helyenként a gyümölcshússal együtt) feldolgozási eljárás jellemző. Gondolhatnánk, hogy ez a tradíciók miatt van így, de már 150 éve is léteztek olyan gépek, amik segítettek megtisztítani a szemeket a gyümölcstől. A valódi ok sokkal inkább az, hogy az alacsonyabb fekvésen termelt kávék jóval savszegényebbek, és a natural eljárás által sokkal kerekebb, édesebb lesz a csészénkben a végeredmény. A mosott eljárás pont emiatt ritka, mint a fehér holló.
8. Óriási termőterület, rengeteg fajta, mégis kialakult egy egységes kép az itteni kávékról: a jelentősebb test mellé mogyorós karakter és lágy édes érzet párosul. Az utóbbi időben azonban jó pár izgalmasabb tétel is megjelent, az édes érzet finomodott, sokkal inkább karamell és csokoládé formájában van jelen, és ha odafigyelnek a feldolgozásnál, akkor szép piros bogyósok is megjelennek a csészében. Ugye, hogy ez már sokkal izgalmasabban hangzik?
Kapcsolódó írásaink:
Vissza a gyökerekhez! (Etiópia)
Nyolc érdekesség a kenyai kávékról
Fotó:
Coffee Shrub
-
weboldal
