O’Hara’s Irish Stout – sötét, mint az éjszaka
Smaragd mezők, legelésző bárányok, enyhén borús égbolt, állandó szél. Aki volt már Írországban, pontosan tudja, hogy ezek az ír vidék állandó kellékei, és ahogyan egy alig néhány tucat lakost számláló falu nem létezhet aprócska, ezeréves kőtemplom nélkül, ugyanúgy kötelező a kocsma is, ahol hétvégenként a sör mellé élő, igazi ír népzene szól. A sör ugyanúgy hozzátartozik az ír néplélekhez, mint az édes-bús balladák vagy a pergő ritmusú dalok, amelyek hallatán azonnal mozdul a láb.
Az O’Hara család sörfőzdéje
Ilyen környezetben alapította meg sörfőzdéjét az O’Hara család 1996-ban. A helyszín a Barrow folyó völgyében található városka, Carlow, ahol a helyi kemény víz tökéletesen alkalmas a sörök, főleg a stoutok készítéséhez. A vállalkozás egyre növekedett, és ma már több mint tizenötféle sört főznek, amelyek negyvennél is több országban találják meg a maguk közönségét. A hatalmas siker ellenére O’Haráék továbbra is megmaradtak családi sörfőzdének, és az állandó választék mellett különböző limitált tételekkel is rendszeresen meglepik a vásárlóikat. Aki ismeri a kínálatot, tudhatja, hogy Magyarországon három különböző sörrel vannak jelen, a zászlóshajónak számító stout mellett az ír pale ale és az ír vörös is elérhető hazánkban.
Milyen az igazi stout?
Könnyű lenne azt mondani, hogy sűrű, sötét és erős, ám tudjuk, hogy mindenben léteznek fokozatok. Az O’Hara’s Brewing azt szeretné bemutatni, hogy milyen volt a stout típusú sör azelőtt, hogy az ipari sörgyárak slankítottak volna a testességén.
Izgalmas lehet elmélyedni a sörök történelmének kutatásában, de most fogjuk rövidre: a kutatók szerint a stout sörök úgy születtek, hogy a sörfőzők a londoni porter sörök növekvő népszerűségének hatására egyre tovább emelték fekete söreik testességét, és sok esetben alkoholtartalmát is. Amikor egy sörfőzde stoutot és portert is tartott a kínálatában, mindenki tudta, hogy a stout az erősebb, testesebb változat.
A londoni stouttól az 1800-as évek végén különült el az ír variáns, amelyben még több sötétre pörkölt malátát használtak, miközben megjelentek olyan egyéb hozzávalók is, amelyek a sörök krémességét hivatottak fokozni. Az O’Hara’s fekete sörében például az árpamaláta mellett búzamaláta is van, a családi főzde így növelte a selymes testet, miközben az ital kortyérzete és lecsengése száraz maradt.
A nitrogén fokozza a hatást
Az O’Hara’s Irish Stout esetében a fent említett krémességet még egy nagyon fontos összetevővel teszik hangsúlyosabbá: a nitrogén használatával. Az 1960-as évektől a stoutokat Írországban nitrogénnel kezdték csapolni, amely kevésbé oldódik bele a sörbe, mint a hagyományosan erre használt szén-dioxid, illetve jóval selymesebb kortyérzetet és látványos habot eredményez.
Ezt a lenyűgözően krémes testet a dobozos változatokban eleinte nem tudták visszaadni, ám ma már erre is van megoldás: a sör doboza egy beépített kapszulát rejt, amely nitrogén-szénsav keveréket tartalmaz, és nyitáskor aktiválódik.
Az O’Hara’s Irish Stout ötféle, helyi forrásból származó ír malátát tartalmaz, a visszafogott fűszerességéről, illetve a karakán kesernyésségéről pedig a helyi komlók gondoskodnak.
Meg is kóstoltuk
Ha pohárba töltjük, azonnal látható, hogy még a megszokottnál is sötétebb, a majdnem tökéletes feketeségben vöröses reflexek csillannak. A habképződés határozott, a hab vastag, tartalmas és krémes. Illatában és ízében kezdetben masszívan kávés, majd előbújnak az édesgyökérre, keserű csokoládéra emlékeztető jegyek. Hosszan tartó, csokoládés utóízzel búcsúzik, és tényleg meglepően könnyű inni.
Készítői a sört tengeri fogásokhoz, illetve füstölt ételekhez, lazachoz, sonkákhoz ajánlják. Mi azt az eretnekséget is elkövettük, hogy bőrös sertéscsászárt sütöttünk benne (annyira finom volt, hogy elfelejtettük lefotózni), de csak úgy, a csendes vasárnap délutánban is jólesett egy pohárral. Olyan gazdag, sűrű és tartalmas, hogy sokat inni nem lehet belőle, meg aztán nem is kell, hiszen végső soron mégiscsak alkohol, de aki szereti a műfajt, az ebben a sörben meg fogja találni, amit keres.
