Boros Nyolcas
A napot a Havas & Tímár Pincészet megismerésével kezdtük, aztán jött egy minden igényt kielégítő ebéd Macsinka János séf fantasztikus birodalmában, a Macok Bisztróban, délután pedig a mostanában egyre több kellemes meglepetést okozó Nyolcas és Fia Borházat vettük célba. Az elmúlt években több kóstolón is találkoztunk a pince boraival, és a Nyolcas és Fia képviseletében minden alkalommal a fiú, Ádám töltögetett. Fel is vetődött bennünk a kérdés, hogy vajon igazi családi vállalkozásról van-e szó, vagy ez már leginkább csak a „Fia” pincéje.
A találkozáskor rögtön meg is kérdeztük, mi az igazság, és Nyolcasék készségesen meséltek a kezdetekről. Megtudtuk, hogy apa és fia egyaránt részt vesz a szőlőmunkákban és a borok készítésében, de míg az apánál ez afféle hobbiként indult, a fiú mindenképpen szeretett volna ezzel komolyabban foglalkozni, és egy színvonalas, tiszta technológiájú, profi, XXI. századi pincészetet létrehozni. Céljuk leginkább az értékteremtés, nem akarnak csupán üzleti vállalkozásként működni.
Nyolcas Tamás 1981-ben telepítette első szőlőit, a helyi adottságoknak megfelelően kékfrankost, leánykát, olaszrizlinget és muskotályt. Időközben viszont a család más városba költözött, így a hobbiborászkodás egy időre abbamaradt. A kétezres években viszont visszatértek Egerbe, és újra fellángolt a lelkesedés. Új ültetvényekkel is gyarapodott a kis birtok, és már Ádám is egyre több időt töltött a szőlőben és a pincében.
Beletelt néhány év, mire úgy érezték, hogy érdemes a nagyközönségnek is megmutatni, hogy mit is gondolnak ők a borról. 2012-ben a mindkettejük által ígéretesnek tartott 2009-es évjárat tételeivel léptek először piacra. Ekkoriban nőtték ki az eredeti, ostorosi pincéjüket, így hát vásároltak Egerben egy tágasabbat, amit nemrég bővítettek ki egy kicsit. Most már nemcsak a borok férnek el kényelmesen, de a vendéglátással kapcsolatos álmaikat is valóra válthatják.
Jelenleg 10 hektár saját szőlőjük mellett 5 hektár bérelt területen gazdálkodnak, és 2 hektár telepítése éppen folyamatban van. Az első fajták mellé az évek során a turán, a merlot és a cabernet franc került még be, és valószínűleg marad is ez a szortiment. Esetleg még a kadarkával kacérkodnak, ha marad rá idő meg energia, de a minőségből nem adnak alább, így ennek a rovására semmiképpen nem szeretnének terjeszkedni. A borra is úgy gondolnak, mint alapvető élelmiszerre, hagyományos eljárásokat alkalmaznak, és csak a legszükségesebb beavatkozásokat végzik el, hogy a szőlő legjavát kaphassuk bor formájában a poharunkba.
A fehérborok közül a friss, gyümölcsösebb olaszrizling mellett a pince egyik gyöngyszemét, a muscat otonelt is megkóstoltuk. Izgalmas, parfümös száraz borral van dolgunk, a fajtától nem megszokott tartalmassággal, emlékezetes perceket okozva annak is, akinek magától eszébe sem jutna leemelni a polcról egy illatos bort.
A pince több borával is barátságban vagyunk, e sorok írója személy szerint a turán nagy rajongója. Ezt a kék szőlőből készült magyar vörösbort kevesen palackozzák önállóan – leginkább festőszőlőként elterjedt –, de a kevesek között is az egyik legszebb Nyolcasék Turánja. Különleges illat- és ízélményt kapunk, a pohárba szagolva úgy érezhetjük, mintha egy rózsakertbe csöppentünk volna, majd egy igazán összetett, egyedi ízvilág mutatkozik meg a meggyes, szedres, édesfűszeres kortyoknak köszönhetően. Kuriózumokra fogékonyaknak különösen ajánljuk. De megkóstoltuk a kékfrankost is, ami meg Nyolcas Ádám nagy kedvence, a 2014-es évjárat most került forgalomba, és ugyan sokan szidják azt az évet, mi ez után a feszes, fajtajelleges bor után semmiképpen nem tennénk.
A borvidék egyik zászlósborát, a nemrégiben hungarikummá nyilvánított egri bikavért viszont csak a legjobb évjáratokban készítik. Fontosnak tartják, hogy ez a boruk mindegyiknél komplexebb, mélyebb legyen, és jól prezentálja a pince törekvéseit: a kortyban a borászat legjavát érezzük. A neve is kifejező: Szülőföldem – ennél szebben talán nem is tiszteleghetnének szeretett borvidékük előtt.
Az ötletes, a komolyabb boroknál inkább letisztult, míg a könnyedebbeknél színes, játékos, kicsit retró látványvilágú címkéket egy fiatal grafikusnak, Fajcsák Bencének köszönhetjük, és szerencsére ma már egyre több nagynevű étteremben, borbárban találkozhatunk velük. Érdemes nyitott szemmel járni, mert ezek a borok nagyon jók. Tiszták, őszinték. Gratulálunk Nyolcaséknak, kíváncsian várjuk, milyen újdonságokkal kényeztetnek majd bennünket a következő évjáratokban.