Vissza
A tudás megszerzése a cél
2021.01.30. | Szabó Edit
Az egri Bolyki Pincészet tulajdonosa, Bolyki János 17 éve készítette első borát, tapasztalatban tehát nincs hiány, mégis szükségét érezte, hogy szőlész-borász mérnöki diplomát szerezzen az egri Eszterházy Károly Egyetemen…
Úgy tudom, első generációs borász vagy, és majdnem véletlenül cseppentél ebbe a világba. Mesélnél a kezdetekről?
A Könnyűipari Műszaki Főiskola bőrös szakára jártam, ott szereztem meg az első diplomámat. Viszont 1998-ban a nagyszüleimnek és a szüleimnek köszönhetően elég sok földterülethez jutottam. Akkor még jó ára volt a szőlőnek, ki is számoltam, hogy ha azt a 11 hektárt jól megterheljük, a gyümölcsöt eladjuk, az árából levonjuk a művelési költséget, akkor marad annyi pénzem, hogy egész télen a legmenőbb helyeken snowboardozhassak. El is telepítettem a 11 hektárt, aztán mire termőre fordult, újabb telepítésekbe kezdtem. Így lett mára egy 27 hektáros birtokom, amin gazdálkodom.
Ki tanított meg téged az alapokra? Honnan tudtad, hogy kell metszeni, mikor kell szüretelni, mi történjen a pincében?
Elmentem tapasztalatokat szerezni az egri borászatokba. Besegítettem ide-oda, mostam a hordót, hordtam a törkölyt, és közben megpróbáltam ellesni a titkokat. Persze kérdeztem is, és mindig fontos válaszokat kaptam, de az igazság az, hogy nagyon sokat tanultam a magam kárán. Igaz, hogy évente csak egyszer készíthetünk bort, de mostanra 17 évjárat van mögöttem, így elmondhatom, hogy komoly tapasztalatokra tettem szert, de ez nem jelenti azt, hogy minden tudás birtokában vagyok.
Tehát a tudásvágy hajtott, amikor sok évjárattal a hátad mögött jelentkeztél az egri Eszterházy Károly Egyetem szőlész-borász szakára?
Pontosan. Volt már ugyan egy szakirányú diplomám, amit a gyöngyösi főiskolán szereztem 2002-ben, de akkor még úgy tanultam, hogy fogalmam se volt a gyakorlatról. Most már egészen más a helyzet, minden információt tudok mihez kötni, tudom, mi miért történik a szőlőben, és annak mi lesz a következménye, de hogy a bor születése közben milyen biológiai, kémiai folyamatok játszódnak le, arra most csodálkoztam rá igazán. Levelező tagozatra járok, most vagyok harmadéves, és nagyon örülök, hogy rászántam magam a tanulásra.
Lehet még neked újat mondani?
Természetesen lehet, ha nem is feltétlenül a szőlőművelésről vagy a borkészítésről, bár már ott is hallottam újdonságokat. A geológiát például kifejezetten szerettem, előzőleg soha nem foglalkoztam a különböző talajok képződésével, pedig azt a szőlőtelepítés során nem árt tudni. Emlékszem, amikor a Középbérc-dűlő mélylazítását végeztem a lánctalpas traktorral, nem értettem, hogy 90 centis mélységben miért találkozom három különböző talajjal. Most végre választ kaptam erre a kérdésre is.
A csoporttársaid milyen felkészültséggel érkeztek az egyetemre? Te vagy az egyetlen gyakorló borász, vagy van más is rajtad kívül?
Borász nincs, de van például gyakorló pék, van, aki borászatban dolgozik, aki a saját szőlőjét műveli, és van olyan is, aki a borászati gépek és segédanyagok területén rendkívül tájékozott. Széles a skála, sok mindenben tudunk segíteni egymásnak.
.jpg)
A boraidat ismerik és szeretik szerte az országban. A szőlészet és a borászat tölti ki a napjaidat, minden problémával a gyakorlatban találkozol. Az ember azt gondolná, hogy ilyen tapasztalatok birtokában már nincs különösebb jelentősége az elméleti tudásnak…
Téved, aki így gondolja. Ezt a szakmát soha nem lehet igazán megtanulni. Minden évjárat hoz valami újat, valami olyat, amivel még előtte soha nem találkoztál, ráadásul itt a klímaváltozás, aminek a kihívásaira fel kell készülni. Nem lehet ülni a babérjainkon, látnunk kell, hogy mi történik a világban, meg kell szereznünk a naprakész tudást, hogy reagálni tudjunk az új helyzetekre.
Egy korábbi interjúnkban az Eszterházy Egyetem másodéves hallgatója, Magyar Dániel azt mesélte, hogy imádja a közös kirándulásokat, pincelátogatásokat, és tagja az egyetemi borklubnak. A levelező hallgatóknak is adottak ezek a lehetőségek?
A hallgatói borklubokon nem veszek részt, de szívesen tartok kóstolót a többieknek. Arra pedig különösen büszke vagyok, hogy az elmúlt hat évből háromszor az én boromat választották az egyetem borának. Szakmai kirándulásokra viszont járunk a csoporttal. Voltunk a St. Andreánál, a Szőlészeti-Borászati Kutatóintézetben, és nagyon érdekes volt egy kicsit más szerepben látni azokat a borász kollégákat, akikkel egyébként nap mint nap találkozom.
Van olyan tantárgy, amit kifejezetten hasznosnak tartasz?
Az elméleti oktatóink nagyon felkészültek, és több olyan tantárgyunk is van, ami számomra is rendkívül hasznos. A tanítás ugyanis nem merül ki a szőlészeti-borászati ismeretekben. Azt is meg lehet tudni például, hogy hogyan kell felépíteni és működtetni egy vállalatot, tanulunk marketingismereteket, ami szintén fontos egy működő borászatban, és ott van a szakmai angol, amit Pók Tamás tart igen kiválóan.
Az egyetem remek nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik. Tervezed esetleg, hogy elmész egy kicsit külföldi tapasztalatszerzésre?
Én az öt gyerekem mellől nehezen mozdulok, de be is jártam már Bordeaux-t, Burgundiát, Ausztráliát, Kaliforniát; igaz, egy teljes szüreti időszakot nem sikerült egyik helyen sem eltöltenem. Ezt sajnálom. Minden hallgatónak azt ajánlom, hogy használják ki ezt a lehetőséget, és menjenek külföldre, látni, tapasztalni, nyelvet tanulni. Az angol nagyon fontos, hiszen nem szabad zavarba jönnünk, ha angol nyelven kérnek tőlünk egy borkóstolót, de akkor is az a közvetítő nyelv, ha a nemzetközi partnerekkel tartjuk a kapcsolatot. A tudományos folyóiratok nagy része elérhető angol nyelven, és a kereskedelemben is nélkülözhetetlen, hiszen a borok jelentős százalékát mi is külföldre adjuk el.
Kiknek ajánlod ezt a szakot?
Elsősorban azoknak, akik borászok szeretnének lenni, de azoknak is, akik a saját kis borászatuk felépítésén fáradoznak, akik a későbbiekben borászati kommunikációval, borkereskedelemmel vagy vállalati marketinggel szeretnének foglalkozni.
Akik a mindennapi munkájuk mellett járnak egyetemre, azoknak azt is fontos tudni, hogy mennyire időigényes, mennyire megterhelő ez a szak. Sokat kell tanulni?
Nekem kevesebbet, mert sok mindent tudok a gyakorlatból, de ha a nulláról indulsz, akkor sokat. Viszont van egy jó hírem: ez egy családias egyetem, ezen a szakon mindenki ismer mindenkit, és mindenki segítőkész. A tanárokat bármikor fel lehet hívni, türelmesek és megértőek. Nem a papírt akarjuk lobogtatni, hanem a tudás megszerzése a cél, és itt mindenki azért dolgozik, hogy át is adja nekünk. Aki kacérkodik a gondolattal, ne habozzon! Jelentkezzen, jól fogja itt érezni magát!
(x)
