2022.09.24. | Laár Balázs
Békanő limonádé, Tikkadt Szöcske kóla, Keselyű tonik… a különleges termékcsalád 2016 óta hódít a hazai üdítőpiacon. A gyártó cég vezetőjével, Neumann-Bódi Edittel a kezdetekről, a környezettudatosságról és a jövőbeli tervekről beszélgettünk…
Jól tudom, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem oktatói pozícióját hagytad el, hogy létrehozd az Italműhelyt, amelynek égisze alatt magyar piacra szánt üdítők készülnek?
Igen, így történt, de ezt a lépést sok minden megelőzte. Korábban vendéglátással foglalkoztunk, volt több ebédeltetős helyünk, ahol kizárólag a két ismert multicég italait lehetett kapni. Kínálhattunk volna mást is, de akkor még nem volt online rendelés, arra pedig, hogy személyesen elmenj egy nagykerbe, összeválogasd, amit szeretnél, majd elszállítsd az üzletedbe, egyszerűen nem volt idő. Martin, a férjem élelmiszermérnök, és ő mindig azt mondta, hogy hiányzik egy jó magyar kóla a piacról, miért nem csináljuk meg?
És megcsináltátok…
Igen. Így kimondva nagyon egyszerűnek tűnik, de persze nem volt az. A Tikkadt Szöcske 2016-ban született meg. Én marketinget, és fogyasztói magatartással kapcsolatos ismereteket tanítottam a Corvinuson, de akkor éppen gyesen voltam. Mindig izgatott, hogy milyen az, amikor az ember nem csupán tanítja, hanem a gyakorlatban is alkalmazza a felhalmozott tudást, így szép lassan elkezdtem felépíteni az Italműhelyt, ami cégként az új üdítőital mögé állhat. Új terep volt ez mindkettőnknek, Martinnal együtt komoly kihívásokkal néztünk szembe, de nagyon élveztük, hogy megszületik valami, ami nem volt korábban. Aztán a Tikkadt Szöcske sikerén felbuzdulva elkezdtük megalkotni a következő italokat, én pedig úgy döntöttem, hogy az egyetemi karrier helyett a saját cégünk felépítésére koncentrálok a jövőben.
A Tikkadt Szöcske után jöttek a Békanő limonádék, aztán a Keselyű tonik. Hogyan választottátok ezeket a neveket?
Ha készítesz egy magyar kólát, annak valami nagyon magyar név kell. Arany János Toldiját mindenki ismeri, az első két sort bárki fújja könyv nélkül. Onnan jött a tikkadt szöcske. És kinek ne mondta volna a nagymamája gyerekkorában, hogy „Ne igyál annyit, mert béka nő a hasadba!”? Így született meg a Békanő. A tonik pedig Keselyű. Mindegyik ital kifejezetten a magyar piacra készült, magyar alapanyagokból, amelyeket magyar beszállítóktól vásároltunk. Még a hűtőszekrényeinket is az egyetlen magyar hűtőszekrénygyártó vállalattal készíttetjük.
Látszik, hogy nagyon élvezed ezt a munkát, de mit szeretsz benne a legjobban?
Az embereket és a velük való kapcsolatot. Komoly hangsúlyt fektetek a kapcsolatok minőségére. Sok nagyon jó emberrel találkoztam a munkánk során, és olyan partnereim vannak, akikkel tényleg öröm együttműködni. Aztán szeretem a fogyasztói visszajelzéseket, mert erőt adnak a folytatáshoz, és ez a mai gazdasági helyzetben nagyon fontos. Tényleg hálás vagyok minden e-mailért, üzenetért még akkor is, ha nem tudok mindig érdemben válaszolni. És szeretem, hogy ez a munka lehetőséget ad arra, hogy több időt töltsek a gyerekeimmel. Ez nagyon fontos számomra még akkor is, ha a napközben elmaradt feladatokat esetleg éjszaka kell elvégeznem.
Az italaitok üvegben és műanyag palackban is elérhetőek. Hogy álltok a környezettudatossággal?
Ez nagyon nehéz kérdés. Mivel nincs általános üvegvisszaváltás Magyarországon, piaci kényszer, hogy PET-palackot használjunk. A mi palackjaink 30%-ban újrahasznosított alapanyagból készülnek, ez látszik is a színükön, mert nem teljesen áttetszőek. Elméletileg fel lehetne vinni ezt az arányt 60%-ra, de sajnos ezt még nem sikerült megoldanunk, a palackozásnál mindig becsúszik valami probléma.
Tudnál erre példát mondani?
Természetes alapanyagokkal dolgozunk, és az első pillanattól ragaszkodunk hozzá, hogy az üdítők ne a Magyarországon általánosan elterjedt glükóz-fruktóz szörppel, hanem kristálycukorral készüljenek. Így viszont a szénsavazásnál jobban habzik, nehezebb palackozni.
Az üvegeket visszagyűjtitek?
Igen, és nagyon magas a visszagyűjtés aránya, aminek kifejezetten örülök. Persze ez sem ennyire egyszerű, mert a visszakapott üvegeket el kell juttatni a mosóba, onnan pedig a palackozóba, és most ezek a költségek is jelentősen megnőttek. Figyeljük, hogyan alakul a nemzetközi piac, mit tesznek a környezetükért, az egészségükért mások. Németországban például nagyon jól működik a betétdíjas üvegek rendszere. Tőlünk nyugatabbra a multik is kristálycukrot használnak az üdítőkhöz, míg itthon még nem. Mindemellett nehéz azt mondani, hogy egy üdítő egészséges, de az biztos, hogy minél több természetes anyag van benne, annál jobb a minősége.
Kísérleteztek esetleg alternatív csomagolási módszerekkel?
Most fejlesztjük a bag-in-boxos szirupokat, amelyek a kifőzdékben, önkiszolgáló éttermekben, menzákon elhelyezett postmix automatákban igen jól működnek, ráadásul az elkészült üdítőt mindenki a saját poharába adagolhatja – ezáltal is csökkentve a műanyag poharak használatát, vagyis a környezeti terhelést. A mostani bizonytalan gazdasági helyzetben még nehezebb megjósolni, hogy melyik csomagolóanyagé lesz a jövő – a gazdasági kérdések nálunk is befolyásolják a végleges döntést. Azt hiszem, itthon is a rendszerszintű gondolkodásnak kellene megváltoznia ahhoz, hogy hatékonyabban tudjuk óvni a környezetünket.
Látod-e az üdítőitek szerepét kevert italokban, koktélokban?
Ó, nagyon is! Van már 10-15 koktélreceptünk, az összeset végigkóstoltuk, és úgy érezzük, hogy mindegyikben harmonikus az adott alkohol és az üdítő ízvilága. Az egyik kedvencem a levendulás Békanőből és rozéból készített fröccs. Egy zamatos rozé nagyon jól egészíti ki a levendulás Békanőt. Vagy fordítva, nézőpont kérdése. A lényeg az, hogy ezt a boros koktélt bárki elkészítheti otthon, saját keverési aránnyal. Remélem, a borsmenta.hu olvasói is kedvet kapnak hozzá!
Fotó:
Italműhely