Vissza
A természet mindent megold
2024.10.21. | Szabó Edit
Az alábbi interjú óta tíz év telt el, de Stephan Spiegelberg, vagyis Spiegelberg István somlói borász most is ugyanolyan különc módon készíti egyedi borait a hegyen, mint amikor megismertük…
Lemegyek érted, várj meg a keresztútnál! – mondja a telefonba, és néhány perc múlva már ott is van, az autó letekert ablakából jelzi, hogy kövessem. Bár többször jártam már a Somlón, hálás vagyok, hogy nem kell keresnem az utat: az ország egyik legkisebb borvidékén nagyjából annyiszor sikerült eltévednem, ahányszor betettem oda a lábam. Követem Spiegelberg István autóját, nézem az őszi fényeket a hegyen, és közben arra gondolok, valószínűleg sokan cserélnének velem ebben a pillanatban. A hely, ahová tartok a Wine and Spirits Magazin idei listája szerint a világ száz legjobb pincéjének egyike, vendéglátóm pedig maga a borász, a tulajdonos, a szőlő- és pincemunkás egy személyben.
A szőlősorok között sétálva tesszük meg az utolsó száz métert István vadregényes kertjéig, ahol a kicsi ház áll, s benne a pince. A Wine and Spirits válogatásába bekerülni nagy dolog. Magyarországról a Royal Tokaji Borászat neve szerepel még az idei listán, külföldről meg egyebek közt a Gai’a, Louis Roederer, Marchesi Antinori. Impozáns névsor. Mindemellett az év legjobb borait bemutató amerikai lapban is felbukkan egy bor Spiegelberg István másfél hektáros biobirtokáról, abból a jobb évjáratban nyolcezer palackból, amit ez a végtelenül szerethető, végtelenül különc ember a saját kezével állít elő.
Még Magyarországon is alig ismerik a neved. A Wine and Spirits honnan tudta, hogy a világon vagy?
Egy amerikai kereskedés forgalmazza a boraimat. Biztosan náluk kóstolták. Úgy kezdődött, hogy csengett a telefon, és valaki azt mondta, amerikai kereskedők jönnének hozzám. Kicsit bizalmatlan vagyok, Amerika messze van, nekem nincs sok borom, egyébként is a belföldi értékesítést tűztem ki célul, ráadásul éppen Budapesten voltam, úgyhogy azt mondtam, ha tényleg kóstolni akarnak, jöjjenek utánam. Eljöttek. Az egyik borkereskedésben ültünk le, kóstolgattak, aztán végül a rizlingemre mutatva közölték, hogy ezt keresték, ebből kellene most ezer palack. Mondtam, hogy ne vicceljenek, jó, ha kétszáz van belőle. Megegyeztünk, hogy a következő évben visszatérünk a kérdésre. Azóta együtt dolgozunk.
.jpg)
Mikor tudtad meg, hogy benne vagy a magazinban?
A kereskedőm hívott fel szeptember elején. A Wine and Spiritsről akkor hallottam először, amikor 2013-ban kiderült, hogy írnak rólam mint ígéretről. Korábban a létezéséről se tudtam, pedig 1982 óta adják ki a Top 100 európai pincészetről szóló különszámot.
A 2010-es késői szüretelésű juhfark borod is felkerült a 100 legjobb bor listájára. Amerikában 125 dollárt adnak egy félliteres palackért. Mannát töltöttél bele?
Majdnem. Emlékszünk 2010-re, kegyetlen évjárat volt, szakadt az eső folyamatosan. Úgy gondoltam, le se szedem a szőlőt. Bor ebből úgysem lesz, minek dolgozzak vele. Aztán szeptember végén valami megváltozott. A szemek töppedni kezdtek. Kíváncsiságból megkóstoltam egy bogyót. Majdnem olyan ízű volt, mint a mazsola, de a cukor mellett érezhetőek voltak a savak. Októberben szüreteltem. Egy napig álltam a prés mellett, mire minden lé kicsöpögött. Tettem hozzá egyharmadnyit a megmaradt, ép fürtökből, így jött össze 250 liter must. Nekem csak 500 literes hordóim vannak, de nyertem egy 250 literes barrique hordót a Pannon Bormustrán, abba tettem bele. A barrique a Somlóra nem való, de ez a must annyira koncentrált volt, hogy éreztem, el fogja bírni. Fantasztikus bor született, igazi különlegesség.
Édesanyád magyar, édesapád német, te kint születtél. Hogy kerültél a Somlóra?
A nagymamám Somlójenőn lakott, gyerekkoromban sokszor jöttem hozzá. Tetszett a táj, beleszerettem. 1993-ban vettem itt egy kis házat, volt hozzá pince, szőlő, gondoltam, akkor készítsünk bort. Tizenegy évig voltam hobbiborász, kéthetente jöttem Münchenből, csak hogy itt lehessek. Aztán végül úgy döntöttem, ez lesz az otthonom.
Milyen a Somlón az élet?
Régebben jobb volt, többen jártak a hegyre. Ha felsétáltam a forráshoz, sok helybelivel találkoztam. Mostanra elfogytak a kistulajdonosok, de egyszer majd néhányan visszajönnek, és beáll az egyensúly. A természet megold mindent, csak ki kell várni.
.jpg)
Megjegyzés: a cikk a Népszabadság Top 100 Bor 2014-es lapszámában jelent meg.
