Vissza
Bereznay Tamás éttermet nyitott!
2019.09.25. | Szabó Edit
Bereznay Tamás vadonatúj étterme, a CinCin Bistro alig három hete nyílt, de máris tudható: szívmelengetően kedves és minden szempontból igényes hellyel gazdagodott Budapest…
Előbb a Nők Lapja oldalain, majd a TV Paprika csatornán, később különböző tévéműsorok sztárjaként találkozhattunk vele. Beindított és felfuttatott jó néhány éttermet, bemutatókat tartott, tanított, szakácskönyveket írt, de saját étterme még soha nem volt. Most jött el az ideje, hogy Bereznay Tamás ebben a szerepben is kipróbálja magát. Örömmel jelentjük, jól áll neki, soha ne is hagyja abba!
.jpg)
Ahogy közelítünk az Újlipótvárosban, közelebbről a Pozsonyi út elején található helyhez, messziről megismerjük Tamás magas, vékony alakját. Kötényben, étlappal a kezében áll a terasz egyik asztalánál, és lelkesen magyaráz a vendégeknek. Nem jelentkeztünk be előre, de szerencsére jut még nekünk is hely a teraszon. A belső tér is hívogató, oda majd kicsit később ülünk be, most jólesik élvezni a kora őszi napsütést.
Tamás lelkesen üdvözöl (ismerjük egymást régóta, a TV Paprika csatornán induló műsorainál e sorok írója bábáskodott), és megköszöni az érdeklődést. Mesél kicsit az étteremről, majd mikor kiderül, hogy egyikünk szigorú, zéró toleranciás gluténmentes diétát tart, azonnal beszalad a konyhába, hogy megnézze, mi az, amit nyugodt lelkiismerettel tálalhat.
Kisvártatva visszatér, kezében egy csomag kínai rizstészta, ha a napi ajánlatban szereplő pho levest ezzel készítik, garantáltan nem lesz semmi baj. Azért még egyszer gondosan tanulmányozzák együtt a csomagoláson található feliratot, aztán Tamás eltűnik a konyhában.
A frissen nyílt bisztró gyorsan belesimult Újlipótváros életébe, az emberek jönnek-mennek, meg-megállnak beszélgetni egyik-másik vendéggel, kutyák szimatolnak bele a levegőbe, farkcsóválással jelzik, hogy imponáló az étterem környékén érezhető illatkavalkád.
Limonádét kapunk, hűs és finom, majd megérkezik a teríték is. Gyönyörű, jó fogású, elegáns evőeszközök, só- és borsmalom, kis tégelyekben szeletelt csilipaprika és marinált fokhagyma – ez már a levesünk miatt, hiszen a napi ajánlatban szereplő pho-t természetesen meg kell kóstolni.
.jpg)
A CinCin hétfőtől péntekig szolgál fel ebédmenüt, a két fogás ára 1690 Ft, és olyan ételek szerepelnek a kínálatban, hogy legszívesebben azonnal befizetnénk a Bereznay-menzára. Most is csak azért választunk mást főételként, mert szeretnénk többféle ízt is megkóstolni.
A séfajánlat is nagyon vonzó: marhahúsleves, velős csont, csirkepaprikás tojásos galuskával, palócleves, pirított borjúmáj – hogy csak néhányat emeljünk ki az ellenállhatatlan ételek közül.
Megtisztelve érezzük magunkat, a séf személyesen szolgálja föl a levesünket. Most van néhány perce, egy kicsit mesél a helyről. Dicsérjük az evőeszközt, kiderül, hogy személyesen ő választotta, addig ment, amíg meg nem találta azt, amit elképzelt. A leves hozzávalóit is ő szerezte be a kínai piacon. Igyekszik mindenre komolyan figyelni, hiszen egy étteremben minden apró részlet fontos.
.jpg)
A klasszikus hazai ízek éppúgy szerepelnek a kínálatban, mint más nemzetek jól ismert, ám itthon viszonylag ritkán kínált fogásai. A hangsúly minden esetben a házias elkészítésen van, ami azt is jelenti, hogy Tamás nem minden esetben követi a kőbe vésett receptúrát, inkább – ahogyan egy jó háziasszony – úgy készíti el az ételeket, ahogyan ő maga a legjobban szereti.
„Úgy terveztem, hogy viszonylag gyakran változik majd a kínálat, de már most látható, hogy bizonyos fogásokat egyáltalán nem lehet levenni az étlapról. A New Englandi-i kagylóleves és a madridi pacal akkora siker, hogy az a két fogás már biztosan marad” – meséli a séf, és rá is beszél, hogy a pacalt mindenképpen kóstoljuk meg. Ez lesz a hely emblematikus fogása, ahhoz kétség nem férhet, a wifi-jelszó is „madridipacal”, Tamás készségesen megadja, de hozzáteszi: inkább beszélgessetek.
Nem beszélgetünk. Eszünk. A pho tökéletes, leírására nem is vállalkoznánk, érdemes vadászni, mikor tűnik fel újra a kínálatban, és azonnal lecsapni rá.
Gluténmentes főételünk, a sült kacsacomb omlós és ropogós, ahogyan azt a nagykönyvben megírták. Mellette a lila káposzta frissen roppan, és a párolt körte textúrája is tökéletes.
Kapunk egy kis kóstolót a bárányhúsos óriásgnocchiból, amit félelmetesen finom gorgonzolamártással és blansírozott mángolddal tálaltak, aztán jött a híres madridi pacal csicseriborsóval, egy kis körömmel; valami isteni, de tényleg, látjuk a pacalrajongókat, ahogyan párás szemmel fogják emlegetni ezt az élményt.
Desszertet is nehéz választani, végül elcsábulunk egy katalán krémre, és már az első pillanatban tudjuk, hogy jól döntöttünk, a szokásosnál egy kicsit bőségesebben adagolt citrushéjas ízvilág fantasztikus lendületet ad a desszertnek, mellette a málnasorbet pedig kiváló ellenpont. A fogás egyébként kecsketejből készült, így a laktózmentes diétát tartók is fogyaszthatják.
Szívesen folytatnánk még, de teljesítőképességünk végső határához érkeztünk, vissza kell majd térnünk, hogy minden finomságot megkóstoljunk – és utána megint, mert a jóból sosem elég.
.jpg)
Tamás lelkes. Azt mondja, sikerült nagyszerű halas beszállítót találnia, így szerdánként mindig kínál majd bajai halászlevet, a tengeri halak péntekre érkeznek frissen az Adriáról, szombatonként pedig klasszikus sóletet tálalnak, de olyat, ami egész éjjel készült, lassú tűzön, előírás szerint. Lehet, hogy közelebb kellene egy kicsit költöznünk…
Megjegyzés: Alig két hónappal a nyitás után szomorúan tapasztaltuk, hogy a hely megváltozott, ebédmenü nincs, és a konyhát valaki más viszi. Sajnáljuk.
Fotó:
Borsmenta
-
honlap
