2019.09.19. | Barossné Koós Andrea
A rácalmási Jankovich Kúria Wellness Hotel és Étterem adta a Stílusos Vidéki Éttermiség (SVÉT) idei őszi randevújának helyszínét. A rendezvényre a Borsmenta is ellátogatott…
Akik még nem jártak Rácalmáson, talán nem is sejtik, hogy Budapesttől alig egyórás autóútra milyen csodálatos helyszín várja a látogatókat. A Jankovich Hotel hatalmas parkja és tágas épülete méltó helyszínnek bizonyult a stílusos vidéki éttermek 11. őszi randevújához. Az idei rendezvényre a jótékonysági vacsora, a villásreggeli, a szakmai beszélgetések és a workshopok mellett külön gyerekeknek szóló MINI SVÉT programmal is készültek a szervezők. A gyerekekkel érkező családok kényelmesen leterítették plédjüket a hotel kertjében, hogy aztán együtt, kellemes piknikhangulatban fogyaszthassák el a finom falatokat.
Ahogyan azt már a visszajáró vendégek megszokhatták, a rendezvény regisztrációhoz kötött, és ezzel sikerül is elkerülni a hömpölygő tömeget, viszont megmarad a családias hangulat. A SVÉT kifejezett célja, hogy évről évre, alkalomról alkalomra összehozza a minőségi gasztronómiára fogékony közönséget az ország több pontján működő, kiemelkedőt alkotó tagéttermeivel. Az egyesület azonos felfogású, de eltérő stílusú éttermek baráti szövetsége, amelyek napi kapcsolatban állnak egymással és színvonalas szakmai munkát folytatnak. A vidék színes gasztronómiai palettáját laza hangulatban, különösebb protokoll nélkül mutatják be, távol a főváros zajától, stílusosan.
A SVÉT rendezvényeinél hagyomány, hogy az ételeket valamilyen előre meghatározott gasztronómiai koncepció mentén készítik el az éttermek. Az idei év kötelezően megjelenítendő eleme a Jankovich Kúria jelképe, az alma volt, de akinek ez nem tetszett, választhatta azt is, hogy ételét a saját tájegységére jellemző regionális alapanyagok felhasználásával komponálja meg. Izgalmasabbnál izgalmasabb megoldások születtek, meg is mutatunk közülük néhányat.
Első utunk a pannonhalmi Viator Apátsági Étteremhez vezetett, ahol Gyurik Gábor séfnek és az összeszokott csapatnak köszönhetően igen kellemes élményben volt részünk. Először egy minden elemében nyári fogást választottunk: füstölt pisztrángot paradicsommal, görögdinnyével és édesköménnyel, majd jöhetett az őszi hangulat: kacsamell káposztával, almapürével és calvadossal. Arcunkon elégedett mosollyal távoztunk, és az őriszentpéteri Pajta csapata felé vettük az irányt.
Az őrségi étterem főztjét már régóta szerettük volna megkóstolni, hálásak voltunk a SVÉT-nek, hogy őket is elhozta nekünk. A Pajta konyhája helyi alapokra épít, beszállítóik a közelből hozzák mindig friss, szezonális terményeiket és termékeiket. Farkas Richárd séf nagy hangsúlyt fektet az őrségi hagyományokra, adottságokra, de tovább is gondolja azokat. A találkozó előtti napokban Szlovéniában, Muraszombaton képviselhették hazánkat a Gourmet Over Mura kulináris rendezvényen. Rácalmásra most vargányalevest készítettek kerek pereccel, melynek íze erőteljes, mégis könnyed. Második fogásként fogasfilét tálaltak cukkinival, almával és hajdinával. A savanykás ízek remekül kiemelték a fogas kissé neutrális aromáit.
Innen a villányi Mandula Étterem és Borbár standjához sétáltunk tovább, ahol az autentikus sváb és magyar konyha hagyományait ötvözik a modern ízekkel. Kínálatukban tényleg meg is jelent a sváb vonal: a préselt csülökhöz savanyú almaszószt és svábkáposztát ettünk, míg desszertjüket, a könnyű almáspitét lime-kaviárral bolondították meg.
Éles kanyarral indultunk a székesfehérvári 67Sigma Étterem felé, ők ugyanis nem tagjai a SVÉT-nek, vendégként mutatkoztak be a fesztiválon. Az idei év során tulajdonoscsere és arculatváltás történt az étteremben. Fürj mellét és combját kínálták zöldborsóval, almával és fürjtojással – a kompozíció számunkra maga volt a tökéletesség. A hús alatti író enyhe savanyú íze remekül kiemelte az édes zöldborsót, és jól passzolt a húshoz is.
A szigetmonostori Rosinante Szálloda és Étterem régi kedvencünk, örültünk, hogy itt is megkóstolhatjuk a főztjüket. Az immáron kétgenerációs családi vállalkozáshoz Jónás Gábor személyében újító és lelkes szakács csatlakozott, és a hely számára igazi alkotóműhellyé és fejlődést kínáló gasztronómiai bázissá vált. A séf és csapata most grillezett kacsamájat készített lilakáposzta-pürével, zöldalmával és jalapenóval, valamint málnás mézes krémest rebarbara- és mangópürével. A máj hibátlan, a hozzá készített hagyományos ízeket képviselő köretet pedig jól felpezsdítette a jalapeno. A mézes krémesbe harapva régi családi ebédek jutottak eszünkbe, és persze nagyanyánk mézes krémese, mert utoljára az volt ennyire finom. Hálásak voltunk a nosztalgikus ízekért.
A napot Tóth Vera koncertje zárta, de az előadás előtt még sikerült eljutnunk a tatai Platán Restaurant & Café pultjához. Mindenki ódákat zengett Pesti István ökörfarokból készített vietnámi leveséről, alig vártuk, hogy megkóstoljuk. Sajnos elkéstünk, a leves annyira népszerű volt, hogy nekünk már nem jutott belőle. Egy ALMAfánk desszerttel vigasztalódtunk, és milyen jól tettük. A kekszkorongra helyezett édesség csupán formájában hasonlított egy fánkra, belül mousse-jellegű, lekvárral töltött krémes sütemény fogadott bennünket, a tetejére pedig apró almakockákat és ropogóst szórtak díszítésül. Tényleg nagyon finom volt.
Tudjuk, az ízeket nehéz elképzelni, ha nem kóstolja, csak olvassa az ember, de azért bízunk benne, hogy beszámolónk segítségével kaptak némi bepillantást ebbe a fantasztikus hangulatú, barátságos rendezvénybe. Mindenkit arra biztatunk, hogy kövesse a SVÉT történéseit, és ha újabb rendezvényt szerveznek, ne hagyja ki. A vidéki Magyarország rejtett értékeit egyszerre, egy helyen megkóstolni valóban nagyszerű élmény.