2024.04.05. | Sparing Ildikó
Bologna nem tartozik a legnépszerűbb olaszországi turistacélpontok közé, pedig csodákat rejt. Sorozatunkban Sparing Ildikó segítségével fedezzük fel a város látnivalóit…
Bologna a maga közel négyszázezer fős lakosságával Olaszország hetedik legnépesebb városa. Az ide érkezőket számtalan látnivaló és gazdag programkínálat várja, ami főként annak köszönhető, hogy egyetemi város lévén Bolognában nagyon sok a fiatal. Mivel a városban közel 40 kilométernyi árkádsor található, az óvárost az árnyat adó boltívek védelmében akár a legnagyobb hőségben is besétálhatjuk.
Mi most egy hosszú hétvégét töltöttünk itt, de nem ez volt az első utunk a környéken. Péntek este érkeztünk, a szombati napot Bolognában töltöttük, vasárnap délelőtt megnéztük a ravennai mozaikokat, délután meglátogattunk két kisebb várost a hegyekben, hétfőn pedig újra Bolognában sétálgattunk. Mi ráérősre vettük a tempót, de ha valakinek kevesebb ideje van, akár egy napba is belepréselheti a látnivalókat – ekkor viszont le kell mondania néhány szép templomról, múzeumról és arról is, hogy élvezze a város utánozhatatlan hangulatát. Mert ahogyan az olasz városok többségében, Bolognában is az a legjobb, ha két látnivaló között kiülünk egy piazzára vagy az árkádok alá, iszunk egy kávét vagy egy pohár jó bort, és élvezzük a város lüktetését.
Séta a város szívében
Ha valaki nem a városban, hanem valahol a közelben száll meg és autóval közlekedik, parkoljon le a bolognai vasútállomás közelében. Innen egy negyedórás sétával elérhető a főtér. Közelebb jutni hétvégén amúgy sem egyszerű, a belváros útjait gyakran lezárják az autóforgalom elől és átadják a gyalogosoknak. Az utcák ilyenkor tele vannak emberekkel, és nem csak turistákkal! Rengeteg helyi lakos találkozik a barátaival, beülnek a bárokba, együtt ebédelnek, fantasztikus a hangulat!
A Piazza Maggiore
Bologna egyik legfontosabb látnivalója maga a főtér, a Piazza Maggiore, amelynek kialakítását az 1200-as években kezdték el. A teret ma több évszázaddal ezelőtt épült paloták veszik körül, és itt találjuk a San Petronio bazilikát is. Ha az állomás felől jövünk, akkor a Piazza del Nettunón keresztül vezet idáig az utunk. Jobbról a Salaborsa könyvtár épülete, amely a városházához csatlakozik, balról a 13. században épített Palazzo Re Enzo látható.
A Salaborsa épülete adott otthont a város első tőzsdéjének. Egyik udvarát a 19. század végén egy nagyon látványos vas-üveg szerkezettel fedték be. A könyvtár 2001-ben költözött a falak közé.
Egy kis történelem
1980. augusztus 2., szombat délelőtt, vasútállomás. Az első augusztusi hétvége, amikor mindenki útra kel, hogy megkezdje a szabadságát. A másodosztályú váró tele utasokkal, de senki sem törődik az egyik asztalon álló csomaggal, amiben egy 23 kg-os bomba rejtőzik. A detonáció 10:25-kor rázza meg a falakat. Az épület összeomlik, a szétrepülő darabok az első vágányokon várakozó vonatokba csapódnak. Ezen az augusztusi napon 85 ember vesztette életét, a sebesültek száma 200-ra tehető. A legfiatalabb áldozat 3 éves, a legidősebb 86. Bár több embert elítéltek a robbantás miatt, valójában sosem derült ki, hogy ki vagy mi állt a merénylet mögött. A vasútállomás egyik órája azóta is ezt az időt mutatja, hogy soha ne merüljön feledésbe a bolognai robbantás. A könyvtár előtt felállított üvegtáblán az áldozatokra (és még két másik merénylet áldozataira) emlékeznek. A könyvtár falán a második világháborúban az ellenállásban elhunytaknak állítottak emléket.
A Neptun-kút
A tér végében, a könyvtár és a városháza találkozásánál áll a Neptun-kút, Giambologna alkotása 1566-ból. A tenger istene egy tengeri és mitológiai lényekkel díszített talapzaton áll. Az „Il Zigànt” (az óriás) néven is ismert szobor lábánál négy sellő hever, akik a Gangeszt, a Nílust, az Amazonast és a Dunát, vagyis az akkor ismert kontinensek folyóit képviselik.
Ősi mértékegységek
A Neptun-kút mellett a városháza falában márványtáblán láthatóak a Bolognában használt ősi mértékegységek sablonjai: a bolognai láb (pà/piede) a helyi hosszmérték alapegysége, amely 38 cm-nek felel meg; a leghosszabb, a pertica – magyarul pózna – (pêrdga/pertica) 10 láb; a kar (brâz/braccio) egyenlő 64 cm-rel; és végül a dupla kar. Szokatlan, hogy normál méretű tégla és tetőcserép sablonjait is megtaláljuk itt.
A városháza
A Palazzo Comunale/d’Accursio 1336 óta a városi önkormányzat otthona. Több épületből áll, a bal oldali rész az Accursio családé volt. Az épületre később egy óratornyot építettek, ami jelenleg látogatható.
A kapu felett a bolognai születésű Ugo Boncompagni, azaz XIII. Gergely pápa (a naptárreformer) szobra van. Érdekessége, hogy amikor 1796-ban a francia csapatok megtámadták a várost, a bolognaiak féltették a szobrot, mivel a francia forradalmárok gyűlölték a pápaságot (Bologna pápai fennhatóság alatt állt), és a bronztárgyakat előszeretettel beolvasztották.
A szobor védelme érdekében a kőfeliratot úgy módosították, hogy arról az derüljön ki, hogy az San Petroniót, a város védőszentjét ábrázolja. A pápa tiaráját püspöki süveg váltotta fel, áldást osztó kezébe pedig pásztorbotot adtak. A szobor fennmaradt, és mintegy 100 évvel később visszatért eredeti állapotába, a megváltozott, hibás felirat azonban a mai napig látható.
Az önkormányzati épületegyüttesen belül több terem is megtekinthető. A Bramanténak tulajdonított, 16. századi lépcsőt állítólag úgy tervezték, hogy lovas kocsival is fel lehessen menni rajta az első emeletre. Érdemes megnézni a Herkules-termet és a városi tanács termét az első emeleten, a Farnese-kápolnát és a Városi Művészeti Múzeumot a második emeleten.
A Palazzo del Podestà
A Palazzo del Podestà 1200 körül épült. A középkorban podestának hívták a közösség megválasztott legmagasabb rangú vezetőjét. Eredeti reneszánsz homlokzatát a barokk korban átépítették, az ablakok kiosztását megváltoztatták, tipikus barokkos díszítéseket „aggattak rá”.1884-ben kezdték meg az épület eredeti, reneszánsz formáját visszaállítani. Az aljában üzletek vannak, az emeleten nagy díszterem, amiben a 16–17. századig színház működött, ma pedig kiállítások színhelye, a mögötte levő Palazzo Re Enzóval együtt.
(folytatjuk)