Utazunk

Icáék Kínában – 6. nap

Icáék Kínában – 6. nap című cikk borítóképe
2026. 10. 31. | Gubán Ica és Gubán Miklós

Hsziani napunk fénypontja az agyaghadsereg volt, de azt is megtudtuk, hogy mi (nem) az örök élet titka. Egy pagoda lassan visszaegyenesedik, a Tang Palace-ban pedig gombócmérgezést kap, aki nem vigyáz. Íme kínai útinaplónk hatodik része…

Hszian Kína egyik ősi fővárosa, a Selyemút keleti kiindulópontja. Tizenhárom dinasztia választotta fővárosául, nyolc folyója van, és alig négymillióval laknak itt többen, mint Magyarországon. Nagyon jó éghajlatú és hangulatú város, több nagy, élhető városrésszel. Éjjel is lüktet, és persze tökéletes a közbiztonság.

Nagy Vadlúd-pagoda
A Tang-dinasztia idejében járunk, Kr. u. 762-ben. Néhány buddhista szerzetes nagyon éhes volt, és vadludakat láttak elrepülni a fejük felett. Egy fiatal szerzetes vágyakozva nézte őket, és azt kívánta, bárcsak a Bódhiszattva küldene nekik ennivalót. Ekkor egy vadlúd lezuhant az égből. A szerzetesek elszégyellték magukat, hogy egy élőlénynek kellett meghalnia azért, mert ők éhesek voltak. Égi jelnek tekintették a történteket, eltemették a madarat, és elhatározták, hogy többé nem esznek húst. Templomot emeltek azon a helyen, ahol a vadlúd földet ért, és Nagy Vadlúd-pagodának nevezték el.

Valószínűleg hitelesebb történet, hogy a Nagy Vadlúd-pagodát Hszüan-cang buddhista szerzetes kezdeményezésére emelték. Az Indiából hozott buddhista szent iratokat, Buddha-szobrokat és ereklyéket akarták méltó módon őrizni benne. A pagoda Hszian jelképe, a buddhizmus fontos emlékhelye. A kertészek is remekelnek, gyönyörű a park, mindenfelé bonszaiszigetek.

A pagoda a talajvíz túlzott kitermelése miatt elkezdett dőlni, és 1996-ra már 1,01 méterrel tért el a függőlegestől. A kutakat lezárták, és a talajvízszint helyreállításával sikerült megállítani a dőlést. A pagoda lassan elkezdett visszaegyenesedni, évente körülbelül 1 millimétert. Egyébként a helynek nagyon jó a hangulata, több udvaron keresztül lehet sétálgatni, az udvarokat négy oldalról csarnokok veszik körül, mindegyik közepén van egy arany Buddha.

A hívők imádkoznak, meditálnak. Szépek a kerengők, a kertekben sziklák, bonszaiok és kicsi, kövér, vidám Buddhák.


Agyaghadsereg

1974 márciusában három földműves és egy kisfiú kutat ásott, hogy vizet találjanak a földjeik öntözéséhez. Ásás közben agyagfigurák töredékeire, köztük egy embernagyságú katona fejére bukkantak. Fogalmuk sem volt róla, hogy mi ez, gyorsan elszaladtak vele a párttitkárhoz. Nem is sejthették, hogy a kínai történelem egyik legjelentősebb régészeti leletét találták meg. A kisfiú később a múzeumban dolgozott, és a látogatóknak könyveket dedikált, néha még ma is feltűnik.

Egy kicsit korábban, 2200 évvel ezelőtt Csin Si Huang-ti, Kína első császára rendelte el, hogy halála után is több ezer agyagkatona, ló és harci szekér védelmezze őt. Ráadásul az akkori emberek 160 cm körüliek voltak, de a császár nem tudta, mire számíthat a túlvilágon, ezért a katonák 180–200 cm magasak lettek. A magasság a rangot is jelentette.

A legtöbb katonát ilyen borzalmas állapotban találták meg.

Majd precíz munkával rakják össze őket.

Az első csarnokban egy modern, síneken mozgó emelődarut és klímaszabályozott üvegkabint építettek, így a kényes restaurálást közvetlenül az ásatás helyszínén végezhetik el.

A terrakottasereg készítői az ókori világ lenyűgöző, sorozatgyártásra épülő kézműves rendszerét hozták létre. A különböző testrészeket más-más műhely gyártotta, majd volt egy „összeszerelő üzem”. A fejeknek pl. 8 típusa volt, de az arcokat, hajakat már kézzel faragták, így nincs két egyforma.

Mindegyik manufaktúrának a jelét bele kellett égetni a darabba, így azonosíthatóak voltak. Ha minőségi probléma merült fel, élve elásták az egész műhelyt.

A becslések szerint a hadsereg mintegy 8000 katonából, 520 harci szekér elé fogott lóból és további 150 lovassági lóból állt. A feltárás még ma is tart. Eredetileg élénk színekben pompáztak, de a festés nagy része a levegővel érintkezve gyorsan tönkrement. A legépebben maradt terrakottasereg egyik jelképe a térdelő íjász. Különösen szépen kidolgozott, részletgazdag figura. Páncélját, frizuráját és az arcvonásait közelről is jól megfigyelhettük.

Az örök élet titka

A terrakotta hadsereg csak egy része Csin Si Huang-ti hatalmas sírkomplexumának. A császár sírkamrája mindmáig feltáratlan. A korabeli feljegyzések szerint a sírban a birodalom kicsinyített mását alakították ki, palotákkal, higanyból megformált folyókkal és tengerekkel. Lehet benne valami, mert a környékén szokatlanul magas higanykoncentrációt mérnek. De miért higany? A császár a halhatatlanság megszállottja volt. Tudósokat és követeket küldött világszerte, hogy találják meg az örök élet elixírjét. Sehogy nem sikerült, és az egyik tudós – gondolom, a nyomás alatt – azt mondta, hogy megvan! A higany az. Hát, nem az volt. A császár gyorsan meghalt higanymérgezésben.

A legendák szerint a sírkamrában 4000 felhúzott számszeríj célozza a bejáratot. A régészeket nemcsak a feltételezett csapdák tartják vissza. A sírban finom textíliák és más sérülékeny anyagok is rejtőzhetnek, amelyek a levegővel érintkezve gyorsan károsodhatnának. A hagyomány szerint a sír építőit a titkok megőrzése érdekében a sírkamrába zárták. Hogy ebből mennyi igaz, azt sem tudjuk biztosan. A császárnak ilyen szép szál legény volt a tábornoka.


Tang Palace színház-étterem

Este a Tang Palace színház-étterembe indultunk. Erik, a kísérőnk egy kínai csodaautót, egy Voyah-t rendelt. (Lehet, hogy csak nekem csoda?) Nagyon kényelmes! Az első félórában csak hordták és hordták a finom gombócokat, miközben hagyományos zenekar játszott, autentikus jelmezekbe öltözött zenészekkel.

Ezután hihetetlen látványorgia következett. Volt itt minden! Komoly színháztechnika, lézerfények, látványos jelmezek, színkavalkád és elképesztő táncosok.

A történet Vu Cö-tien, Kína egyetlen női császárának felemelkedését meséli el. Egyszerű udvarhölgyként indult, de a császár iránti hűségével kitűnt a palotában. Az intrikákon áttörve végül elfoglalja a trónt. Minden jó, ha jó a vége!

Hsziani pillanatképek

Friss lótusztoktermések. Kipattintják az ehető lótuszmagokat, és azokat frissen elrágcsálják, vagy megszárítva levesekbe, édességekbe és hagyományos orvosi teákba főzik.

Fűszeres pácban, forró vaslapon sült tintahalnyársak.

Frissen facsart 100% gránátalmalé. Nyami. :) Akkora gránátalmák vannak, mint egy sárgadinnye, és fincsi édesek.

Kínai sakk (hsziang-csi). Nagyon népszerű.

(folytatjuk)


Fotó:
Gubán Miklósné
Gubán Miklós

null
Utazunk
Icáék Kínában – 5. nap című cikk borítóképe

Icáék Kínában – 5. nap

2026. 10. 29. | Gubán Ica és Gubán Miklós
Lojang
Lojangban jó sok lépcső, miniatűr és óriási Buddha fogadott. A Saolin-kolostorban a kungfutanítványok bemutatójától még a karomon is felállt a szőr, közben megpróbáltuk befogadni mindazt, amit a buddhizmusról és a taoizmusról hallottunk és láttunk…
Utazunk
Icáék Kínában – 4. nap című cikk borítóképe

Icáék Kínában – 4. nap

2026. 10. 28. | Gubán Ica és Gubán Miklós
Még mindig Peking
Császári luxus sikkasztásból, pekingi hutongok, zötyögés egy riksán és száguldás a szuperexpresszen. Folytatjuk a Gubán házaspár kínai kalandjait a negyedik nap történéseivel…
Utazunk
Icáék Kínában – 3. nap című cikk borítóképe

Icáék Kínában – 3. nap

2026. 10. 26. | Gubán Ica és Gubán Miklós
Pekingi kalandok
Hú, micsoda nap! Übercuki óriáspandák, császári sírkamrák és a nap fénypontjaként a Kínai Nagy Fal lépcsői. A Gubán házaspár végül teaszertartással relaxált, és részt vett egy Mao-sapkás fotópartin is, a Madárfészek tövében… Íme a harmadik nap Pekingben.
Utazunk
Icáék Kínában – 2. nap című cikk borítóképe

Icáék Kínában – 2. nap

2026. 10. 25. | Gubán Ica és Gubán Miklós
Látnivalók Pekingben
A Mennyei Templom, a Tiltott Város és a Tienanmen tér minden pekingi turistaút kötelező eleme, Gubán Ica elbeszélései nyomán azonban mindez szinte tapintható közelségbe kerül. Még a vacsorára elfogyasztott pekingi kacsa illatát is majdnem érezni lehet…
Utazunk
Icáék Kínában – 1. nap című cikk borítóképe

Icáék Kínában – 1. nap

2026. 10. 24. | Gubán Ica és Gubán Miklós
Megérkezés Pekingbe – az első benyomások
A Gubán házaspár ezúttal Kína felé vette az irányt, és csodás utazásukról naplószerűen számolnak be a Borsmenta olvasóinak. Az első részből kiderül, hogy miért van csend és tisztaság egy 25 milliós metropoliszban, amit történetesen Pekingnek hívnak, és hogy milyen egy laza kínai vacsora…
Utazunk
Kalandozás Kolumbiában – Medellín című cikk borítóképe

Kalandozás Kolumbiában – Medellín

2022. 02. 04. | Gubán Ica és Gubán Miklós
A Gubán házaspár elutazott Kolumbiába, és úti élményeiket folytatásokban küldik a Borsmenta olvasóinak. Az első részben Kolumbia második legnagyobb városát, Medellínt fedezzük fel velük…