Legyen varázslat!

Viszonylag új név vagy a szekszárdi palettán. Hogyan csöppentél a borvidékre?

Új célt akartam adni az életemnek, és ezt a borkészítésben találtam meg. Másfél évtizedig pénzügyi területen dolgoztam, aztán ugyanennyi időt töltöttem a létesítménygazdálkodás világában is. Mindkettőben sikeres voltam, a facility managementben felépítettem egy jól működő céget, aztán egy szép napon rájöttem, hogy ha ezt így folytatom, úgy nő fel mellettem a gyerekem, hogy alig látom. Eszembe jutott, mit mondott Geszti Péter, amikor a Rapülők nevű zenekara feloszlott: uraim, a csúcson kell abbahagyni. Megbeszéltem a feleségemmel, eladtuk a vállalkozást, én pedig nekiálltam, hogy keressek magamnak egy kreatív feladatot.

És ez lett a borászkodás…

Végiggondoltam, hogy amit addig csináltam, jól jövedelmezett, de valódi értéket nem teremtettem általa, egy gyönyörű bor megalkotása viszont lehet az önkifejezés eszköze. Amikor erre rájöttem, már tudtam, hogy merre visz az utam. 2019-ben vettem Szekszárdon egy 0,9 hektáros birtokot, és a következő évben elkészítettem az első boromat. 

Miért éppen Szekszárdot választottad?

Mert nekem akkor úgy tűnt, hogy egy komoly vörösbor megalkotása nagyobb teljesítmény, mint egy nagy fehérbor elkészítése. Ma már árnyalnám ezt a képet, de akkor még nagyon sok mindent nem tudtam. Ha már vörösbor, akkor adja magát az Eger-Villány-Sopron háromszög, de mivel hozzám sem Eger, sem Sopron nem állt igazán közel, maradt Villány és Szekszárd. Szekszárd viszont 60 kilométerrel közelebb van Solymárhoz, mint Villány, és én a családommal Solymáron élek, így Szekszárd nyert. A döntésemet egyetlen pillanatra sem bántam meg, imádom Szekszárd benapozott domboldalait, a lösztalajt, a borvidék sokarcúságát. Itt aztán tényleg kiélheti egy borász a kreativitását.

Milyen borokat készítesz, mit tartasz fontosnak?

Soha nem fogom a sűrű fillér elvét követni, számomra az alkotás a lényeg, tehát nem a mennyiséget, csakis a minőséget tartom szem előtt. A mennyiségi szemlélet eltávolít attól a figyelemtől, szépségtől és koncentrációtól, ami csakis a kis tételszámú borászatok sajátja. Nagy borokat készíteni egész életemben, ez az, ami motivál. Fontos, hogy a bor élményt közvetítsen, hogy magával ragadja a kóstolóját, ezért nagyon magasra teszem a mércét, és soha nem kötök kompromisszumot. És az sem mindegy, hogy egy ilyen bor hogyan jelenik meg. Hiszem, hogy a bor köré varázslatot kell építeni, és minden tekintetben ezt tartom szem előtt. 

A szekszárdi borászközösség híresen jó, sok a színvonalas közös program, te viszont most behoztál egy újat. A Szekszárd Spot a világfajták boraira fókuszál, miközben a borvidék folyamatosan a kadarka, a kékfrankos és a bikavér fontosságát hangsúlyozza. Miért gondoltad, hogy szükség van a világfajták borainak bemutatására? 

Mert szerintem is nagyon fontosak a helyi szőlők, de úgy éreztem, hogy a világfajták is megérdemelnek évente egynapnyi figyelmet. Ha egy jó rendezvény gyökeret ver, öregbíti a borvidék hírnevét, és szerintem szükség van az eseményalapú marketingre, mert bármilyen jók is a boraink, Szekszárd még mindig nem ragyog megfelelően. Büszke vagyok az itteni borászközösségre, valóban fantasztikusak, nagyon komoly eredményeket értek el, és úgy érzem, hogy a közönség számára is rokonszenves, hogy mi mindig hangsúlyozzuk az összefogás fontosságát. Nem véletlen, hogy a Szekszárd Spot sétálókóstolóján is 24 borászat kínálja majd a borait, és az sem véletlen, hogy én is csatlakoztam a szekszárdi palack közösségéhez, mert lehet egyéni harcokat vívni, de a közösség ereje sokkal messzebbre repít bennünket. 

A Szekszárd Spot nem egyetlen kóstoló, hanem egy komplett boros hétvége, október 16. és 18. között. Mi minden fog ott történni?

A fő program természetesen az Egy este, több világ című sétálókóstoló, amit 17-én délután 5 órától tartunk a Szekszárd Tudásközpontban, de a borokkal való ismerkedés már péntek este elkezdődhet azoknak, akik az egész hétvégét a városban töltenék. Valamennyi részt vevő borászat megnyitja majd a kapuit, és lehet menni hozzájuk kóstolni. Fontosnak gondolom, hogy ha valaki 150-200 kilométerről eljön hozzánk, nyitott ajtókkal és nyitott szívű borászokkal találkozzon. 

És mi lesz a szombati program a nagykóstoló előtt?

Lesz élményfestés, múzeumlátogatás, a túrázás szerelmesei elektromos biciklivel fedezhetik fel a várost ölelő dombokat vagy sétákat tehetnek a tanösvényeken. Kevesen tudják, hogy itt van például a régészeti lelőhelyként ismert Csontos-szurdik, ahol avar kori emberi és állati csontokat találhatunk a löszfalban. Akit viszont kevésbé vonzanak a szabadtéri programok, ihat egy finom kávét az országos hírű Kávé Házában, vagy csatlakozhat ahhoz az egyedi programhoz, amelynek során talán most utoljára nyílik arra lehetőség, hogy bejárjuk a szekszárdi borkombinát régi épületét.

Mi fog történni ezen sétán?

Az Egy este több világ című kóstolót eredetileg ebben az épületben szerettem volna megrendezni, de a katasztrófavédelem sajnos nem járult hozzá. Azt viszont megengedték, hogy egy muzeológus vezetésével tartsunk egy urbex bejárást. Az urbex kifejezés ember által alkotott, de már elhagyott, többnyire romos épületek felfedezését jelenti. A kalauzunk dr. Fuksz Márta lesz, aki Szekszárd történetéből írta a doktori disszertációját. Ő mesél majd nekünk az épület múltjáról, báró Twickel Györgyről és családjáról, valamint arról, hogyan találták meg a helyüket a nemzetközi szőlőfajták Szekszárd bortörténetében. A térben elhelyeztünk különböző szelfipontokat, és lesz egy kis borkóstolás is, természetesen. Érzésem szerint ez a séta életre szóló élménnyel ajándékozza meg a résztvevőket, már csak azért is, mert az épület éppen értékesítés alatt áll, és lehet, hogy már soha nem lesz módunk benézni a falak mögé.

A hétvége fénypontja az Egy este, több világ című sétálókóstoló lesz, ahol 24 pincészet 71 borát töltik a poharakba. Miért éppen 71 bor?

Mert a benevezett borok közül a szakértőkből álló előzsűri ezekről gondolta azt, hogy minden szempontból kiemelkedőek és emlékezetesek. 

A program több szempontból is formabontó. Mire utal az Egy este, több világ cím?

A rendezvény szakít azzal a hagyománnyal, hogy a borászok állnak a pultok mögött és töltögetnek. Természetesen ott lesznek a teremben, lehet velük beszélgetni, együtt kóstolni, de a borokat nem tőlük kapjuk. Ezen az estén kizárólag világfajták borait kínáljuk, mégpedig mindegyiket a hozzá illő környezetben. Egyéniségük, ízük és karakterük alapján mindegyiket besoroltuk egy élményvilágba, és egy kifejezetten a számukra kialakított, tárgyakkal, fényekkel, textúrákkal stílusossá varázsolt térben helyeztük el. Hat ilyen világunk van: Szárnyalás · Ébredés · Selyem · Parázs · Mélység · Mindenség. A vendégek ott kezdik a kóstolást, ahol akarják, a lényeg az, hogy legyenek partnereink ebben az asszociációs játékban, és fedezzék fel ők is a gondolatot a borok mögött. De ez természetesen nem kötelező, ha valaki egyszerűen csak kóstolni és beszélgetni szeretne, annak is nagyon örülünk. Ez az este olyan az én fejemben, mint egy színházi előadás, ahol a közönség az érzelmi világok díszletei között sétál, és az élményt a bor teszi teljessé. Azt remélem, hogy mindez párbeszédre sarkallja majd a résztvevőket.

Az ilyen nagyszabású kóstolókon most már szinte kötelező a mesterkurzus. Nálatok is lesz ilyen?

Lesz is, meg nem is, mert kóstolunk ugyan kisebb csoportban egyedi tételeket, de ezeket a SPOT pillanatokat nem nevezem mesterkurzusnak. Több borász vállalkozott arra, hogy különleges borait, limitált tételeit megmutassa a közönségnek, és én már előre sajnálom, hogy szervezőként nem lehetek majd ott mindegyiken. Nagyon izgalmasnak ígérkeznek. 

Milyen ételeket kínáltok? 

A borokhoz illő fogásokról Sipos Norbert, a szálkai Noresa étterem séfje gondoskodik. Emellett a jegy tartalmaz egy helyi kistermelők sajtjaiból összeállított ízelítőt, valamint egy válogatást Unyi Marcsi zseniális bonbonjaiból. Énekelni pedig Bódis Bettina fog nekünk, akit egy rendezvényen hallottam a nyáron, és teljesen elvarázsolt. És ha már az ételekről kérdeztél: a hétvége vasárnap délelőtt egy fakultatív villásreggelivel zárul, aminek a helyszíne a Garay élménypince. 

Ha valaki csak a szombati rendezvényeken szeretne részt venni, és nem akar autóval menni Budapestről, hogyan juthat el Szekszárdra?

Különbuszt indítunk a Népligettől szombat délelőtt 10:30-kor, és a jármű vissza is jön a rendezvény után. Aki ezzel utazik, biztosan odaér az urbex sétára is a kóstoló előtt. Szeretettel és nagyon sok jó borral várunk miden érdeklődőt!

A részletes programért katt IDE!

Jegyvásárlás ITT!