Vissza
Tízéves az egri csillag
2021.03.13. | Szabó Edit
Tíz éve már, hogy megszületett az egri bikavér fehér párja, az egri csillag. A bor sikeréről és a St. Andrea Pincészetben folyó munkáról dr. Lőrincz Györgyöt kérdeztük…
Hónapok óta tart már a koronavírus-járvány miatti bezártság, és a szabályok egyelőre nem látszanak enyhülni. Milyen a hangulat nálatok, hogy bírjátok az elszigeteltséget?
A pincészetben alapvetően jó a hangulat, végezzük az aktuális feladatainkat. A munkatársaink közül eddig egy ember került karanténba, de ő is csak egy Covid-pozitív családtag miatt, a tesztje negatív lett. A képet viszont erősen árnyalja, hogy a barátaink, ismerőseink körében egyre többen betegszenek meg, és én személy szerint nagyon rosszul viselem, ha a szeretteimmel valami baj történik. Ilyenkor általában a munkába menekülök, és az vidámmá tesz, mert most állítjuk össze a házasításokat.
Melyik évjárat borait házasítjátok?
A 2019-es borokkal dolgozunk, most született meg az Áldás, a Merengő és a Hangács Egri Bikavér. Nagyon ígéretes mindegyik, de azért is felemelő ez a munkafázis, mert megvan benne az alkotás izgalma. Mindig jó érzés, ha egy évjárat képe kitisztul, egyértelművé válik.
Tavaly felépült a gyönyörű vendégváró épületetek, de most szó sem lehet közös kóstolókról, személyesen csak addig találkozhatunk, amíg bort veszünk nálatok. Az újdonságokról, a pincészetben folyó munkáról online kóstolókon próbáltok beszámolni. Milyen ezeknek a rendezvényeknek a fogadtatása?
Én mindig mindentől többet várok, de be kell vallanom, hogy számomra ez a műfaj kissé idegen. A fiatalabb munkatársaim azt mondják, hogy van érdeklődés, és hiszek nekik. Mint minden alkotó embernek, nekem is az a vágyam, hogy a munkám gyümölcsével örömet szerezzek másoknak, és nagyon fontosak a visszajelzések, mert csak így derül ki, hogy sikerült-e. Ezért nem adjuk fel, és mindaddig megtartjuk az online kóstolókat, amíg ki nem nyithatunk újra a nagyközönség számára.
Az Egri borvidék új stratégiája szerint két házasításra, az eddig is jól ismert és a renoméját egyre inkább visszaszerző egri bikavérre és annak fehér párjára, az egri csillagra helyezitek a hangsúlyt. Az egri csillag 10 éve született meg. Úgy fogadta a közönség, ahogyan szerettétek volna?
Hihetetlen jövőképet álmodtunk, és azt kell mondanom, hogy a kezdeti lendület mostanáig kitart: egyre több termelő pincéjében ott van már az egri csillag. A cél az, hogy megtaláljuk azt a fehérbort, ami jellemzi a vidékünket, ami csak itt jöhet létre és utánozhatatlan. Addig még hosszú az út. Már az is nagyon jó, ami most készül, de természetesen tovább dolgozunk a finomításon, az egyedi karakterek erősítésén.
Mennyire ismerte és szerette meg a közönség a csillagot az eltelt 10 év alatt?
Én csak a St. Andrea borászat vásárlóitól érkező visszajelzésekről tudok beszámolni, de a mi Napbor Egri Csillagunkat örömmel vásárolják az emberek. Noha márkaépítésben nem vagyunk a legjobbak, lassan ott tartunk, hogy nem tudunk a borból eleget készíteni, ami azért nem olyan nagy baj. Viszont az az utóbbi tíz év nagy tanulsága, hogy nemcsak hordóra, permetezőre, hanem piac- és márkaépítésre is áldoznia kell egy borászatnak a gazdasági siker érdekében. Ez a bor borvidéki szinten milliós palackszámban jelenik meg évente, tehát meglehetősen fontos az egri termelők számára. Úgy tűnik, hogy a fogyasztók szeretik, a piac nyitott rá, és minden évben növekszik az érdeklődés iránta.
Azt már minden borértő könyv nélkül tudja, hogy a bikavér mindig kékfrankosra épül, és a házasításba a szabályok szerint legalább négy szőlőfajta borának be kell kerülnie. Melyek az egri csillag kritériumai?
A házasításnak minimum 4, legalább 50%-ban Kárpát-medencei szőlőfajtából kell készülnie, hogy a nálunk hagyományosan termelt fajták íze határozza meg a bor karakterét. Fontos, hogy az illatos szőlőfajták aránya ne legyen magasabb, mint 30%, és hogy mindig jól iható, ízletes, gyümölcshangsúlyos, friss, száraz fehérbort kapjunk végül – ezen túl azonban nagyon nagy a borászok szabadsága.
Az egri csillag három minőségi szinten jelenik meg. Van belőle classicus, superior és grand superior is. A két magasabb kategóriára milyen szabályok érvényesek?
Míg a classicus borokat hétköznapi fogyasztásra szánjuk, a két magasabb kategóriát a borínyencek figyelmébe szeretnénk ajánlani. A grand superior kategóriába csak dűlőszelektált borok kerülhetnek, és a hektáronkénti tőketerhelés nem haladhatja meg az 50 mázsát. A superior kategóriában ugyanez a mérőszám 80 mázsa per hektár, de ott nem követelmény a dűlőszelekció. Ennél komolyabb szabályokkal egyelőre nem szeretnénk gúzsba kötni a termelőket, hiszen az is fontos, hogy figyeljük és kövessük a piaci trendeket. A borokat az Egri Borbíráló Bizottság értékeli, ennek a grémiumnak a tagjai döntik el, hogy az adott bor megfelel-e a közösség által kialakított követelményeknek.
A St. Andrea Borászat classicus csillaga a Napbor, de megjelent a grand superior kategóriában a Boldogságos is. Mit kell tudnunk ezekről a borokról?
A 2020-as Napbor Egri Csillag 11 szőlőfajta cuvée-je, de egyik-másik csak néhány százalékban jelenik meg benne. A meghatározó fajta az olaszrizling, a hárslevelű, a sauvignon blanc, a chardonnay és a pinot blanc, de van benne furmint, viognier, zengő és zenit is. A Boldogságosnál természetesen minden termés a Boldogságos-dűlőből származik, és a házasítás gerincét az olaszrizling, a furmint és a hárslevelű adja, de került bele egy kis sauvignon blanc és viognier is. Komoly terméskorlátozással, érettebb szőlővel dolgoztunk, és a bor féléves fahordós érlelést kapott, mielőtt palackba töltöttük.
Többször elmondtad már, hogy a munkákat jó ideje nem egyedül végzed. Gyuri fiad 2013-ban készítette el első saját borát, és hat éve melletted dolgozik. Mi a munkamegosztás köztetek?
Gyurika sok terhet levett a vállamról, már nem én kelek hajnalban, hogy kimenjek a szőlőbe, hanem ő, a borok házasítását együtt végezzük, és a kóstolók zömét is ő tartja – akár idegen nyelven. Ahhoz, hogy megértsük a fogyasztókat, a kereskedőket, a szakértőket, folyamatosan kommunikálnunk kell velük, és nem baj, ha Gyuri ezt a munkát is átlátja. Ő fogja átvenni a birtokot, ismernie kell a piaci szereplőket.
Azt szokták mondani, hogy a pincében nincs demokrácia, ott mindent egy embernek kell eldönteni. A borok sorsával kapcsolatban még a tiéd a döntő szó?
Igen, bár Gyurika évek óta nagyon sokat segít ezen a területen is. Úgy látom, túl van már a saját boralkotásain, és maximálisan a közös alkotásra fókuszál. Jelenleg még úgy tűnik, hogy nagy az egyetértés közöttünk, de már várom a pillanatot, amikor előjön a saját, korszakos bortermelési javaslataival. Ez a pillanat nyilván mérföldkő lesz a birtok jövője szempontjából, bár valójában csak nekünk lesz fontos, rajtunk kívül nem nagyon érzékeli majd senki.
Rajzoljunk egy jövőképet. Mit látsz a borvidéken 5 év múlva?
Próbálom magam úgy kordában tartani, hogy nagy vágyaim ne legyenek, mert annyi mindent kaptam, ami talán több generációnak elég lenne. Jó lenne egy egyértelmű borszortiment, hogy az adott borok bizonyos határokon belül, de azonos paraméterek szerint fogalmazódjanak meg, és ne legyen hullámzás a minőségben sem. Jó lenne, ha minden egri pincészettől találnánk egy-két olyan bort, amit büszkén mutathatunk bárhol a világban, és ha cselekvő, igyekvő, egymást szerető és tisztelő emberek közösségében dolgozhatnánk. Szeretném a mindennapokban minél gyakrabban megélni azt az érzést, hogy jó lenni. Az út rögös, de az irány jó, és nagyon bizakodó vagyok.
Fotó:
Busák Attila
-
Facebook
