2020.12.08. | Szabó Edit
A gyöngytyúkleves sok családban karácsonyi klasszikus. Elkészítése egyszerű, és bár időigényes, minden várakozást megér. Az íze valóban ünnepi…
Gyerekkoromban voltak otthon gyöngytyúkjaink. Nagyanyám mindig gondosan levágta a szárnytollukat, mert ezek a madarak kiválóan repülnek, és ha egyszer-egyszer elmaradt a műtét, a tyúkok felszálltak az udvaron lévő diófára, és nem volt az a vesszőseprű, amivel le lehetett őket fenyegetni onnan. Messzebbre nem nagyon szöktek, mert nagyanyám amúgy nagy becsben tartotta őket. Ha a fenyegetés nem használt, szórt eléjük minden földi jót, így hát csak lecsábultak a földre, ahol aztán újra be lehetett őket fogni. Én persze mindig a gyöngyösöknek szurkoltam, tetszett, hogy szabadok akarnak maradni. Szánakozva néztem, ahogy kopasz, fehér fejüket meghajtva megadással tűrik szárnytollaik csonkítását, de erre soha nem gondoltam, amikor gyöngyösleves került az asztalra. Mert a gyöngytyúk levese minden húslevesek királynője. Ízben talán a fácán vetekszik vele, de a fácán húsa szárazabb, ezért a gyöngyöst mindig jobban szerettem.
Ha gyöngytyúkhoz jutok, karácsony első napján mindig megfőzöm ezt a levest, és egy pillanatra felidézem Virág mama fekete kötényes, fejkendős, kissé hajlott alakját, ahogy a kinti mamuszában, vödörrel a kezében megy a baromfiudvar felé, hogy megetesse az állatokat.
Hozzávalók:
- 1 konyhakész gyöngytyúk
- 3 szál sárgarépa, darabolva
- 2 szál fehérrépa, darabolva
- ½ fej karalábé, darabolva
- ½ fej zeller, darabolva
- 1 kisebb fej vöröshagyma, egészben
- 3 gerezd fokhagyma, egészben
- mogyorónyi gyömbér, tisztítva, egészben
- 1 nagy csokor petrezselyemzöld, néhány szálat tegyünk félre a tálaláshoz
- 1 evőkanál só
- 1 kávéskanál szemes bors
- 5-6 karfiolrózsa (elhagyható)
- vékonymetélt vagy csigatészta, finomra vágott petrezselyemzöld a tálaláshoz
Elkészítése:
1. A gyöngytyúkot megtisztítjuk, feldaraboljuk, és annyi hideg vízben, amennyi kétszer ellepi, lassú tűzön főzni kezdjük. Amikor felforrt, leszedjük a habját, és utána jöhet bele a só, a bors, a vöröshagyma, a fokhagyma és a gyömbér. Így főzzük lassan, gyöngyözve két órán keresztül, és utána tegyük bele a zöldségeket, a karfiol kivételével.
2. Kissé lefedve, lassú tűzön addig főzzük a levest, míg a zöldségek teljesen megpuhulnak, és a hús is elválik a csonttól. Ez nagyjából újabb egy-másfél órát vesz igénybe. Ha elkészültünk, adjuk hozzá a karfiolt, fedjük le, vegyük le a tűzről, és bugyoláljuk be az edényt néhány vastagabb konyharuhába.
3. Egy fél óra elteltével a karfiol meg fog puhulni, de nem fő szét, a levesünk pedig szépen letisztul. (Ha nem szeretjük a karfiolt a levesben, nyugodtan kihagyhatjuk, de a levest akkor is hagyjuk kicsit ülepedni, pihenni tálalás előtt.
A levest leszűrve, a benne főtt zöldségekkel, a hússal és külön kifőzött tésztával tálaljuk. Meghinthetjük finomra vágott petrezselyemmel, és aki szereti, csípős paprikát is kínálhat mellé.
Fotó:
Borsmenta
-
honlap