2020.06.30. | Vargha Márk
Elmúlt a karanténidőszak, újra szerveződnek a boros rendezvények. Horkay András, a CEWI igazgatója nemrég villányi borokat mutatott a közönségnek a budapesti Fiaker teraszán. A Borsmenta is ott járt…
A programokra éhes közönség nagy örömmel üdvözölte, hogy lassan a főváros boros helyeire is visszatér az élet. Belső-Erzsébetváros kedvelt borbárja, a Fiaker terasza is zsúfolásig megtelt ezen a szimpla szerda estén. A „ceremóniamester” Horkay András, a CEWI igazgatója volt, aki először a borvidékről, majd a RedY-ről mesélt: az egységes szabályok szerint készített és egységes megjelenéssel piacra vitt könnyű, portugieseralapú vörös házasítás történetéről és kilátásairól, no meg a poharakba került példákról.
Az első RedY palackjai a Jackfall pincéből érkeztek a fővárosba. Az elképzelés érezhetően az volt, hogy a cuvée 51%-át adó portugieser piros gyümölcsösségét (leginkább érett piros ribizli és cigánymeggy) emeljék ki, így a 34%-nyi kékfrankos támasztékul szolgált, a 15%-nyi kadarka pedig egy kis vibráló fűszerességet tett hozzá. Frissítő, meleg időben a teraszra kiülve önmagában is fogyasztható bor lett az eredmény.
A második RedY már picit nehezebb; inkább étel mellé, mintsem magában innánk. Günzer Tamás alkotásában több a portugieser (60%) és kevesebb a kékfrankos (26%), mint a Jackfalléban. Színe lilásabb, illatában és ízében pedig a piros gyümölcsök mellett megjelennek a sötét bogyósok, kis étcsokoládéval és fekete borssal. Rutinos olvasóinknak bizonyára a syrah jut eszükbe, és nem is tévednek: a maga 14%-ával igazán széppé varázsolja a házasítást.
Villány másik, ha úgy tetszik, nehezebbik arcát a cabernet franc borok képviselték a kóstolón. Horkay András bevezetőjében részletesen beszélt a fajtáról, melynek évek óta színvonalas konferenciát is szentelnek Villányban.
A Stier Pincészet 2015-ös premium kategóriájú Villányi franc-ját a pincészet főborásza, Lőrincz Norbert mutatta be. A szabályok szerint egy premium Villányi franc alacsony, legfeljebb hektáronként 60 hektoliteres tőketerheléssel készül és legalább egyéves fahordós érlelést kap. Stierék a magukét másfél évig hagyták kishordóban, a poharakba került komplexitás és elegancia (sötét bogyós gyümölcsök, kellemes fűszeresség, lágy tanninok) láthatóan felvillanyozta a vendégeket.
Hasonlóképpen az utolsó tétel, a szintén jelen lévő Riczu Tamás 2016-os super premium Villányi franc-ja. Ez a minőségi kategória maximum 35 hl/ha terheléssel készül, minimum egy évet tölt fahordóban és egyet palackban. A vegyszermentesen művelt szőlőből készült bornak kifejezetten tetszetős, intenzíven likőrös illata (amely valószínűleg a másik borhoz képest 1%-kal magasabb alkoholnak is köszönhető) van, ízében pedig az érett szeder és áfonya mellett a szilvalekvár, a közepes pörkölésű, első töltésű hordó használatából eredetű leheletnyi csokoládé és kávé érkezik.
A kényszerű bezártság után, még a megfelelő hangosítás hiányában is jólesett nemcsak teraszon üldögélni és borászokat hallgatni, hanem ismét (de nem elégszer) meggyőződni arról is, hogy Villánynak mindkét arca szép, sőt egyre vonzóbb.
Fotó:
Vargha Márk
Fiaker