Vissza
Szolid hedonizmus a hidak városában
2021.11.14. | Juga Péter
Ljubljana az ősz derekán is varázslatos hely, ezer arcából képtelenség mindet látni és megismerni néhány nap alatt, de mi azért törekedtünk rá…
- Piac
Egy friss őszi reggelen, amikor napfénytől hangosak az utcák, az ember első útja a piactérre (Vodnikov trg) kell hogy vezessen. A város központjában, a Ljubljanica folyó partján meg is találjuk, a Hármashídtól alig néhány méterre. Azonban mielőtt farkaséhesen végignéznénk a friss és minőségi termékek garmadáját, nem árt, ha elköltünk egy reggelit. Jó néhány erre alkalmas hely van a piacon, ilyenek a Jože Plečnik tervezte oszlopos árkádsor alatti kávézók is. Tartalmasabb reggeli fogás például a szlovénok közkedvelt kolbásza (Kranjska klobasa), amely után maga Ferenc József is csettintett, vagy a több balkáni országban is igen népszerű burek, de a kávék és teák, valamint a frissen sült péksütemények széles kínálatából is ugyanúgy választhatunk.
Éhségünk csillapítása után érdemes már csak a látvány kedvéért is bejárni a halpiacot, a tejtermékek, a pékáruk és a húsfélék részlegét, szemügyre venni a hatalmas zöldség- és gyümölcsfelhozatalt, és a virágos piacot is. Felháborítóan jól néz ki minden, nem tudtunk ellenállni a kísértésnek, így aztán megettünk egy doboz fügét és pár fürt szőlőt, egy-két érlelt sajtszelettel kombinálva…
- Óváros
Az óvárosban sétálva füst és szén illata leng a gesztenyeárusok standjai körül. Nincs is jobb, mint frissen sült gesztenyével melengetni a kezünket a hűvösben. Miközben megízlelünk belőle egy-egy darabot, a Monarchia patinás bája vesz körül bennünket, és magával ránt a századforduló világába. Bejárhatjuk a város hídjait (Hármashíd/Tromostovje, Suszterok hídja/Šuštarski most, Sárkányos híd/Zmajski most, Mészárosok hídja/Mesarski most), a főteret (Prešernov trg), ahol a ferences templom is áll, valamint a régi főtértől (Mestni trg) a piac felé vezető utcán (Ciril-Metodov trg) haladva a Szent Miklós-katedrálist is útba ejthetjük. A hangulatosan zegzugos utcácskák után a tekintélyes Kongresni tér nyújthat újabb élményt, ahol az Egyetem és a Filharmónia épülete áll a Csillag park szomszédságában.
A múzeumnegyed pedig több tucat galériájával és kiállításával, többek között a kortárs képzőművészet legkülönfélébb alkotásaival kápráztathatja el a szemünket. Ami pedig a gasztronómiát illeti, kihívás lenne úgy közlekedni, hogy az ember ne találjon legalább 2-3 jó helyet egyszerre. Mi is találtunk, és elfogultságunkat nem is tagadjuk: streetfood: Raw pasta, Klobasarna; étterem: Julija, CUBO, Landerik; söröző: Zlata Ladjica, Pivnica Lajbah; koktélbár: Kolibri, Solist; borbár: Wine bar Skulje, Vinoteka Movia; kávézó: Cacao, Cafetino; cukrászda: Zvezda.
- Vár
Ha már eleget ettünk-ittunk, és némi mozgásra vágyunk, akkor célba vehetjük a várat (Ljubljanski grad), amely a piac mögötti kis utcán át könnyen megközelíthető, de a kényelmesebbek számára sikló is rendelkezésre áll a Krekov téren. A sétát választva erdei ösvényeken vezetett az utunk, egy rozsdaszínű erdő napfény festette lombjai között. Egy darabig csak napoztunk, és egy kávé mellett – ki tudja, miért – a panorámát csodáltuk odafönn, a „szlovén Akropoliszban”.
Batthyány Lajos, országunk első miniszterelnöke viszont kevésbé szerencsés módon látogatott a várba, ugyanis a „sógorok” jóvoltából itt is raboskodott. A börtönt és a kazamatarendszert láthatjuk a saját szemünkkel, de emellett számos vezetett túralehetőség választható, akár borkóstolóval kombinálva, vagy autentikus öltözetű szereplőkkel, időkapszulába ülve… Aki pedig nem fér a bőrébe, az bevállalhatja a szabadulószobát, ahol a város jelképeként ismert sárkányt kell „feléleszteni”. Magában a várban akár egy teljes napot eltölthetünk: kiállítások, interaktív programok keretében járhatjuk be az eredeti pompájukban álló épületeket és a várat körülölelő természeti környezetet. Valamint, nem utolsósorban itt található a Restavracija Strelec, amely fine dining konyhájával az „ínyencek Mekkája” lehet.
- Tivoli park
A szlovén főváros zöldterületeiről és tisztasáságáról híres, méltán nyerte el 2016-ban az Európa zöld fővárosa címet. A Tivoli park (5 km2) az óvárostól alig néhány perc gyaloglásnyira helyezkedik el gyönyörű ligeteivel és figyelemreméltó műalkotásaival, folytatása pedig az erdővel borított Roznik-hegy. A park eredetileg arborétumként jött létre a 19. században, központi alléján elindulva egyenesen a Tivoli kastélynak ütközünk, amelynek láttán egy kosztümös történelmi dráma díszletei között érezhetjük magunkat. Mindemellett számos sport- és aktív pihenési tevékenység gyakorolható az urbánus természeti környezetben – a helybéliek és a turisták egyaránt előszeretettel használják egész évben. A nyüzsgő belváros után kellemesen feltölti az embert a természet varázsa, illetve ha még bírunk kiállítást nézni, a kastélyban is lesz rá lehetőségünk…
- Metelkova Mesto
Ha esti szórakozásra adjuk a fejünket, akkor irány a Metelkova Mesto. Ez a komplexum egy laktanyából lett művésztelep, ahol egy új, alternatív világ nyílik meg előttünk. Kissé dekadens és elvont, ugyanakkor progresszív mivolta mégis magával ragad. A falakat graffitik és festmények borítják a visszafogottól az egészen vadig, illetve szobrokkal és térplasztikákkal is találkozhatunk. Nagyjából tíz klub működik a laktanya területén, általában mindenhol más stílusú programot szerveznek, mind zenei irányzatban, mind egyéb kulturális területen, legyen az performansz vagy kiállítás. A hét pénteki napján hág a csúcsára a hangulat, ilyenkor megtelik az egész hely, így az udvar is, ahol összetámasztott tuskókon tüzek égnek a betonon. Az emberek körbeállják a lángokat, és olykor rápillantanak a kiselejtezett mikrobusz oldalára vetített régi művészfilmre, miközben minden kis csoportosulás körül más-más zene morajlik a hangszórókból. A belső terek sejtelmesek, megismételhetetlen találkozásokban lehet részünk, illetve a free jazztől a dark wave-ig élvezhetjük a műfajokat élőben vagy DJ keze alól. A Menza pri korituban blueszenekar (Sloppy Joe Brothers) játszott, a gitárszóló éppen hogy átvágta magát a marihuána füstjén, amit úgy átvesz az ember kabátja, hogy abból tekerhetné a következőt…
Ha rabul ejtett minket a hely atmoszférája, akkor foglalhatunk néhány szobát a Celica Hostelben, amit a laktanya börtönéből alakítottak át szálláshellyé…
Város a városban, világ a világunkban. Ez egy olyan hely, ahol nem számít, hogy kik vagyunk és honnan jöttünk, az a lényeg, hogy tiszteljük a hely szellemét, és legyünk részesei…
+1 Piran
Szlovéniát elsősorban talán nem a tengerpartja miatt látogatjuk, viszont nagy hiba lenne kihagyni ezt az élményt a jövőben. Piran városa egy félszigetszerű nyúlványon fekszik az Adria partján (nem messze a fővárostól), és különleges adottságaival elkápráztatja az embert, habár a Mediterráneumban mindez megszokott: partvidéki panoráma, hatalmas kékség vitorlákkal, szűk utcácskák és lépcsősorok, festői városkép és jó néhány hangulatos tengerparti hely.
Ilyen volt például a város nevére rímelő Pirat, ahol olyan tengeri tálat tettek elénk „buzzara” stílusban, hogy magával a látvánnyal sem győztünk betelni. Az időjárás kegyes volt hozzánk a 18-20 fokos hőmérséklettel, ezen felbuzdulva a lemenő nap fényében elfogyasztottunk még néhány pohár malvaziját (Szlovéniában termesztett fehérszőlő-fajta bora) a kikötőben, ahol az utcazenészek hangszereiből épp a ’The man who sold the world’ (David Bowie) szólt… Akkor talán megállhatott volna egy kicsit az idő.
Szlovénia a „balkáni Svájc”, ahol az olaszos lazaság vegyül az osztrák fegyelemmel, vagy „Európa zöld ékköve” – mondták már mindezt sokan, és nagyon is igazuk van!
Fotó:
Juga Péter
