Vissza
Ahol a madár se… 1. rész
2022.06.03. | Vargha Márk
Vannak csodás helyek a világban, amelyek valamiért kívül esnek a magyar turisták többségének radarján. Vargha Márk minisorozatában ezeket térképezzük fel. Jöjjenek elsőként a felvidéki bányavárosok, Bajmóctól Besztercebányáig…
A felvidéki bányavárosok nem tartoznak a legvonzóbb turistacélpontok közé, de nekünk nagy élményt jelentettek, hadd csapjunk hát nekik egy kis hírverést! Szlovákiának ez az izgalmas mikrorégiója Budapestről autóval gyorsan elérhető, és két nap alatt felfedezhető, de aki el szeretne mélyülni a látnivalókban, szánjon rá több időt.
Mi jut eszünkbe elsőként a szlovákiai turizmusról? Télen síelés a Tátrában vagy a Kárpátok más lejtőin, nyáron túrák ugyanott, esetleg Muzsla, északi szomszédunk Magyarországon legismertebb borvidéke, Esztergomtól kőhajításnyira. De mi legyen tavasszal? Fedezzük fel a magyar és a német épített örökséget, számtalan szépen felújított óvárosban barangolva, akár Kassáról, akár Pozsonyból elindulva! Ez a két város önmagában is megér egy utat, de mi most a közöttük elhelyezkedő bányavárosokat és környéküket vesszük górcső alá.
Garamszentbenedek és Bajmóc
Garamszentbenedeken (Hronský Beňadik) érdemes megállni először, a bencés kolostor szépséges, gótikus templománál, majd következhet egy igazi, a Loire-völgyieket idéző, ám azoknál fiatalabb mesekastély a Pálffyak egykori birtokán, Bajmócon (Bojnice). A széles vizesárokkal körülvett fenséges épületkomplexum valóban olyan, ahogy egy kastélyt a gyermekek elképzelnek. Ablakaiból a messzi hegyekre látni, széles csigalépcső vezet központi lakótornyába, minden szobája szépen berendezett. Jól elfáradunk, mire valamennyi helyiségét megnézzük. A kisvárosban állatkert és fürdő is van, így a kastélylátogatás napját akár további élményekkel is megtoldhatjuk, kicsik és nagyok nagy örömére.
Körmöcbánya
A hegyek között megbúvó hajdani bányavárosok hazánk gazdaság- és ipartörténetének kiemelten fontos színhelyei. Közülük Körmöcbányán (Kremnica) állunk meg először, és mászunk fel a vártemplom tornyába, ahonnan nagyszerű kilátásban van részünk. A közeli, reneszánsz és kora barokk házakkal körülölelt, enyhén lejtős főtérre kiérve egy barokk stílusú Szentháromság-oszlop uralja a látványt, de itt találjuk Károly Róbert királyunk, az aranyforint veretőjének mellszobrát is – stílusosan egy numizmatikai szaküzlet előtt. Ha pedig továbbmegyünk a térről, a barbakán kapuján át rövid sétálóutcára érünk. Ki ne hagyjuk a kizárólag az itteni cukrászdákban beszerezhető kremnický krumpel nevű finomságot, ami egy krumpli alakú, nagyon addiktív, sütés nélkül készíthető édesség.
Selmecbánya
Következő állomásunk Selmecbánya (Banská Štiavnica). Ahogy haladunk a város belseje felé, egyre kevésbé csodálkozunk rajta, hogy Csontváryt annyira megihlette, hogy megfestette a látképét. (A festmény a pécsi múzeumban ma is megtekinthető.) A történelmi Magyarország talán legszebb kálváriájának hangulata naplementekor a stációkkal valóban kivételes, este pedig érdemes egy jó nagyot sétálni a zegzugos belvárosban. S ha azt hinnénk, hogy az ínyencek arrafelé nem találhatnak fogukra való étkeket, nem is tévedhetnénk nagyobbat: az Erb sörfőzde és étterem változatos étlapjáról bármit is választunk, biztosan nem bánjuk meg, főleg ha egy korsó jóféle saját főzésű sörrel kísérjük.
Nem kell félni attól, hogy a vacsora végeztével véget ér a selmecbányai este, hiszen a gyönyörű főtéren, a Ruin nevű romkocsmában jó sokáig mulathatunk. De e két egységen kívül van még számtalan, amit szívesen kipróbálnánk, sőt legközelebb ki is fogunk.
A bányalátogatás kötelező program, és mindössze másfél óra hosszú. A 20. században érdemi bányászati tevékenység már nem volt a területen, a szabadtéri bányászati múzeumban azonban teljes képet kaphatunk a fejtés módjairól, az eszközökről és a felszínre hozott ércekről. Sőt, sisakkal a fejünkön, lámpával és rövid, magyar nyelvű tájékoztatóval a kezünkben leereszkedhetünk az alant fekvő Bertalan-aknába is.
Selmecbányának régi és új vára, templomai és középületei is vannak, ezért mi biztosan két éjszakára maradunk majd legközelebb. Összességében elmondhatjuk: a Kárpát-medence egyik legmenőbb és legszebb városára akadtunk.
Szentantal
A várostól 6 kilométerre találhatjuk Szentantal (Svätý Anton) falut, melynek büszkesége a Koháryak egy útszéli, lapos dombon terebélyesedő, klasszicista stílusú, ám barokk elemeket is megőrzött kastélya. Különlegessége, hogy a naptári évre utaló szimbolikával alakították ki, 365 ablaka, 52 terme, 12 kéménye, 7 árkádja és 4 bejárata van. Magyar nyelvű füzettel felszerelkezve érdemes a nagy kastélytúrára befizetnünk, ugyanis ennek keretében 35 szobába léphetünk be. Egyik szebb, mint a másik, ráadásul a család fordulatokban gazdag történetéből is kapunk ízelítőt. A Koháry család egyes tagjai ugyanis beházasodtak a Coburg-dinasztiába, és ennek nyomán a brit, a bolgár, a belga, a görög és a portugál uralkodóház méltóságai között is felbukkantak. A kastély leghíresebb lakója Ferdinánd bolgár cár volt, akinek az első világháború után távoznia kellett országából, és ide, legkedvesebb kastélyába költözött. Két nagy szenvedélyének, a vadászatnak és a botanikának élt, ezt tükrözik több, mások mellett a „bolgár szoba” berendezési tárgyai is.
Besztercebánya
„Jaj neked, Beszterce! Csak volt, többé nem lesz ilyen nevű város. Megehetik a mappáikat a könyvkereskedők! Szegény könyvkereskedők!” A részlet Mikszáth Kálmán nagyregényéből, a Beszterce ostromából való. Nos, jelenthetjük, hogy Besztercebánya (Banská Bystrica), ma Közép-Szlovákia centruma áll, s bár nem figyeltük, hogy hány könyvkereskedés található a főterén, elmondhatjuk, hogy túránk méltó zárása volt a körbesétálása. Az országszerte jellemző, igényes térrendezés, a neves és állagukat megóvott épületek, mint például a Thurzó-ház vagy a kissé ferde óratorony valóban csodálatra méltó.
Végül pedig számtalan jó étel és remek házi sör után életünk legjobb mákos-szilvás gőzgombócát fogyasztottuk el a Szlovák Nemzeti Tanács terén található sörfőzde-étteremben, amely remek szlovák és külföldi borok üzlete is egyben.
Húsvétkor tett felvidéki túránk alatt még csak ébredeztek e városok, és így is nagyon tetszettek, de biztosak vagyunk benne, hogy a nyár közeledtével felpezsdülnek, és még több élményt kínálnak az odalátogatóknak. Tehát útra fel! Ennél jobb külföldi kirándulást, ahol tájból, kultúrából, magyar történelmi emlékekből, ételből és italból ilyen jót kapni, ilyen közel – ráadásul a budapesti áraknál semmiképpen nem drágábban – aligha lehet elképzelni!
Fotó:
Vargha Márk
