2021.09.02. | Gergely Györgyi
Feledhetetlen túra a Palau de les Arts Reina Sofia Operaház épületében, és érzékeny búcsú Valenciától…
Lefoglaltunk egy vezetett túrát az operába. Nagyon vártam, mert kívülről már teljesen lenyűgözött. Csodálatos az az építészeti bravúr és mérnöki zsenialitás, amit Santiago Calatrava létrehozott a Művészetek és tudományok városa gyanánt a Turia parkban. (Az építkezés 1994 végén kezdődött, az első épületet, a L'Hemisferic-et 1997-ben adták át (3D-s IMAX-mozi, planetárium és lézerszínház), a L'Oceanografic 2002-ben, az operaház pedig 2005-ben nyílt meg. És itt van a Tudomány Múzeuma is, egy hatalmas, háromemeletes interaktív tudományos intézmény – egyszer oda is el kell majd menni.
Az operaház
A Palau de les Arts Reina Sofia Operaház Európa egyik legnagyobb presztízsű ilyen jellegű építménye, különleges kinézete és hihetetlen akusztikája miatt. 2 föld alatti és 13 föld feletti szintje van. 75 méteres magasságával ez Európa legmagasabb operaháza.
Megint jókor voltunk jó helyen, mert olyan mákunk volt, hogy a Covid óta aznap megnyitó első bejáráson csak ketten voltunk Krisztával, így gyakorlatilag privát guide-unk volt egy fantasztikusan kedves nő személyében, aki legalább annyira élvezte a mi érdeklődésünket, mint mi az ő tájékoztatását. Szájtátva csodáltuk tehát belülről is az épületet a professzionális megoldásaival. Mint megtudtuk, 2 hatalmas koncertterem van a létesítményben, az egyik 1466 fő, a másik 1488 fő befogadására alkalmas. Az egyikben csak opera- és táncelőadásokat tartanak, a másikban koncerteket, és van egy „családias” terem is 380 főnek, ami a híres bostoni Berklee Zeneművészeti Egyetem valenciai tagozatának birtokában van.
A hangzásélmény mint fő szempont mindenekfelett áll mindhárom teremben, elképesztő megoldásokkal. Úgy csinálták meg, hogy mindegy, hogy egy ember ül a nézőtéren vagy telt ház van, az élmény ugyanaz, bármelyik helyről. A bőrüléseket pl. a Ferrari cég gyártotta, úgy kialakítva, hogy az ülések aljába is hangelnyelő szerkezet van beépítve, és még számtalan olyan megoldást láttunk, hallottunk, ami lenyűgözött minket. Engem annyira felcsigázott, hogy másnap estére vettem is jegyet egy operaelőadásra, de erről majd később...
Agua de Valencia
Ebéd előtt ittunk egy kávét stílusosan az Almodóvar utcában, a Cafe de las Horasban, ahol a szomszéd asztalnál ülő jó hangulatú hölgytársaságtól megtudtuk, hogy az Agua de Valencia nem pusztán frissen facsart narancslé, hanem megbolondítják egy kis vodkával, cavával (ez a katalán pezsgő) és ginnel. El is határoztuk, hogy legközelebb kipróbáljuk. Majd a strandos sziesztánk előtt még bóklásztunk kicsit a belváros labirintusos utcáin.
Zumba a parton
Másnap kivételesen délelőtt mentem a strandra, mert délután online dolgoztam, mielőtt elindultam az operába. A buszról leszállva egy zumbázó csoportba botlottam, akik a sétányon edzettek (imádom, ahogy a parkokat, tereket, beach-et használják mindenféle mozgásra).
Este pedig a világ minden tájáról érkező, tehetségesnél tehetségesebb fiatal énekesek briliáns koncertjét volt szerencsém élvezni. Az előadás után még fotóztam kicsit az éjszakában is, amíg hazasétáltam a megint tökéletesre sikeredett nap végén...
Elérkezett a búcsú ideje. Egy kis online reggeli munka után elbúcsúztam a belvárostól és a tengerparttól is. Estére a házigazdánk – aki addig is iszonyú kedves volt velünk, pl. mosott ránk – vacsorával várt minket, aztán szendvicset készített nekem az útra. Nagyon jó hangulatban váltunk el, és én másnap elutaztam Madridba. (Jön majd a beszámoló.)
Még néhány gondolat Valenciáról
- Az első csupa pozitív benyomás után sem okozott csalódást a város. Sőt! Barcelona és az andalúz városok (Sevilla, Ronda, Granada és Córdoba) mellett nagyon belopta magát a szívembe. Valencia az élhetőségével tűnik ki közülük.
- Rendkívül sok a zöld (maga a Turia park, ami keresztülfut a városon, és sok-sok más park és tér pálmafákkal, virágokkal). A széles, teres utcák, a gyönyörű, gondozott házak kellemes látványt nyújtanak, és egyébként is sok a látnivaló.
- Fantasztikusan jó a tömegközlekedés (csak a tengerpartra 15 buszjárat közlekedik).
- Nincs zsúfoltság, az emberek kedvesek, vidámak, láthatóan élvezik a lehetőségeiket.
- Az árak nem elszálltak, szóval bárkinek jó szívvel ajánlom ezt a várost!
Fotó:
Gergely Györgyi
-
Facebook