2020.11.07. | Szabó Edit
Átadták az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Verseny díjait. Ahogyan az előző két évben, a legeredményesebb főzde az idén is a hegykői 1 Csepp Pálinka Kft. lett. A díjátadó után a vállalkozás egyik alapítójával, Dömötör Zsolttal beszélgettünk…
Az 1 Csepp Pálinka Kft. három tulajdonosa, Bakos Tibor, Berényi Károly és Dömötör Zsolt rajong a minőségi pálinkáért, ezért is döntöttek úgy 2013-ban, hogy megalapítják saját főzdéjüket. A céljuk a kezdetektől az volt, hogy nagy odafigyeléssel készülő párlataikkal emlékezetes élményt szerezzenek fogyasztóiknak. Főzdéjük Hegykőn, a Fertő-Hanság Nemzeti Park területén található. A 100 éves „Masinaház” felújított épületében sikeresen ötvözik a pálinkafőzés hagyományait a legmodernebb technikával.
Zsinórban harmadszor nyertétek el a „legeredményesebb főzde” címet az Országos Pálinka- és Törkölypálinka Versenyen. Az idén 8 arany-, 22 ezüst- és 2 bronzérmet visztek haza. Meglepődtél volna, ha most nem hozzátok kerül ez a szép oklevél?
Nagyon örülök, hogy sikerült triplázni, de bevallom, izgultunk. Erős volt a mezőny.
Latolgattátok az esélyeket?
Fölösleges. Én nemcsak a saját pálinkáinkat ismerem, hanem a mezőnyre is rálátok, hiszen bíraként is részt szoktam venni a versenyeken. Éppen ezért azt is tudom, hogy a bíráló is ember, így egy pálinka megítélésébe az emberi tényezőt is mindig bele kell kalkulálni. Persze sok mindent ki lehet szűrni, hiszen mindig többen megkapjuk bírálatra ugyanazt a pálinkát, és ha nagy a szórás, akkor ott van a csúcszsűri is, de ha őszinték akarunk lenni, be kell vallanunk, hogy egy versenyen mindig fontos a véletlen szerepe.
Időnként én is szoktam bírálni, és nekem az okozza a legnagyobb nehézséget, ha nem ismerem a gyümölcsöt, amiből a pálinka készült. Gondolom, ez gyakorlott szakembereknél ritkán fordul elő…
Ritkábban, de azért bárkivel megtörténhet. Mi is dolgozunk olyan szőlővel, amit kevesen ismernek. Ilyenkor az a legjobb, ha a bíra visszaküldi a pálinkát, és kéri, hogy olyan szakember kapja meg, aki ismeri a gyümölcsöt.
Ti össze szoktátok kóstolni a még friss gyümölcsöt a belőle készült pálinkával?
Hogyne! Sőt! Mivel mi sok szőlőpálinkát készítünk, volt olyan rendezvényünk is, ahol nem a gyümölcsöt, hanem az azonos évjáratú bort és a pálinkát kóstoltuk össze. Nagyon tanulságos volt, egyáltalán nem a várt hatást értük el vele. Az Irsai Olivér és a pinot noir meggyőző volt, de a többi páros nem nagyon stimmelt. Akkor láttuk igazán, mennyit jelent az, hogy a borban ott van a szárazanyag, az esetleges maradék cukor, a csersav, ami befolyásolja az ízeket, a pálinkánál viszont egyik sincs, csupán az aromák számítanak.
Minden pálinkát felismersz illat alapján?
Nem, és szerintem erre nagyon kevesen képesek. Persze amiből már mi is főztünk, azt felismerem, és azokat is, amiket gyakrabban kóstolunk, de ma már nagyon sokféle almából, körtéből, rengeteg különböző gyümölcsből főznek pálinkát, nagyon széles a merítés. Aki tréningben akar maradni, annak folyamatosan kóstolnia kell; nem is hinné az ember, milyen gyorsan ki lehet jönni a gyakorlatból.
Hányféle gyümölcsből lehet egyáltalán pálinkát készíteni?
Ezt szerintem még senki nem számolta össze, de nagyon sokból. Mi is minden évben kísérletezünk a fajtákkal, a meggyen, a sárgabarackon, a szőlőn belül is keressük a lehetőségeket. Most például az egyik újdonságunkat, a turán szőlőpálinkánkat is neveztük a versenyre. Luka Enikő soproni borásznál kóstoltam először a turán bort, és annyira tetszett, hogy azonnal eldöntöttem: lesz ilyen pálinkánk.
Kényszerít a piac arra, hogy minden évben legyen valami újdonság a kínálatban, vagy inkább a hagyományos pálinkákhoz ragaszkodnak az emberek?
Több mint harminc fajtával dolgozunk, de az eladásunk ötöde mindig sárgabarack. Az mindent visz. Ahogyan említettem, a kísérletezés nálunk leginkább azt jelenti, hogy az egyes gyümölcsökön belül keresünk új fajtákat. A meggypálinkánk is háromféle meggyből áll össze, mert szerintünk így adja a legizgalmasabb aromákat. Persze külön-külön készítjük el mindhármat, aztán kóstolással döntjük el, hogy melyikből mennyi kerüljön a végleges italba.
Ezt a folyamatot a pálinkakészítésnél is házasításnak hívják, mint a bornál?
Fajtán belül nem, de fajtán kívül igen. Most például az egyik házasításunkkal, az Irsai Olivér-vilmoskörte pálinkánkkal nyertünk Champion-díjat. Keressük az újdonságokat, de a divathullámokat nem akarjuk meglovagolni, ezért nincs ginünk sem.
Pedig adná magát…
Igen, de mégse. Kiváló minőségű pálinkát szeretnénk készíteni, ezt tartjuk a legfontosabb feladatunknak. Tízezer üveget töltünk meg évente, a minőség stabil, a pálinkák hibátlanok, ha véletlenül valami nem üti meg az általunk kívánt szintet, az nem kerülhet bele 1 Csepp Pálinka címkéjű üvegbe.
Van saját gyümölcsültetvényetek?
Nincs, nem is lesz, és nem csak azért, mert nem értünk hozzá. Képzeld el, hogy egy adott évben mindent megtettél, mégse lett olyan jó minőségű a termés, de kénytelen vagy abból főzni, mert az a sajátod. Nálunk ilyen nincs, mi a legjobb gyümölcsöt vesszük meg, legyen az bárhol az országban, mert csak így tudunk megfelelő színvonalú párlatot előállítani.
Több mint harmincféle pálinkát kínáltok. Ki tudsz közülük emelni hármat, ami különösen közel áll hozzád?
Most a sörpárlatok izgatnak legjobban. A Mad Scientisttel, a MONYO Kézműves Sörfőzdével és a Hop Top Breweryvel működünk együtt, tehát a sör is kiváló, amivel dolgozunk. De ha azt kérdezed, mi az, amit mindig szívesen innék, arra azt mondom, hogy a meggy és a birs. A birsünk most különösen szépre sikeredett.
Na és ha ünnep van, mi kerül a családi asztalra?
Sok minden, mert mindenki mást szeret. A család nőtagjai leginkább a fekete cseresznye-málna házasításunkat kérik, de nagy favorit a sárgabarack és a fekete ribizli is. A fiúk viszont mindig rám bízzák a választást. Nem szoktunk unatkozni.
És engem mivel kínálsz majd, ha meglátogatom a hegykői főzdét?
Nem kérdés: sörpárlattal. Azt meg kell kóstolnod! Gyere minél előbb!